IOANN. AMOS COMENII
ORBIS PICTUS,
IN
HUNGARICUM, GERMANICUM,
ET SLAVICUM
TRANSLATUS,
ET HIC IBIVE EMENDATUS.
A’
VILÁG LE-FESTVE.
Magyar, Német, és Tóth Nyelvekre
fordíttatott,
és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott.
Die Welt in Bildern.
In die
Ungariſche, Deutſche und Slawiſche Sprache
űberſeꜩt,
und hin und wieder verbeſſert.
Swėt Namalowaný,
do Uherſké, Nėmecké a Slowenſké Ṙeċi
pṙelożen,
a Mjſty ponaprawen.
POSONII,
Sumtibus & Typis Simonis Petri Weber. 1798.


JKachelmann


ORBIS PICTUS.
A’ VILÁG LE-FESTVE.
Die Welt in Bildern.
Swėt Namalowaný.


A 2


( 6 )


I.


Mundus. A’ Világ.


Die Welt.


Cœlum


( 7 )


Cœlum 1. ha-
bet ſtellas.


Az Égen 1. tsil-
lagok vagynak.


Am Himmel 1.
ſind die Sterne.


Nubes 2. pen-
dent in aëre.


A’ Felhö́k 2. a’
levegö́ égben füg-
genek.


Die Wolken 2.
hangen in der Luft.


Aves 3. volant
ſub nubibus.


A’ madarak 3.
a’ felhö́k alatt rep-
desnek.


Die Voͤgel 3.
fliegen unter den
Wolken.


Piſces 4. natant
in aqua.


A’ halak 4. a’
vízben úſzkálnak.


Die Fiſche 4.
ſchwimmen im
Waſſer.


Terra habet
montes, 5. ſylvas,
6. campos, 7. ani-
malia bruta, 8. &
homines. 9.


A’ fö́ldön vagy-
nak hegyek, 5. er-
dö́k, 6. mezö́k, 7.
oktalan állatok, 8.
és emberek. 9.


Auf der Erde ſind
Berge, 5. Waͤlder,
6. Felder, 7. un-
vernuͤnftige Thiere,
8. und Menſchen. 9.


Mundus univer-
ſus e quatuor con-
ſtat elementis,


Az egéſz Világ
négy éltetö́ - álla-
tokból áll,


Die ganze Welt
beſteht aus vier E-
lementen,


quæ ſunt: aër,
ignis, aqua, &
terra.


a’ mellyek: a’
levegö́ - ég, tǘz,
víz, és fö́ld.


welche ſind: die
Luft, das Feuer, das
Waſſer, und die
Erde.


S w ė t.


Na Nebi 1. gſau Hwėzdy.
Oblaky 2. wiſý w Powėtṙj.
Ptactwo 3. létá pod Oblaky.
Ryby 4. plugi (plowagj) we Wodė.
Na Zemi gſau Hory (Wrchy,) 5. Leſy, 6. Pole, 7. nerozu-
mné Zwjṙata, 8. a Lidi. 9.
Celý Swėt pozůſtáwá ze ċtýr Żiwlůw,
kteṙjż gſau : Powėtṙj, Oheṅ, Woda, a Zemė.


II.


( 8 )


II.


Cœlum. Az Ég. Der Himmel.


Cœlum


( 9 )


Cœlum 1. rota-
ri, & ambire ter-
ram 2, in medio
ſtantem, videtur:


Az ég, 1. úgy
látſzik, hogy fo-
rog, és környǘl
veſzi a’ középben-
álló fö́ldet: 2.


Der Himmel 1.
wie es ſcheint, dre-
het ſich, und um-
giebt die in der Mit-
te ſtehende Erde: 2.


at revera terra
movetur circa ſo-
lem.


de valoſággal
a’ fö́ld forog a’
nap körǘl.


aber eigentlich be-
wegt ſich die Erde
um die Sonne.


Sol 3. ubi ubi
ſit, fulget perpe-
tuo,


A’ nap, 3. akár-
hol vagyon, fény-
lik ſzǘntelenǘl,


Die Sonne, 3.
wo ſie auch immer
iſt, ſcheint unauf-
hoͤrlich,


ut ut nubila 4.
eum nobis eripi-
ant;


ámbár a’ felhö́k
4. mi elö́llünk el-
fogják;


obſchon die Wol-
ken 4. ſie uns rau-
ben,


facitque ſuis ra-
diis 5. lucem, lux
diem.


és az ö́ ſúgári-
val 5. világosſágot
ſzerez; a’ világos-
ſág pedig nappalt.


und macht mit
ihren Strahlen 5.
das Licht, das Licht
den Tag.


Ex oppoſito
ſunt tenebræ; 6.
inde nox.


Ellenében va-
gyon a’ ſetétſég;
6. ebbö́l van az éjt-
ſzaka.


Gegenuͤber iſt die
Finſterniß; 6. da-
her die Nacht.


Nocte ſplendet
luna, 7. & ſtellæ
8. micant.


Éjjel fénylik a’
Hóld, 7. és a’ tsil-
lagok 8. ragyog-
nak.


Bey der Nacht
ſcheint der Mond,
7. und die Sterne
8. ſchimmern.


Veſperi 9. eſt
crepuſculum Ve-
pertinum:


Estve 9. vagyon
az alkonyodási
idö́:


Des Abends 9.
iſt die Demmerung:
(Abenddemme-
rung.)


Mane aurora,
10. & diluculum.


Reggel vagyon
az hajnal, 10. és
a’ viradta.


Des Morgens die
Morgenroͤthe, 10.
und das Tagen.
(Morgendemme-
rung.)


A 4


Nebe.


( 10 )


Widj ſe, že Nebe 1. ſe obrácý, a obcházý Zemi 2. w Pro-
N e b e.


Widj ſe, že Nebe 1. ſe obrácý, a obcházý Zemi 2. w Pro-
ſtředku ſtogjcý:
ale oprawdu Zemė ſe točj wůkol Slunce.
Slunce 3. kdekoliw geſt, swjtj vſtawiċnė,
aċkoli Oblaky 4. geg nám vkrýwagj,
a působj Paprſſlky 5. ſwými Swėtlo; Swėtlo pak Den.
Naproti geſt Tma; 6. odtud Noc.
W Nocy ſwjtj Mėſýc, 7. a Hwėzdy 8. tṙpitj se (ſtkwėgj.)
V Weċer 9. geſt Mrkánj:
Z Rána Záṙe gitṙnj, 10. a Vſwjt (Swjtánj.)


III.


Aër. A’ Levegö́-Ég.


Die Luft.


Aura


( 11 )


Aura 1. ſpirat
leniter.


A’ ſzellö́ 1. gyen-
gén fújdogál.


Die Luft 1. we-
het ſanft.


Ventus 2. flat
valide.


A’ ſzél 2. ke-
ménnyen fúj.


Der Wind 2.
blaͤſt ſtark.


Procella 3. ſter-
nit arbores.


A’ ſzél - véſz 3.
le-dö́jti az élö́-fá-
kat.


Der Sturmwind
3. ſtuͤrzt die Baͤu-
me nieder.


Turbo 4. ſe a-
git in gyrum.


A’ forgó-ſzél 4.
kereng.


Der Wirbelwind
4. drehet ſich in ei-
nem Kreiſe.


Ventus ſubter-
raneus 5. (vel
quidquid id fit,)
excitat terræ mo-
tum.


A’ fö́ld alatt lé-
vö́-ſzét 5. (vagy
más akármi le-
gyen az) fö́ld-in-
dúlást ſzerez.


Der unterirdi-
ſche Wind 5. (oder
was es immer ſehn
mag,) erreget ein
Erdbeben.


Terræmotus rui-
nas 6. infert.


A’ fö́ld-indúlás
pedig omlásokat
6. tsinál.


Das Erdbeben
macht Erdfaͤlle. 6.


P o w ė t ṙ j.


Powėtṙj (Wėtṙjċek) 1. wėge lahodnė.
Wjtr 2. fauká ſylnė (mocnė.)
Bauṙe (Wichṙice, bauṙliwý Wjtr) 3. ſráżj (poráżj) Stromy.
Wicher 4. (Chůmel) Kolem ſe toċj.
Wjtr podzemnj 5. (aneb cożkoli to geſt) wzbuzuge Zemė-
tṙeſenj.
Zemėtṙeſenj ċinj Propadliny, (Rozſedliny, Pády Zemė.) 6.


A 5


IV.


( 12 )


IV.


Ignis. A’ Tǘz. Das Feuer.


Ingis lucet, ar-
det, & urit.


A’ tüz fénylik,
ég, és éget.


Das Feuer leuch-
tet, brennet, und
verbrennet.


Ejus ſcintilla o-
pe chalybis 1. e
ſilice (pyrite) 2.
eliſa, & a fomi-
te 3. excepta,


Annak ſzikrá-
ja, az atzél 1. e-
reje által a’ tǘz-
kö́bö́l 2. ki-üttelt-
vén, és a’ tapló-
ba 3. akadván,


Deſſen Funke mit
Hilfe des Stahls 1.
aus dem Feuerſteine
2. geſchlagen, und
vom Zunder 3. auf-
gefangen,


accendit ſul-
phuratum, 4. &
inde candelam, 5.
vel lignum; 6.


meg - gyútya a’
kén - gyertyát, 4.
és arról a’ gyer-
tyát, 5. vagy pe-
dig a’ fát; 6.


zuͤndet den Schwe-
felfaden 4. an,
und damit die Licht-
ferze, 5. oder das
Holz; 6.


et flammam 7.
excitat, vel pla-
ne incendium, 8.


és lángot 7. ger-
jeſzt, vagy épen
gyúladást, 8.


und erreget eine
Flamme, 7. oder
gar eine Feuers-
brunſt, 8.


quod


( 13 )


quod ædificia
corripit.


a’ melly az épǘ-
letekben bele-kap.


welche die Ge-
baͤude ergreift.


Inde fumus 9.
aſcendit, qui ad-
hærens camino,
10. abit in fuligi-
nem.


Abból füst 9.
megyen - fel, a’
melly a’ kémény-
re 10. ragadván,
korommá válik.


Davon ſteigt der
Rauch 9. auf, wel-
cher am Kamine,
(Schorſtein) 10.
hangend, zu Ruß
wird.


Ex torre fit ti-
tio 11. (lignum
exſtinctum); ex
pruna carbo. 12.


Az égö́ - üſzög-
bö́l el-aludt üſzög
11. léſzen, az ele-
ven ſzénbö́l hólt
ſzén. 12.


Aus dem Brande
wird ein Loͤſchbrand
11. (ein ausgeloſch-
nes Holz), aus der
gluͤhenden Kohle
wird eine todte
Kohle. 12.


Tandem, quod
remanet , eſt fa-
villa & cinis. 13.


Azután, a’ mi
meg - marad, az
tüzes hamu, és
hamu - por. 13.


Endlich, was uͤ-
berbleibt, iſt Loder-
aſche, und Aſche.
13.


O h e ṅ.


Oheṅ ſwjtj , hoṙj, a pálj.
Gehożto Giſkra Ocelj 1. z Sſkṙemenė 2. wyráżena (wykṙeſa-
na), a do Traudu (Práchna) 3. wchopena (la-
pena) gſauc,
zapaluge Syrku, 4. a ſkrze gj Swjcy, 5. aneb Dṙewo; 6.
a Plamen 7. powzbuzuge, aneb práwė Zanjcenj Ohnė, 8.
které do Stawenj ſe chytá.
Odtud Deym 9. wſtupuge, kterýż obſedna Komjn, 10. obrá-
cý se w Saze.
Z żiwé Hlawnė (Dṙewa hoṙjcýho) býwá mrtwá Hlawen
(vhaſſené Dṙewo;) 11. z ṙeṙawého Vhle wyhaſe-
ný Vhel. 12.
Potomnė, co zůſtáwá, geſt Pýṙenj, (Peyṙj, hoṙjcý Popel)
a Popel. 13.


V.


( 14 )


V.


Aqua. A’ Víz. Das Waſſer.


Aqua ſcatet e
fonte; 1.


A’ víz buzog a’
kút - fö́bö́l; 1.


Das Waſſer ent-
ſpringt aus der
Quelle; 1.


Defluit in tor-
rente; 2.


Alá-foly a’ zúgó
patakban (ſebes
essö́-víz folyamat-
ban); 2.


Schießt herab im
Gießbache; 2.


Manat in ri-
vo; 3.
Stat in ſtagno;
4.


Folydogál a’ pa-
takban; 3.
All a’ tóban; 4.


Rinnet im Ba-
che; 3.
Steht im Teiche,
(See) 4.


Fluit in flumi-
ne; 5.


Foly a’ nagy
folyó-vízben; 5.


Fließt im Fluſſe,
(Strome) 5.


Gyratur in vor-
tice; 6.


Tekereg az ör-
vényben; 6.


Drehet ſich im
Wirbel; 6.


Facit


( 15 )


Facit pasſim pa-
ludes. 7.


Imitt amott mo-
tsárokat 7. tsinál.


Macht hin und
wieder Suͤmpfe;
(Moraͤſte) 7.


Flumen habet
ripas. 8.


A’ folyó-víznek
partjai 8. vagynak.


Der Fluß hat
Ufer. 8.


Mare facit lit-
tora, 9. ſinus, 10.
promontoria; 11.


A’ tenger nagy
partokat 9. tsinál;
és tenger ſzaka-
dékokat (öblöket)
10. ’s a’ tengerre
dǘllö́ nagy hegye-
ket; 11.


Das Meer macht
Geſtade, 9. Meer-
buſen, 10. Vorge-
birge; 11.


Inſulas, 12.pen-
inſulas, 13. iſth-
mos, 14. & fre-
ta. 15.


Szigeteket, 12.
fél-ſzigeteket, 13.
két tenger közt el-
nyúló ſzoros fö́lde-
ket, 14. és két fö́ld
közé ſzorúlt zúgó
tengereket. 15.


Inſeln (Eylan-
de), 12. Halbin-
ſeln, 13. Erdengen,
14. und Meerengen
(Sunde.) 15.


Habet etiam ſco-
pulos. 16.


Vagynak benne
kö́-ſzálak-is. 16.


Hat auch Stein-
klippen. 16.


Woda preyſſj ſe z Pramene; 1.
W o d a.


Woda preyſſj ſe z Pramene; 1.
Zteká w Praudė; 2.
kane w Potoce; 3.
ſtogj w Gezeṙe; 4.
teċe w Rżece; 5.
krautj ſe w Weyru; 6.
Ċinj Żumpy. 7.
Rżeka má Bṙehy. 8.
Moṙe ċinj Bṙehy (Zabṙezý), 9. Zátoky, (Kṙiwolakoſti) 10.
Pṙedhoṙj. 11.
Oſtrowy, 12. Polowoſtrowy, (Půloſtrowy), 13. Okṙjdlj,
14. moṙſké Aużiny. 15.
Má y wýſteklé Skály. 16.


VI.


( 16 )


VI.
Nubes. A′ Felhö́k. Die Wolken.


Ex aqua aſcen-
dit vapor; 1.


A’ vízbö́l fel-
megyen a’ gö́zöl-
gés; (pára) 1.


Aus dem Waſſer
ſteigt der Dampf
1. auf;


Inde fit nubes,
2. & prope terram
nebula. 3.


Abból léſzen
felhö́, 2. és kö-
zel a’ fö́ldhöz köd.
3.


Daraus wird ei-
ne Wolke, 2. und
nahe an der Erde,
ein Nebel. 3.


E nube ſtillat &
defluit pluvia, 4.
& imber:


A’ felhö́bö́l tse-
peg és esik az es-
sö́, 4. és a’ zápor-
essö́:


Aus den Wolken
troͤpfelt und faͤllt
herab der Regen, 4.
und der Plaꜩregen:


Pluvia congela-
ta, grando: 5. ſe-
migelata, nix: 6.
calefacta, rubigo
eſt.


Az essö́ meg-
fagyván, kö́ essö́:
5. félig fagyos lé-
vén, hó: 6. meg-
melegedvén pedig
ragya.


Der gefrorne Re-
gen iſt Hagel; 5.
halbgefroren
Schnee 6. erhiꜩet
Meelthau.


In pluvioſa nu-
be, quæ ſoli op-
poſita eſt, appa-
ret iris, 7.


Az essö́s felhö́-
ben, melly a’ nap-
nak ellenében va-
gyon, meg-látſzik
a’ ſzivárvány, 7.


In der Regen-
wolke, welche der
Sonne gegenuͤber
ſteht, erſcheint der
Regenbogen, 7.
quam


( 17 )


quam formant
radii ſolares, in
guttulas aqueas
incidentes.


a’ mellyet for-
málnak a’ napnak
ſúgárai, mellyek
a’ víz tseppekben
meg-ütö́dnek.


welchen die Son-
nenſtrahlen bilden,
die auf die Waſ-
ſertropfen ſcheinen.


Gutta in aquam
incidens facit bul-
lam. 8.


A’ vízbe le-esö́
tsepp, buborékot
8. tsinál.


Der ins Waſſer
fallende Tropfen,
macht die Waſſer-
blaſe; 8.


Multæ bullæ fa-
ciunt ſpumam. 9.


A’ fok buborék-
ból tajték 9. leſzſz.


Viele Blaſen
machen einen
Schaum. 9.


Aqua congelata
fit glacies. 10.


A’ meg-fagyott
víz jéggé válik: 10


Gefrornes Waſſer
wird zu Eis: 10.


Ros congelatus
dicitur pruina.


A’ meg-fagyott
harmat zúz - ma-
ráznak mondatik.


Gefrorner Thau,
wird Reiſ ge-
nannt.


Ex ſulphureo
vapore fit tonitru,


A’ kén-köves gö́-
zölgésbö́l meny-
dörgés leſzſz,


Aus dem ſchwe-
felichten Dampfe
entſtehtein Donner,


quod e nube
erumpens cum
fulgure 11. tonat,
& fulminat.


a’ melly a’ fel-
hö́bö́l ki-rohanván
villámással 11.
együtt, dörög, és
menykövet húllat.


welcher aus der
Wolke mit einem
Bliꜩe 11. hervor-
brechend donnert,
und einſchlaͤgt.


O b l a k y.
Z Wody wyſtupuge Pára: 1.
Odtud býwagj Oblaky, 2. a bljzko nad Zemj Mlha. 3.
Z Oblaku prſſj a padá Déſſṫ 4. a Pṙjwal:
Déſſṫ zmrznutý geſt Hrad (Kraupy, Ledowec): 5. napoly
zmrzlý Snjh, 6. zahṙjtý Rez.
W déſſṫowém Oblaku, který naprotiw Slunce geſt, vkazu-
ge ſe Duha, 7.
kterauż wyobrazugj Paprſſlkowé ſluneċnj, do Krůpėgj wod-
njch ſahagjcý, (bigjcý, wnikagjcý.)
Krůpė, padagjcý do Wody, ċinj Bublinku, 8.
mnoho Bublinek dėlá Pėnu. 9. Woda zmrzlá bude Led: 10.
Roſa zmrzlá zůwe ſe Mráz. Z ſyrkowaté Páry býwá Hrom,
který, kdyż z Oblakůw wyſtrduge, (wyniká, vyráżj ſe,)
s Bleſkem, 11. hṙjmá a bljſká ſe.


Orbis Pictus. B VII.


( 18 )


VII.
Terra. A’ Fö́ld. Die Erde.


Super terra ſunt:
alti montes, 1.
profundæ valles;
2.


A’ fö́ldön vagy-
nak: magas he-
gyek, 1. mély vö́l-
gyek; 2.


Auf der Erde
ſind: hohe Berge,
1. tiefe Thaͤler; 2.


elevati colles,
3. plani campi, 5.
opacæ ſylvæ: 6.


fel - emelkedett
halmok, 3. sik me-
zö́k, 5. homályos
erdö́k: 6.


erhabene Huͤgel,
3. ebene Felder, 5.
ſchattigte Waͤlder:
6.


intra terram
autem cavæ ſpe-
luncæ. 4.


A’ fö́ldben belö́l
pedig üreges bar-
langok. 4.


in der Erde aber
hohle Kluͤfte, (Hoͤh-
len.) 4.


VIII.
Z e m ė.
Na Zemi gſau: Wyſoké Hory (Wrchy), 1. hluboké Doliny
(Audolj); 2.
pozdwjżeni Pahrbkowé, 3. rowná Pole, 5. tmawj (zaſtjnėni)
Leſowé: 6.
w Zemi pak daupaté Geſkynė. 4.


VIII.


( 19 )


VIII.
Terræ fœtus. A’ Fö́ldnek termései.
Die Erdgewaͤchſe.


Pratum 1. fert
gramina cum flo-
ribus & herbis,


A’ rét 1. terem
pásitot, virágok-
kal, és fǘvekkel
egybe,


Die Wieſe 1. traͤgt
Gras, mit Blu-
men und Kraͤutern,


quæ deſecta fœ-
num fiunt. 2.


a’ mellyek le-
vágattatván ſzéná-
vá 2. léſznek.


welche abgehauen
zu Heu werden. 2.


Arvum 3. fert
fruges, & olera.
4.


A’ ſzántó - fö́ld
3. terem minden-
féle gabonát, és
veteményt. 4.


Das Ackerfeld 3.
bringt Getreide und
Gewaͤchſe. 4.


In ſylvis prove-
niunt: fungi, 5.
fraga, 6. myrtilli
&c.


Az erdö́kön ne-
vekednek a’ gom-
bák, 5. eprek, 6.
varjú megygyek,
’s a’ t.


In den Waͤldern
kommen hervor:
die Erdſchwaͤmme,
Erdbeere, Heydel-
beere u. d. gl.


Sub terra na
ſcuntur: metalla,
lapides, & alia
mineralia.


A fö́ld alatt te-
remnek az értzek,
a’ kövek, és egyéb
bányáſznák.


Unter der Erde
wachſen die Metal-
le, (Erze,) die Stei-
ne, und andere Mi-
neralien.


B 2
Zem-


( 20 )


Zemſké Zroſtliny, (Aurody.)
Lauka 1. pṙináſſj Tráwu s Kwjtjm a Bylinami (Zelinami,)
kteréżto ztaté (z ſeċeny, zkoſeny) Seno 2. býwagj.
Rolj 3. pṙináſſj Obilj, a Zelj (Kapuſtu.) 4.
W Leſých wyroſtagj Hauby, 5. Gahody, 6. Ċeċergetky,
(Borůwky, myrtowé Gahůdky.)
Pod Zemj roſtau: Kowy (Ruda,) Kamenj, a ginj zemſſtj
Otokowė.
IX.
Metalla. Az Értz-nemek.


Die Metalle.


Plum-


( 21 )


Plumbum 1. eſt
molle & grave.
Ferrum 2. eſt
durum, & durior
chalybs. 3.


Az ón 1. lágy
és nehéz.
A’ vas 2. ke-
mény; az atzél 3.
pedig még kemé-
nyebb.


Das Bley 1. iſt
weich und ſchwer.
Das Eiſen 2. iſt
hart, und noch haͤr-
ter der Stahl. 3.


Artifices faciunt
e ſtanno cantha-
ros, 4.


A’ mester em-
berek a’ tzinbö́l
kannákat 4. kéſzí-
tenek;


Die Kuͤnſtler ma-
chen aus Zinn die
Kannen; 4.


e cupro ahena;
5.


a’ veres rézbö́l
üstöket; (réz fa-
zekakat.) 5.


aus Kupfer die
Keſſel; 5.


ex orichalco
candelabra, 6.


A’ ſárgra rézbö́l
gyertya tartókat;
6.


aus Meſſing die
Leuchter; 6.


ex argento Tha-
leros (Vallenſes.)
7.


az ezüstbö́l Tal-
lérokat. 7.


aus Silber die
Thaler. 7.


Aurum eſt pre-
tioſisſimum;


Az arany leg-
betsesebb;


Das Gold iſt das
theuerſte;


ex hoc cudun-
tur numi aurei,
(ducati.) 8.


ebbö́l veretnek
az arany-pénzek.
8.


aus dieſem wer-
den die Goldmuͤnzen
(Dukaten) 8. ge-
praͤgt.


Argentum vi-
vum liquet ſem-
per, & corrodit
metalla.


A’ kénesö́ min-
denkor híg, és öſz-
ve-rágja az értze-
ket.


Das Queckſilber
iſt immer fluͤßig,
und zerfrißt die
Metalle.


K o w y.
Olowo 1. geſt mėké a tėżké.
Żelezo 2. geſt twrdé, Ocel 3. pak geſſtė twrdſſj.
Ṙemeſlnjcy dėlagj z Cýnu Konwy, 4.
z Mėdi Kotly, 5.
z Moſazy Swjtnjky, 6.
z Stṙjbra Tolary. 7.
Zlato geſt neydrażſſj;
z tohoto ſe bigj (kugj) zlaté Penjze, (Dukáty.)
Żiwé Stṙjbro (Rtut) wżdycky geſt tekucý (ſtopené) a zżjrá
Kowy.


B 3 X.
Kowy.


( 22 )


X.
Lapides. A’ Kövek. Die Steine.


Arena 1. & ſa-
bulum 2. ſunt la-
pides minutuli.


A’ föveny 1. és
a’ homok 2. apró
követskék.


Der Sand 1. und
Kies 2. ſind kleine
Steinchen.


Saxum 3. eſt
pars petræ. 4.


A’ kö́-darab 3.
a’ kö́ſziklának ré-
ſze. 4.


Der Stein 3. iſt
ein Stuͤck eines Fel-
ſen. 4.


Cos, 5. ſilex,
6. & marmor, 7.
ſunt obſcuri lapi-
des.


A’ fén-kö́, 5.
tǘz-kö́, (kova) 6.
és márvány-kö́, 7.
homályos kövek.


Der Weꜩſtein,
5. Feuerſtein, 6.
und Marmorſtein,
7. ſind undurchſich-
tige Steine.


Magnes 8. at-
trahit ferrum.


A’ mágnes 8.
magához vonnya
a’ vasat.


Der Magnet 8.
zieht das Eiſen an
ſich.


Gemmæ 9. ſunt
lapilli pellucidi:


A’ drága kövek
9. által - világzó
(a’ villágosſágot
által botsátó) kö-
vetskék;


Die Edelſteine 9.
ſind durchſichtige
Steinchen;


ut:


( 23 )


ut: candidus a-
damas, rubens ru-
binus, cærulea
ſapphirus, viridis
ſmaragdus, lutea
hyacinthus &c.


úgymint: a’ tün-
döklö́ fejér gyé-
mánt, a’ piros ru-
bint, a’ kék ’sa-
fir, a’ zö́ld ſina-
ragd, a’ ſárgálló
hiatzint ’s a’ t.


als: der weiße
Diamant, der ro-
the Rubin, der
blaue Saphir, der
gruͤne Smaragd,
der gelbe Hyacinth
u. d. gl.


et micant, ſi
angulati ſunt.
Margaritæ, &
uniones 10. cre-
ſcunt in conchis;


és tündö́klönek-
is, ha ſzegeletesek.
Az apró gyön-
gyök, és jó - féle
nagy-gyöngyök 10
a’ tsigákban ter-
menek;


und glaͤnzen, wenn
ſie eckigt ſind.
Die kleinen Per-
len, und die großen
Perlen 10. wachſen
in Muſcheln;


Corallia 11. in
mari, ad inſtar
arbuſculorum.


A’ Kalárisok 11.
a’ tengerben, apró
tsemetétskék for-
májára.


Die Korallen 11.
im Meere, in Ge-
ſtalt kleiner Baͤum-
chen.


Succinum 12.
colligitur ad ma-
re, præcipue in
Borusſia.


A’ gyanta 12.
a’ tenger ſzélin
ſzedetik, kivált-
képen Pruſzſzus
orſzágban.


Der Agtſtein 12.
wird am Rande
des Meeres geſam-
melt, hauptfaͤchlich
im Preuſſen.


Vitrum 13. eſt
ſimile cryſtallo.


Az üveg 13. ha-
ſonlatos a’ Kris-
tályhoz.


Das Glas 13.
iſt dem Kryſtalle
aͤhnlich.


K a m e n j.
Pjſek 1. a Kyſy (Kamenċj) 2. geſt roztroſkotaný (ſetṙený,
ſtluċený, zdrobený) Kámen (Kamýnek.)
Kamen 3. geſt Ċáſt (Ċáſtka) Skály. 4.
Brus, 5. Sſkṙemen (Kṙemen,) 6. Mramor, 7. gſau temné
(tmawé, zatmėlé) Kámenj.
Maġnet 8. pṙitahuge Żelezo k ſobė.
Drahé Kámenj 9. gſau Kamýnkowé průhledċiwj, (ſwėtlj:)
gako: bjlý Diamant (Démant), ċerwený Rubjn, modrý
Żafjr, zelený Sſmaraġd, żlutý Jacynt. a. g. p.
a bliſſtj ſe, kdyż gſau vhlowatj.
Drobné Perly a weliké Perly 10. roſtau w Oſtṙiġách (moṙ-
ſkých Hlemeyżdjch, Sſkoṙepinách.)
Korále 11. w Moṙi na Podobu (Způſob) malých Stromkůw.
Aġtſſtayn 12. zbjrá ſe pṙi Moṙi, zwláſſṫ w Průſých (w
Průsſké Zemi.)
Sklo 13. podobné geſt Kṙiſſtálu.
XI.


( 24 )


XI.
Arbor. Az Élö́-fa. Der Baum.


E ſemine pro-
creſcit planta. 1.


A’ magból plán-
ta. 1. nevelkedik.


Aus dem Saa-
men waͤchſt die
Pflanze 1. hervor.


Planta abit in
fruticem. 2.


A’ plánta tse-
metévé 2. válik.


Die Pflanze wird
zu einem Strauche 2


Frutex abit in
arborem. 3.


A’ tsemete élö́-
fává 3. léſzen.


Der Strauch er-
waͤchſt zu einem
Baume. 3.


Arbor ſuſtenta-
tur a radice. 4.


Az élö́ - fát a’
gyökér 4. tartja.


Den Baum er-
naͤhrt die Wurzel. 4.


E radice ſurgit
ſtirps. 5.


A’ gyökérbö́l
emelkedik - fel a’
tör’sök. 5.


Aus der Wurzel
erhebt ſich der
Stamm. 5.


Stirps dividit ſe
in ramos, 6. &
frondes, 7. quæ
habent folia. 8.


A’ tör’sök el-oſz-
lik ágakra, 6. és
gallyakra, 7. a’
mellyeken levelek
8. vagynak.


Der Stamm
theilt ſich in die
Aeſte, 6. und Zwei-
ge, 7. an welchen
die Blaͤtter (das
Laub) 8. ſind.


Cacu-


( 25 )


Cacumen 9. eſt
in ſummo.


A’ teteje 9. leg-
fellyǘl vagyon.


Der Gipfel 9. iſt
zu hoͤchſt.


Truncus 10. ad-
hæret radicibus.


A’ töve 10. a’
gyökérhez vagyon
ragadva.


Der Stock 10.
haͤngt an den Wur-
zeln.


Caudex 11. de-
ſectus in trabes
aptatur.


A’ dereka 11.
le-vágattatván ge-
rendának kéſzítte-
tik.


Der abgehauene
Kloꜩ 11. wird zu
Balken zugerichtet.


Habet autem
corticem, librum,
12. pulpam, &
medullam. 13.


Vagyon pedig
néki héjja, hár-
tyája, 12. belsö́
vastag réſzi, és bé-
le. 13.


Er hat aber ei-
ne Rinde, den Baſt,
12 das Holz und
den Kern. 13.


Viſcus 14. ad-
naſcitur ramis,


Az enyves - lép
14. az ágakon te-
rem,


Der Miſtel (Vo-
gelleim) 14. waͤchſt
an den Aeſten,


qui etiam gum-
mi, reſinam, &
picem exſudant.


a’ mellyek ma-
gokbol mätska-mé-
zet - is (mézgát)
gyantát és ſzur-
kot, mint vala-
melly veréjteket,
botsátanak.


welche auch das
Gummi, Harz und
Pech ausſchwiꜩen.


S t r o m.
Z Semene wyroſtá Weyſtṙelek (Zroſtlina, Byl.) 1.
Weyſtṙelek wyroſtá w Keṙ. 2.
Keṙ ſe ſtáwá Stromem. 3.
Strom zdrżowán býwá od Koṙenė. 4.
Z Koṙenė powſtáwá (wyſtupuge, wyzdwihuge ſe) Kmen. 5.
Kmen rozdėluge ſe na Wėtwy, 6. a Ratoleſti, 7. na kte-
rých gſau Liſty. 8.
Wrch 9. geſt neywýṡ.
Peṅ (Paṙez) 10. pṙidrżj ſe Koṙenė.
Sſpalek (Klad, Peṅ, Paṙez) 11. zṫatý pṙiprawowan býwá na
Trámy, (Bṙewna.)
Má pak Kůru, Lýko, (wnitṙnj Kůru,) 12. libiwé Dṙewo,
a Gádro, (Ċjżek.) 13.
Lep ptaċj 14. roſte na Wėtwech,
kteréżto y Ġummi, Pryſkyṙicy, a Smolu wypotj, (wyrá-
żegj, wypauſſtėgj.)


B 5
XII.


( 26 )


XII.
Fructus arborum. A’ Fáknak gyü-
mö́ltsei. Die Baumfruͤchte.


Poma decerpun-
tur a fructiferis
arboribus.


A’ gyümö́ltsök
a’ gyümö́lts - ter-
mö́ - fákról le-ſze-
dettetnek.


Das Obſt wird
von den Obſtbaͤu-
men abgepfluͤckt,
(abgeleſen.)


Malum 1. eſt ro-
tundum.


Az alma 1.
gömbölyǘ.


Der Apfel 1. iſt
rund.


Pirum 2. & fi-
cus 3. ſunt oblon-
ga.


A’ körtvély, 2.
és fige 3. hoſſzats-
kák.


Die Birne 2. und
die Feige 3. ſind
laͤnglicht.


Ceraſum 4. pen-
det longo petiolo;


A’ tseresnye 4.
hoſſzú ſzáron függ;


Die Kirſche 4.
haͤngt an einem
langen Stiele,
(Stengel.)


Prunum 5. &
perſicum, 6. bre-
viori;


A’ ſzilva, 5. és
a’ baratzk 6. rö-
videbben;


Die Pflaume,
(Zwetſchke) 5. und
die Pfirſche 6. an
einem kuͤrzeren;


morum


( 27 )


morum 7. bre-
visſimo.
Nux juglans, 8.
avellana, 9. &
caſtanea, 10. cor-
tice & putamine
teguntur.


a’ fa - eperj 7.
leg - rövidebben.
A’ nagy-dió, 8.
a’ mogyoró, 9. és
a’ geſztenye, 10.
külsö́ héjjal, és
belsö́ kemény héj-
jal vagynak bé-bo-
rítva.


die Maulbeere 7.
am kuͤrzeſten.
Die waͤlſche Ruß,
8. die Haſelnuß, 9.
und die Kaͤſte 10.
ſind in die Rinde,
und Schale einge-
wickelt.


Steriles arbores
ſunt: 11. abies,
ornus, alnus, be-
tula, cupreſſus,
fraxinus, ſalix,
tilia, &c.


Gyümö́ltstelen
fák: 11. a’ jege-
nye-fa, gyertyán-
fa; éger-fa, nyir-
fa, tziprus-fa, kö-
rös-fa, fǘzfa hárs-
fa, és egyebek,


Unfruchtbare
Baͤume ſind: 11.
die Tanne, die wil-
de Aeſche, die Erle,
die Birke, die Ey-
preſſe, die Aeſche,
die Weide, (Felber)
die Linde u. d. gl.


ſed pleræque
ſunt umbriferæ.


hanem többnyi-
re árnyékot tar-
tanak.


doch die meiſten
ſind ſchattigt.


At juniperus 12.
& laurus 13. fe-
runt baccas;


De a’ gyalog-
fenyö́, 12. és a’
borostyán - fa 13.
termenek apró ma-
gokat;


Aber der Wa-
cholderbaum (Hol-
lerbaum) 12. und
der Lorbeerbaum
13. tragen Beere;


pinus 14. ſtro-
bilos; fagus glan-
des, quercus 15.
autem glandes &
gallas.


a’ fenyö́-fa 14.
hoſſzú fenyö-diót;
a’ bikk-fa, mak-
kot; a’ tserfa 15.
pedig makkot és
gubitsot.


die Fichte 14.
Tannzapfen; die
Buche Eicheln; die
Eiche 15. Eicheln,
und Gallaͤpfel.


Stromowé Owoce.
Owoce zbjrá (trhá) ſe z vżiteċných (plodných) Stromůw.
Gablko 1. geſt okrauhlé.
Hruſſka 2. a Fjk 3. gſau obdlaużné (podlauhowaté.)
Tṙeſſnė 4. wiſý na dlauhé Stopce;
Sljwa (Trnka) 5. a Bṙeſkew (Bṙeſkynė) 6. na kratſſjm;
moruſſowa Gahoda 7. na neykratſſjm.
Wlaſký


( 28 )


Wlaſký Oṙech. 8. Ljſkowec, 9. Kaſſtan, 10. gſau zawinuté
do Kůry a Sſupiny (Lůſſtiny.)
Nevżiteċnj (neplodnj) Stromowé gſau: 11. Gedle, Hrab,
Gelſſe, Bṙjza, Cypriṡ, Gesſeṅ, Wrba, Ljpa, a g. p.
neż wėtſſjm Djlem gſau zaſtėṅugjcý,
ale Galowec 12. a bobkowý Strom 13. neſau Gahodky
(Bobky;)
Borowice 14. Sſiſſky, Buk Bukwu, Dub 15. pak Żalud a
Sſiſſky, (Ġalles.)
XIII.
Flores.
A’ Virágok.
Die Blumen.


Inter flores no-
tisſimi ſunt:


A’ virágok közt
leg - isméreteseb-
bek:


Unter den Blu-
men ſind die be-
kannteſten:


Primo vere:
viola, 1. hyacin-
thus, 2. narciſſus;
3.


Tavaſz kezdetin:
a’ viola, 1. hia-
tzint, 2. nártzis;
3.


Im angehenden
Fruͤhlinge: das
Veilchen, 1. die
Hyacinthe, 2. die
Narciſſe; 3.


Tum


( 29 )


Tum lilia, 5.
alba, ac lutea,
& cærulea;


Tovább a’ fejér,
ſárgra, és kék li-
liomok, 5.


Ferner die Lilie,
5. die weiße, gel-
be, und blaue;


Tandem roſa,
6. caryophyllum,
7. amarantus &c.


azután a’ rózsa,
6. ſzekſǘ, 7. bár-
ſony virág, és
egyebek.


endlich die Roſe,
6. die Nelke (Nagerl)
7. das Tauſendſchoͤn
(Sammtblume),
u. d. gl.


Ex his nectun-
tur ſerta, 8. &
ſerviæ. 9.


Ezekbö́l kötnek
koſzorúkat, 8. és
bokrétákat. 9.


Aus dieſen wer-
den Kraͤnze, 8. und
Straͤuschen 9. ge-
bunden.


Etiam addun-
tur herbæ odora-
tæ; 10.


Jó-ſzagú fǘvek-
is 10. tétetnek hoz-
zájok:


Auch werden da-
zu wohlriechende
Kraͤuter 10. ge-
nommen:


ut: amaracus,
abrotonum, ruta,
lavendula, rosma-
rinus, hyſſopus,
nardus, ocimum,
ſalvia, menta, &c.


úgymint: majo-
ránna, Isten-fa,
rúta, levendula,
rozmarin, i’ sóp,
ſpikinárd, bazsa-
likom, sállya, mén-
ta, és egyebek.


als: Majoran,
Stabwurz, Raute,
Lavendel, Rosma-
rin, Iſop, Narde,
(Spick) Baſilie,
Salbey, Muͤnze,
u. d. gl.


Inter campeſtres,
flores 11. notisſi-
mi ſunt:


A’ mezei virá-
gok 11. közöt leg-
isméretesebbek:


Unter den Feld-
blumen ſind die be-
kannteſten:


Primula veris,
lilium conval-
lium, cyanus, cha-
mæmelum, ſer-
pillum, intubus,
(cichorium) &c.


a’ kikirts,
gyöngy-virág, bú-
za-virág, ſzék-fǘ,
kakuk-fǘ, katang-
kóró ’s a’ t.


Die Aurikel,
(Schluͤſſelblumen)
das Maybluͤmlein,
die Kornblume, die
Chamille, die
Quendel, Endivie
(Zichorie) u. d. gl.


Inter herbas:
trifolium, abſyn-
thium, acetoſa,
urtica, plantago,
millefolium, lap-
pa, &c.


A’ fǘvek között:
a’ ló - here, az
üröm, ſóska, tsa-
lán, úti - fǘ, eger-
fark, lapu ’s a’t.


Unter den Kraͤu-
tern: der Klee, der
Wermuth, der
Sauerampfer, die
Neſſel (Brenneſſel)
der Wegerich, die
Schafgarbe, die
Klette u. d gl.


Tuli-


( 30 )


Tulipa 12. eſt
decus florum, ſed
odoris expers.


A’ tulipán 12. a’
virágoknak ékes-
ſége, de nintsen
ſemmi ſzaga.


Die Tulpe iſt die
Zierde der Blumen,
hat aber keinen Ge-
ruch.


K w j t j.
Mezy Kwjtjm neyznámėgſſj gſau:
Pṙi Zaċátku Podletj (z Gara:) Fialka, 1. Jacynt, 2. Neh-
tjk (Narcyſa), 3.
Dále, Lilia 5. bjlá a żlutá y modrá;
potom Růże, 6. Kárafilát (Hṙebjċky,) 7. Kwėt Miloſti a g. p.
Z tėchto ſe wigj Wėnce 8. a Woniċky. 9.
Pṙidawany k njm býwagj też y wonné Zeliny; 10.
gako: Magoránek, Bożj Dṙewce, Rauta, Lewenda, Rozma-
rýn, Izop, Sſpikanard, Bazylika, Máta a g. p.
Mezy polnjm Kwjtjm 11. neyznámėgſſj gſau:
Kaċiċka, (Panbowekluċky) Konwallium, (leſnj Lilium,) Mo-
dṙaċka (Charba,) Rumenek (polnj Hṙebjċky,) Ma-
teṙj Důſſka, Ċekanka a t. p.
Mezy Zelinami: Dėtel (Getel,) Peljnek, Sſṫawjk, Kopṙi-
wa (Żihlawa,) Gjtwċel, Myſſj Ocáſek (Chwoſtjk,)
hoṙký Lopaun a t. p.
Tulipán 12. geſt Ozdoba Kwjtkůw, ale bez Wůnė.
XIV.
Olera.
A’ Kerti-vetemények.


Die Gartengewaͤchſe.


( 31 )


In hortis nas
cuntur olera:


A’ kertekben te-
remnek a’ kerti-
vetemények:


In den Gaͤrten
wachſen die Gar-
tengewaͤchſe:


ut: petroſeli-
num, 10. lactuca,
1. brasſica, 2. ce-
pa, 3. allium, 4.
ſiſſer, 6. rapa, 7.
raphanus, 8. na-
ſturtium, 9. cu-
curbita, 5. cucu-
meres, 11. atque
pepones. 12.


úgymint: a’ pe-
treselyem, 10. ſa-
láta, 1. kápoſzta,
2. veres-hagyma,
3. fok-hagyma, 4.
ſárgra-répa, 6. (mu-
rok,) fejér-répa,
7. retek, 8. tor-
ma, 9. tök, 5.
ugorkák, 11. és
dinnyék, 12.


als: die Peter-
ſilge, 10. der Sa-
lat, 1. der Kohl,
2. der Zwibel, 3.
der Knoblauch 4.
die Erbſen, 6. die
Ruͤben, 7. der Ret-
tig, 8. der Meer-
rettig, (Kraͤn) 9.
der Kuͤrbis, 5. die
Gurken (Umurken)
11. und die Melo-
nen 12.


Accedunt etiam:
aſparagus, ſinapi,
pyrethrum, ane-
thum, cuminum,
aniſum, cyclami-
nus &c.


Ide járúl a’ ſpár-
ga-is, a’ mustár,
tárkony, kapor,
kömény, ánis, és
a’ fö́ldi - alma,
(krompér) ’s egye-
bek.


Hiezu koͤmmt
noch: der Spargel,
der Senf, der Ber-
tram, der Dillen,
der Kuͤmmel, der
Anis, und die Erd-
aͤpfel (Kartoffeln)
u. d. gl.


Záhradnj Owoce.
W Zahradách roſtau záhradnj Owoca:
gako: Petrużel, 10. Salát, 1. Zelj (Kapuſta,) 2. Cybule, 3.
Ċeſnek, 4. Mrkew, 6. Repa, 7. Ṙedkew, 8. Kṙen, 9.
Tykew (Tekwice,) 5. Wokurky, 11. a Melauny
(Dynė.) 12.
Sem patṙj geſſtė: hromowé Koṙenj (Sſparġl,) Hoṙċice, Tarkan,
(Prltramowi) Kopr, Kmjn (Raſca,) Anýz, a
zemſké Gablka (Zemáky, Brambor) a g. p.


XV.


( 32 )


XV.
Fruges. A’ mezei -vetemények.
Das Getreide, oder Feldfruͤchte.


Quoddam fru-
mentum creſcit
ſuper culmum ge-
niculis diſtinctum.


Némellyik élet
ſzáron terem, a’
mellynek külömb-
külömb ſzetskéi
vagynak.


Einiges Getreide
waͤchſt auf einem
Halme, welcher in
Knoͤtchen getheilet
iſt.


Talia ſunt: tri-
ticum, 1. ſiligo,
2. ſpelta (zea),
hordeum. 3.


Illyenek a’ bú-
za, 1. rozs, 2. ten-
kely, árpa. 3.


Dergleichen iſt
der Weizen, 1. der
Rocken, 2. der Spelt
(Dinkel), die Ger-
ſte. 3.


Hofum ſpica
aut habet ariſtas,
aut eſt mutila.


Ezeknek kalá-
ſza vagy ſzálkás,
vagy pedig tar.


Dieſer ihre Aehre
hat entiveder Spi-
tzen, oder iſt ſie ab-
geſtumpft.


Ipſa


( 33 )


Ipſa tamen gra,
na fovet ſemper
in gluma.


A’ magot mind-
azáltal mindenkor
tokotskában neve-
li.


Die Koͤrner traͤgt
ſie immer in Baͤlg-
lein.


Quoddam pro
ſpica habet pani-
culam, grana fas
ciatim continen-
tem;


Némellyiknek
kaláſz helyett für-
tös feje vagyon,
mellyben bokrosan
vagynak a’ mag-
ſzemek;


Einiges hat an-
ſtatt der Aehre ein
Koͤlblein, welches
die Koͤrner buͤſchel-
weis in ſich enthaͤlt;


ut: avena, 4.
milium, 5. pa-
nicum. 6.


illyenek: a’ zab,
4. a’ köles, 5. és
a’ tatárka. 6.


als: der Haber,
4. der Hirſen, 5.
das Heydekorn
(der Heyden.) 6.


Differt ab his
omnibus frumen-
tum, Turcicum
(fagopyrum.)


Mind ezektö́l
külömbözik a’ tö-
rök-búza, (kuku-
ritza; tengeri.)


Von allen dieſen
unterſcheidet ſich
das tuͤrkiſche Korn
(Kukurutz.)


Legumina ha-
bent ſiliquas, quæ
grana valvulis in-
cludunt.


A’ hǘvelykes-ve-
teményeknek: hǘ-
velyek vagyon,
mellyek a’ ſzeme-
ket nyiló tokots-
kákban tartják.


Die Huͤlſenfruͤch-
te haben Schotten,
welche die Koͤrner
in Faͤchlein ein-
ſchließen.


Ut : piſum, 7.
faba, 8. cicer;


Illyenek: a’ bor-
ſó, 7. bab, 8.
tzitzer-borsó;


Als: die Erbſe,
7. die Bohne (Fi-
ſole) 8. die Kichern;


et his minora:
lens, & vicia. 9.


és a’ mellyek
ezeknél kisseb-
bek, úgymint: a’
lentse, és a’ led-
nek. 9.


und welche klei-
ner als dieſe ſind,
nehmlich die Linſe,
und die Wicke. 9.


Sed papaver
caput habet, id-
que rotundum.


De a’ máknak
feje vagyon; még
pedig gömbölyǘ.


Aber der Mohn
hat einen Kopf,
und zwar einen run-
den.


Orbis Pictus.
C
Obilj,


( 34 )


Obilj, (Zbożj.)
Nėkteré Obilj roſte na Stéble, Sauċkami rozdėleném.
Takowé gſau: Pſſenice, 1. Żito (Reż,) 2. Sſpalda (Wol-
ter,) Geċmen, 3.
Tėchto Klas anebo má Oſti, aneb geſt holý (tupý, bez Oſtj.)
Zrna wſſak wżdycky w Plewė chowá (zakrýwá, noſý.)
Nėkteré na Mjſtė Klaſu má Oſteblo, Zrna w ſobė Zwaz-
kem zdrżugjcý.
Gako: Owes, 4. Gáhly (Proſo,) 5. Pohanka (Tatarka.) 6.
Odewſſech tėchto rozdjlné geſt turecké Żito (Kukuṙice.)
Wáry (wárné Zbożj) má Struky, která Zrna do Luſſtin
(Sſupin) zawjragj.
Gako: Hrach, 7. Bob (Fazole,) 8. Cyzrna;
a které od tėch menſſj gſau; gako: Sſoſſowice, a Wykew. 9.
Ale Mák má Hlawiċku (Paliċku,) a ſyce okrauhlau, (ku-
lowatau.)
XVI.
Frutices.
A’ Tsemeték.
Die Straͤuche, oder Stauden.


Planta


( 35 )


Planta, quæ
major & durior
eſt, quam herba,
dicitur frutex;


Az ollyan plán-
ta, a’ melly na-
gyobb, és kemé-
nyebb, mint a’ fǘ,
tsemetének mon-
datik;


Die Pflanze, wel-
che groͤßer und haͤr-
ter iſt, als ein Kraut,
wird Strauch ge-
nannt;


ut ſunt, in ri-
pis & ſtagnis:
juncus, 1. enodis
ſcirpus, 2. typhas
ferens,


A’ mitsodások,
a’ víz partokon és
a’ tókban: a’ ká-
ka, 1. a’ tsomó
nélkǘl való gyé-
kény-káka, 2. a’
melly káka-botot
(pákát) terem,


als da ſind: an
den Ufern und in
ſtehenden Waͤſſern:
die Binſe, 1. die
Semſen ohne Kno-
ten, 2. welche Nar-
renkolben traͤgt,


et nodoſa, in-
tusque cava arun-
do. 3.


és a’ tsomós,
belö́l pedig üreges
nád. 3.


und das knotich-
te auch inwendig
hohle Schilfrohr. 3.


Alibi creſcunt:
4. roſa, ribes,
groſſularia, aca-
cia, rubus, ſam-
bucus, & junipe-
rus.


Más hellyeken
terem 4. a’ rózsa,
tengeri-ſzö́lö́, köſz-
méte, kökény, tsip-
ke, a’ bodza, és
a’ gyalog-fenyö́.


An anderen Or-
ten wachſen: 4. der
Roſenſtock, der Io-
hannesbeerbuſch,
Stachelbeerſtrauch
die Schlehe, die
Hollerſtaude, und
das Wacholder-
baͤumchen.


Item vitis, 5.
quæ emittit pal-
mites; 6.


Ismét a’ ſzö́llö́-
tö́, 5. a’ melly
ſzö́llö́-veſzſzö́ket
6. botsát,


wie auch der
Weinſtock, 5. wel-
cher die Reben 6.
hervortreibt;


et hi capreolos,
7. pampinos, 8.
ac racemos, 9.


ezek pedig te-
kergö́s kattsokat,
(bajúſzokat) 7.
leveleket, 8. és
gerezdeket, 9.


und dieſe die
Gaͤbelein, 7. die
Weinblaͤtter, 8.
und die Trauben,


quorum ſcapo
uvæ pendent, con-
tinentes acinos.


a’ mellyeknek
tsutkáin (ſzárain)
függenek a’ ſzö́l-
lö́-ſzemek, a’ mel-
lyekben ſzö́lö́-ma
gok vagynak.


an deren Kam-
me die Weinbeere
hangen, welche in-
wendig Kerne ha-
ben.


C 2
Kṙowj,


( 36 )


Kṙowj, aneb Kṙowina.
Bylina (Weyſkṙelek,) která wėtſſj geſt a twrdſſj, neż Zeli-
na, gmenuge (nazýwá) ſe Keṙ (Kṙowj;)
gakoż gſau: na Bṙezých a Gezeṙjch (ſtogatých Wodách;)
Sýtj, 1. Tṙtina (Rákoſý) bez Sauċkůw, 2. kteráż
Páliċky neſe,
a ſukowatá y wnjtṙ prázdná Trſt (Tṙtina.) 3.
Ginde roſtau: 4. růżowý Keṙ (Sſjp,) Hrozny Swatého Já-
na (Rybjzle,) Eġreṡ, plané Trnky, Sſjpinky, Bez,
a Galowec.
Opėt winný Kmen, 5. který wypauſſtj winné Ratoleſti; 6.
a tyto Paprutky (Ruċiċky,) 7. Ljſtj, 8. a Hrozny Gaho-
dek plné, 9.
ná kterýchż Stopkách Zrna wiſý, Gádra magjcý.
XVII.
Animalia, & primum Aves.
Az Élö́-állatok, és elö́ſzör-is a’ Madarak.
Die Thiere, und erſtlich die Voͤgel.


Animal


( 37 )


Animal vivit,
ſentit, movet ſe;


Az élö-állat él,
érez, magát moz-
gatja;


Das Thier lebet,
empfindet, beweget
ſich;


naſcitur, & mo-
ritur;


ſzületik és meg-
hal;


wird geboren, und
ſtirbt;


aut ſtat, aut ſe-
det, aut cubat,
aut graditur.


vagy áll, vagy
ǘl, vagy fekſzik,
vagy jár ’s kél.


ſtehet oder ſiꜩet,
oder liegt, oder geht.


Avis 1. tegitur
plumis, 2. volat
pennis; 3.


A’ madár 1. bé-
van fedve pehel-
lyel, 2. repǘl tol-
laival; 3.


Der Vogel 1. iſt
mit Federn 2. be-
deckt, fliegt mit
den Fittigen, 3.


habet duas alas,
4. et totidem pe-
des, 5. habet quo-
que caudam, 6.
et roſtrum. 7.


vagyon két ſzár-
nya, 4. és ugyan
annyi lába, 5. va-
gyon farka-is, 6.
és orra. 7.


hat zween Fluͤgel,
4. und eben ſo viele
Fuͤße, 5. hat auch
einen Schwanz, 6.
und einen Schna-
bel. 7.


Femella 8. in
nido 9. ponit ova,
10. iisqne incu-
bans excludit pul-
los. 11.


A’ nö́stény 8.
a’ féſzekben 9. to-
jásokat 10. tojik,
és azokon ǘlvén
ki-költi a’ madár-
fiakat. 11.


Das Weibchen 8.
leget im Neſte 9.
Eyer, 10. und dar-
uͤber ſiꜩend bruͤtet
(hecket) es Iunge
aus. 11.


Ovum tegitur
teſta, 12. ſub qua
eſt albumen, 13.
in hoc vitellus 14.


A’ tojás bé-va-
gyon fedve héjjal,
12. a’ melly alatt
vagyon a’ tojás
fejérje, 13. ebben
pedig a’ ſzéki. 14.


Das Ey iſt mit
der Schale 12. um-
geben, unter wel-
cher das Eyerweiß,
13. und in dieſem
der Dotter 14. iſt.


Zwjṙata, a pṙednė Ptácy (Ptactwo.)
Zwjṙe żige (żiwo geſt,) cýtj (ċjge,) hýbe ſe;
rodj ſe, a vmjrá;
ſtogj aneb ſedj, leżj aneb chodj.
Pták 1. pṙikryt geſt Peṙjm, 2. ljtá s Brkmi (Piſkmi;) 3.


C 3
má


( 38 )


má dwė Kṙjdla, 4. a tolik Noh, 5. má téż Ocas, 6. y Pyſk
(ptaċj Nos, Zob.) 7.
Samice 8. neſe w Hnjzdė 9. Weyce, 10. na kterých ſedė wy-
kwoċj (wyſedj, wyléhne) Mladé. 31.
Weyce geſt obtáhnuté (obwinuté, pṙikryté) Sſkoṙepinau, 12.
pod kterauż geſt Bjlek, 13. w nėm Zlautek 14.
XVIII.
Aves domeſticæ. A. házi-madarak.


Das Hausgeſluͤgel.
Gallus,


( 39 )


Gallus, 1. qui
cantare ſolet, ha-
bet criſtam, 2. &
calcaria. 3.


A’ kakasnak 1.
a’ melly kukori-
kolni ſzokott, ta-
réja 2. vagyon, és
ſarkantyúja. 3.


Der Hahn, 1.
welcher zu kraͤhen
pflegt, hat einen
Kamm, 2. und
Sporne. 3.


Caſtratus dici-
tur capo, & ſa-
ginatur in orni-
thotrophio. 4.


Ha ki-herélik,
kappannak hívják,
és a’ ketretzben 4.
hízlalják.


Wenn er ver-
ſchnitten wird, heißt
er ein Kapaun, und
wird in der Huͤhner-
ſteige 4. gemaͤſtet.


Gallina 5. ru
ſpatur fimetum,
& colligit grana:


A’ tyúk 5. ke-
resdegél a’ ſzemet-
ben, és fel-ſzede-
geti a’ ſzemeket:


Die Henne 5.
ſcharret den Miſt,
und ſuchet die Koͤr-
ner auf.


ſicut & colum-
bæ, 6. quæ edu-
cantur in colum-
bario; 7.


valamint a’ ga-
lambok is, 6. a’
mellyek a’ galamb-
házban 7. tartat-
nak;


gleich wie auch die
Tauben, 6. welche
in dem Taubenſchla-
ge 7. erzogen wer-
den;


et gallopavus 8.
cum ſua melea-
gride. 9.


és a’ kakas-
pulyka 8. a’ maga
nö́sténnyével 9.
együtt.


und der Kaleku-
tiſche (indianiſche)
Hahn (Pockerl-
hahn) 8. mit ſei-
ner Henne. 9.


Formoſus pavo
10. ſuperbit pen-
nis ſuis.


A’ ſzép páva 10.
kevélykedik a’ ma-
ga tollaiban.


Der ſchoͤne Pfau
10. ſtolzieret mit
ſeinen Federn.


Ciconia 11. ni-
dificat in tecto.


A’ gólya 11. a’
ház-tetején rak
féſzket.


Der Storch 11.
niſtet auf dem Da-
che.


Hirundo, 12.
paſſer, 13. pica,
14. monedula, 15.
& veſpertilio, 16.
volitant circa do-
mos.


A’ fetske, 12.
veréb, 13. ſzarka,
14. tsóka, 15. és
denevér, 16. rep-
desnek a’ házak
körǘl.


Die Schwalbe,
12. der Sperling,
13. die Aelſter, 14.
die Dohle, 15. und
die Fledermaus, 16.
flattern um die
Haͤuſer.


C 4
Ptactwo


( 40 )


Ptactwo domácý, (domownj Drůbeṙ.)
Kohaut, 1. který kokrháwá (ſpjwáwá,) má Hṙeben (Cho-
chol) 2. a Oſtrohy. 3.
wyṙezaný (wykleſſtėný) ſlowe Rapaun, a krmen býwá w
Kuṙjncy (Kurnjku.) 4.
Slepice 5. hrabe Mrwu, (Smeti,) a zbjrá Zrna:
gakoż y Holubi, 6 kteṙj wychowáwani býwagj w Holubnj-
ku (Holubincy;) 7.
y Indyk (Wlaſký Kohaut, Morák) 8. ſe ſwau Slepicý (In-
dyċkau, Morkau.) 9.
Kráſný Páw 10. peyſſj ſy w ſwém Peṙj.
Ċáp (Boċán) 11. Hnjzdj ſe na Stṙeſſe (Dachu.)
Wlaſſṫowice, 12. Wrabec, 13. Straka, 14. Kawka, 15. a
Netopýṙ 16. ljtagj okolo (wůkol) Domůw.
XIX.
Oſcines.
Az éneklö́ madarak.


Die Geſangvoͤgel.
Luſcinia


( 41 )


Luſcinia (phi-
lomela) 1. omni-
um ſvavisſime
cantat.


A’ fülemile 1.
mindeneknél leg-
gyönyörǘſégeseb-
ben énekel.


Die Nachtigal 1.
ſingt am lieblich-
ſten unter allen Voͤ-
geln.


Alauda 2. can-
tillat volitans in
aëre.


A’ patsirta 2.
a’ levegö́ - égben
repdesvén énekel-
get.


Die Lerche 2. ſingt
flatternd in der
Luft:


Coturnix 3. hu-
mi ſedens:


A’ füri 3. a’
fö́ldön ǘlvén:


Die Wachtel 3.
auf der Erde ſiꜩend:


cæteræ in ramis
4. arborum:


a’ többiek pedig
a’ fáknak gal-
lyain: 4.


die andere auf
den Aeſten 4. der
Baͤume:


ut: paſſer cana-
rius, fringilla, car-
duelis, acanthis,
linaria, parvus
parus, galgulus,
rubecula, curru-
ca. &c.


úgymint: a’ ka-
nári madár, a’ pin-
työ́ke, tiglintz,
tsíz, kenderike, a’
kis tzinege, gábor-
ka, (ló-pintyö́)
veres-begygy, po-
ſzáta, és egyebek.


als: der Cana-
rienvogel, der Fink,
der Stigliꜩ, das
Zeischen, der Haͤnf-
ling, die kleine Mei-
ſe, der Emmerling,
das Rothkelchen,
die Grasmuͤcke,
u. a. m.


Diſcolor pſitta-
cus, 5. merula,
6. ſturnus, 7. cum
graculo, pica, &
monedula, diſcunt
humanas voces
formare.


A’ tarka publi-
kán, 5. a’ rigó, 6.
és ſeregély, 7. a’
ſzajkóval, ſzarká-
val, és tsókával
egyetemben, meg-
tanúlnak emberi
ſzózatokat for-
málni.


Der bunte Pa-
pagen, 5. die Am-
ſel, 6. der Staar,
7. mit dem Haͤher,
die Aelſter, und die
Dohle lernen
menſchliche Stim-
men nachſprechen.


Pleræque ſolent
includi caveis. 8.


Többnyire kalit-
kákban 8. ſzok-
tak rekeſztetni.


Meiſtens pflegen
ſie in Kefiche 8.
eingeſchloſſen zu
werden.


C 5
Zpĕwa-


( 42 )


Zpėwawé Ptactwo, (zpėwnj Ptácy.)
Slawjk (Slawjċek) 1. ze wſſech neyljbeznėgi zpjwá.
Sſkṙiwan (Sſkṙiwánek) 2. prozpėwuge ljtage w Powėtṙj:
Kṙepelka (Kṙepelice) 3. ſedė na Zemi:
ginj na Wėtwech (Haluzech, Ratoleſtech) 4. ſtromowých;
gakoż: pṙeſpolnj Kanáṙik (Zpėwáċek,) Pėṅkawa, (Pinka,)
Stéhljk, Ċjżik, Konopka, malá Sýkora, Bohuſla-
wa, (Strnadle,) Ċerwenka, Pėnice, a g. w.
Promėnný Papauſſek, 5. Kos, 6. Sſpaċek (Sſkoṙec,) 7.
s Sogkau, Strakau a Kawkau vċj ſe lidſkau Ṙeċ
(lidſké Hlaſy) wyſlowowati, (wyobrazowati, wy-
ṙknauti.)
Wėtſjm Djlem w Kletce 8. zawjráwani býwagj.
XX.
Aves Campeſtres & Sylveſtres.
A’ mezei és erdéi Madarak.
Das Felda und Waldgefluͤgel.


Struthio


( 43 )


Struthio 1. eſt
maximus ales;


A’ strutz 1. leg-
nagyobb madár;


Der Strauß 1.
iſt der groͤßte Vogel;


Regulus (tro-
chilus) 2. mini-
mus;


az ökör-ſzem 2.
leg - kissebb;


der Zaunkoͤnig
(Zaunſchluͤpfer) 2.
der kleinſte;


Noctua (bubo)
3.deſpicatisſimus;


a’ bagoly 3. leg-
útállatosabb;


die Nachteule 3.
der veraͤchtlichſte;


Upupa 4. ſor-
didisſimus: nam
veſcitur ſtercori-
bus;


a’ búdös-banka
4. leg-tiſztátala-
nabb: mert ganéj-
jal él;


der Widhopf 4.
der unflaͤtigſte: denn
er naͤhret ſich vom
Kothe;


manucodiata 5.
rarisſimus;


a’ paraditsom-
madár 5. leg-rit-
kább.


der Paradeisvo-
gel 5. der ſeltenſte.


Phaſianus, 6.
tarda (otis), 7.
ſurdus tetraon, 8.
attagen, 9. per-
dix, 10. ruſticu-
la, 11. turdus &
ficedula, 12. in
deliciis menſarum
habentur.


A’ fátzán, 6.
túzok, 7. a’ siket
fajd-tyúk, 8. tsá-
ſzár-madár, 9. fo-
goly, 10. ſneff (ví-
zi-tyúk), 11. hú-
ros, és a’ fenyö́-
madár, 12. igen
kedves eledelek.


Der Faſan, 6.
der Trappe, 7. der
taube Auerhahn, 8.
das Haſelhuhn,
(Birkhuhn) 9. das
Rebhuhn, 10. der
Schnepf, 11. und
der Krammetsvo-
gel 12. werden fuͤr
Leckerbißchen gehal-
ten.


Inter aves re-
liquas, quæ huc
pertinent, potis-
ſimæ ſunt : pervi-
gil grus, 13. ge-
mens turtur, 14.
cuculus, 15. pa-
lumbes, picus,
cornix 16. &c.


A’ több ide tar-
tozó madarak közt
leg - nevezeteseb-
bek: a’ vígyázó
darú, 13. a’ nyö-
gö́ gerlitze, 14.
a’ kakuk, 15. a’
vad - galamb, a’
harkály, a’ varjú
16. ’s a’ t.


Unter den uͤbri-
gen Voͤgeln, die
hieher gehoͤren, ſind
die vornehmſten:
der ſehr wachſame
Kranich, 13. die
girrende Turteltau-
be, 14. der Kukuk,
15. die Holztaube,
der Specht, die
Kraͤhe 16. u a.m.


Phœ-


( 44 )


Phœnix, & pel-
licanus campe-
ſtris, quem filios
a ſerpente occi-
ſos, ſangvine ſuo
vivificare dixe-
runt veteres, ſunt
aves ficticiæ.


A’ feniks, és
a’ mezei pellikán,
mellyrö́l a’ régiek
azt mondookták,
hogy a’ kígyótól
meg - ölettetett
fiait a’ maga vé-
rével eleveníti-
meg, tsak kö́ltött
madarak.


Der Phoͤnir, und
der Pelikan, von
welchem die Alten
erzaͤhlten, daß er ſei-
ne, von der Schlan-
ge getoͤdteten Iun-
gen, mit ſeinem ei-
genen Blute wieder
belebe, ſind blos er-
dichtete Voͤgel.


Polnj a Leſnj Ptactwo.
Pſtros 1. geſt Pták neywėtſſj;
Stṙjżiċek (Králiċek) 2. neymenſſj;
Sowa 3. neyopowrżenėgſſj (neypotupnėgſſj;)
Dudek 4. neyſmrdutėgſſj: nebo Legna żere;
ragſký Pták 5. neyṙjdſſj.
Bażant, 6. Droff (Tetṙew, lůżnj Sowa,) 7. Hluchan (Wla-
ſký, Indyanſký Kohaut) 8. Geṙábek, 9. Korotew
(Kůroptwa,) 10. Ċwrċala) Dlaſk) 11. Drozd,
Kwjċala 12. za ſtolnj Lahůdky (pochotné Krmė)
drżáni (pokládani) býwagj.
Mezy ginými Ptáky, kteṙj ſem patṙj, neyobzwláſſtnėgſſj
gſau: bdėlý (bedliwý) Geṙáb (Ṙeṙáb,) 13. lka-
gjcý Hrdliċka, 14. Kukuċka (Żeżulka,) 15. leſnj
(diwoký, polnj) Holub (Hṙiwnák,) Strakopaud
(Dėtel,) Wrána 16. a t. d.
Fenyx, a polnj Pelikán, o kterémż Staṙj wyprawowali,
żeby Mladé ſwé od Hada vſmrcené (zabité) Krwj
ſwau obżiwowal, gſau wymyſleni (sbáſnėni) Ptácy.
XXI.


( 45 )


XXI.
z Aves rapaces.
A’ ragadozó madarak.
Die Raubvoͤgel.


Aquila, 1. rex
avium, ſolem in-
tuetur.


A’ ſas, 1. a’
madaraknak Ki-
rállya, a’ napba
belé néz.


Der Abler, 1.
der Koͤnig unter den
Voͤgeln, ſieht in
die Sonne.


Vultur 2. & cor-
vus 3. nutriunt ſe
cadaveribus
(morticinis.)


A’ ſás-keselyǘ
2. és a’ holló 3.
dög-hússal élnek.


Der Geyer 2.
und der Rabe, 3.
naͤhren ſich von
dem Aaſe.


Milvus 4. inſec-
tatur pullos gal-
linaceos.


A’ héja 4. a’
tsirkéket ǘldözi.


Der Huͤhnergeyer
4. verfolget die
jungen Huͤhner.


Falco,


( 46 )


Falco, 5. niſus,
6. & accipiter, 7.
captant aviculas.


A’ ſólyom, 5.
a’ károly, 6. és az
ölyv, 7. az apró
madarakat fogdos-
ſák.


Der Falk, 5. der
Sperber, 6. und
der Habicht 7. fan-
gen die kleinen Voͤ-
gel.


Aſtur 8. captat
columbas, & aves
majores.


A’ ſebes - ſzár-
nyú - ölyv 8. a’ ga
lambokat, és a’
nagyobb madara
kat fogdossa.


Der Weih 8.
faͤngt die Tauben,
und groͤßern Voͤgel.


Laupeżnj (drawj) Ptácy.
Orel, 1. Král Ptákůw patṙj (hledj) do Slunce.
Kánė 2. a Krkawec (Hawran) 3. żiwj ſe Mrchau (Mrſſi-
nau (Zdechlinau.)
Luṅák 4. ſtjhá (pronaſleduge) Kuṙata.
Sokol, 5. Krahugec (Krahulec) 6. a Geſtṙáb 7. chytagj
(lapagj) Ptáċky.
Hage (Myſſj Kánė) lowj (gjmá) Holuby a wėtſſj Ptáky.
XXII.
Aves aquaticæ. A’ Vízi madarak.
Die Waſſervoͤgel


Candi-


( 47 )


Candidus olor,
1. anſer, 2. &
anas 3. natant.


A’ fejér hattyú,
1. a’ lúd, 2. és a’
kátsa 3. úſzkál-
nak.


Der weiße
Schwan, 1. die
Gans, 2. und die
Ente 3. ſchwimmen.


Mergus 4. ſe
mergit in aquas.


A’ búvár 4. a’
víz alá bukik.


Der Taucher 4.
tauchet ſich unter
das Waſſer.


Ris annumera
fulicam, & peli-
canum 10. aqua-
ticum.


Ezekhez ſzám-
láld a’ ſzártsát, és
vízi-pellikánt (ka-
nálos gémet.) 10.


Zu dieſen zaͤhle
das Waſſerhuhn,
und die Loͤffelzans.
10.


Haliæetus 5. &
gavia 6. rapide
devolantes,


A’ haláſz ma-
dár 5. és a’ gö́-
dény 6. ſebesen le-
repǘlvén,


Der Fiſchaar 5.
und der Kybiꜩ. 6.
fangen ſchnell her-
ab fliegend,


ſed ardea 7.
ſtans in ripis, cap-
tant piſces.


de a’ gém 7. a’
víz partokon áll-
ván, kapkodják a’
halakat.


aber der Reiger
7. ſtehend an dem
Ufer, die Fiſche.


Butio 8. inſerit
roſtrum aquæ, &
mugit ut bos.


A’ vízi bika 8.
orrát a’ vízbe dug-
ja, és bög mint
az ökör.


Die Rohrdom-
mel 8. ſteckt den
Schnabel ins Waſ-
ſer, und bruͤllet wie
ein Ochs.


Motacilla 9. mo-
tat caudam.


A’ barázda-bil-
legtetö́ 9. mozgat-
ja a’ farkát.


Die Bachſtelze
9. beweget den
Schwanz.


Wodné Ptactwo (Drubeṙ.)
Bjlý Labut, 1. Hus, 2. a Kaċice 3. plowagj (plaugj.)
Kṙehaṙ (diwoká Kaċice) 4. pohṙjżuge (topj) ſe pod Wodu.
K tém pṙjpoċjteg Lyſku (moṙſkau Wlaſſṫowicy) a wodnjho
Pelikána. 10.
Oſtṙjż (Rybáṙ) 5. a Ċeyka (wodná Wlaſſṫowice) 7. kwapné
(hbité, rychle) zletugjce;
ale Wolawka (Ċepė) 7. ſtoge na Bṙehu, lowj (lapá) Ryby.
Bák (Bugák) 8. wſtrká Pyſk do Wody, a riċj (buċj) ga-
ko Wůl.
Pljſka (Tṙeſoṙitka) pohybuge (potṙáſá) Ocáſkem (Chwoſtjkem.)


XXIII.
Pljſka (Tṙeſoṙitka) pohybuge (potṙáſá) Ocáſkem (Chwoſtjkem.)


( 48 )


XXIII.
Inſecta volantia.
A’ repǘlö́ bogarak.


Das fliegende Ungeziefer (Inſekt.)
Apis


( 49 )


Apis 1. facit
mel, quod fucus
2. depaſcit.


A’ méh 1. mé-
zet tsinál, a’ mel-
lyet a’ here 2. el-
eméſzt.


Die Biene 1. ma-
chet Honig, wel-
ches der Hummel
2. wegzehret.


Veſpa 3. & cra-
bro 4. pungunt
aculeo.


A’ darás 3. és
a’ ló-darás 4. fu-
lánkjokkal tsipnek
(ſzúrnak.)


Die Weſpe 3.
und Horniſſe 4. ver-
leꜩen mit dem Sta-
chel.


Pecora imprimis
infeſtat œftrum;
5.


A’ barmokat
leg-inkább hábor
gatja a’ bö́göly; 5.


Das Vieh pla-
get inſonderheit die
Braͤme; 5.


nos autem mu-
ſca 6. & culex.
7.


minket pedig a’
légy, 6. és a’ ſzú-
nyog. 7.


uns aber, die Flie-
ge, 6. und die Muͤ-
cke (Gelſe, Schna-
cke.) 7.


Cicada (gryllus)
8. cantillat.


A’ prütsök 8.
énekeldegél.


Die Grille 8.
ſinget.


Papilio 9. eſt
alata eruca.


A’ lepke 9. ſzár-
nyas hernyó.


Der Schmetter-
ling 9. iſt eine ge-
fluͤgelte Raupe.


Scarabæus 10.
alas membrana-
ceas tegit cruſta-
ceis.


A’ ſzarvas -bo-
gár 10. a’ maga
hártya-ſzárnyait
kemény-héjú-ſzár-
nyakkal fedi-bé.


Der Kaͤfer 10.
bedeckt ſeine haͤuti-
gen Fluͤgel mit ei-
ner Schale.


Cicindela (lam-
pyris) 11. noctu
nitet.


A’ Szent - lván-
bogara (fényes
bogár) 11. éjjel
tündöklik.


Das Johannis-
wuͤrmchen 11.
ſchimmert in der
Nacht.


Żjżaly létawé.
Wċela 1. dėlá Med (Strd,) který zżjrá Traud (Medo-
gedka.) 2.
Oſa 3. a Sſrſſeṅ 4. ſſkodj Żihadlem.
Howada obzwláſſtnė trápj howadj Stṙeċek (Raup, howadnj
Maucha;) 5.
nás pak Maucha, 6. a Komár. 7.
Cwrk (Cwrċek) 8. ſpjwá (cwrċj, brnċj.)
Moteyl 9. geſt kṙjdlatá Hauſenka.


Orbis Pictus.
I.
Chrauſt


( 50 )


Chrauſt (Chrobák, Howniwál) 10. pṙikrýwá Kṙjdla Sſko-
ṙepinami, (Sſupinami, Lupinami.)
Swėtluſſka (Swatojánek, Swėtlomauſſka) 11. blyſſtj (ſtkwj)
ſe w Nocy.
XXIV.
Quadrupedia, & primum domeſtica.
A’ négy-lábú-állatok, és elö́ſzör is
a’ háziak.


Die vierfuͤßigen Thiere, und erſtlich die
Hausthiere.
Canis.


( 51 )


Canis 1. cum
catello eſt cuſtos
domus.


A’ kutya, 1. a’
kölykével 2.
együtt ö́rizö́je a’
háznak.


Der Hund 1.
mit dem Huͤndchen
2. iſt der Huͤter
des Hauſes.


Catus (felis) 3.
purgat domum a
muribus: 4.


A’ matska 1.
tiſztítja a’ házat
az egerektö́l: 4.


Der Kater (die
Kaꜩe) 4. reiniget
das Haus von den
Maͤuſen:


Idem facit &
muſcipula. 5.


Ugyan azt tse-
lekſzi az eger-fo-
gó - is. 5.


welches auch mit
der Mausfalle 5.
geſchieht.


Sciurus, 6. ſi-
mia, 7. & cerco-
pithecus 8. domi
habentur delecta-
mento.


A’ mókus, 6. a’
majom, 7. és a’
tengeri matska
(farkas majom)
8. a’ háznál mu-
lattſágnak okáért
tartatnak.


Das Eichhoͤrn-
chen, 6. der Affe,
7. und die Meer-
kaꜩe 8. werden im
Hauſe zur Ergoͤꜩ-
lichkeit gehalten.


Glis, 9. & cæ-
teri mures majo-
res, 10. ut muſte-
la, martes, vi-
verra, ſorex, in-
feſtant domum &
horrea.


A’ gözǘ, 9. és
más nagy egerek,
10. mint a’ me-
nyét, nyest, gö-
rény, és patkány,
háborgatják a’ há-
zat, és a’ tsǘrö-
ket.


Der Raꜩ, 9. und
die andern groͤßern
Maͤuſe, 10. als:
das Wieſel, der
Marder, der Iltis,
die Spiꜩmaus, be-
unruhigen die Haͤu-
ſer und Scheunen
(Magazine.)


Ċtwernohá Zwjṙata, a pṙednė Domowá.
Pes 1. s Sſtėṅatem (Pſýċkem) 2. geſt Stráżce Domu.
Kocaur (Koċka, Maċka) 3. ċiſtj Dům od Myſſj; 4.
totoż ċinj y myſſj Paſt. 5.
Wewerka, 6. Opice, 7. a moṙſká Koċka 8. pṙi Domė cho-
wany (drżany) býwagj k obweſelenj (kratochwjle
nj, potėſſenj.)
Skalnj (nėmecká, ſwinſká) Myṡ, (Potkán, Kṙeċek) 9. a
giné wėtſſj Myſſi, 10. gakoż: Laſyce, Kuna,
Tchoṙ, a Syſel zanepokogugj Dům, a Stodoly
(Obilnice, Humna.)


D 2
XXV.


( 52 )


XXV.
Pecora.
A’ Barmok (Marhák.)


Das Heerdvieh.
Taurus,


( 53 )


Taurus, 1. vac-
ca, 2. & vitulus,
3. pilis teguntur,
habentque cor-
nua, ſicut & bos
caſtratus.


A’ bika, 1. te-
hén, 2. és borjú
3. ſzörrel bé-vagy-
nak fedve; és ſzar-
vaik vagynak, va-
lamint az ökör-
nek - is.


Der Stier, 1.
die Kuh, 2. und
das Kalb, 3. ſind
mit Haaren bedeckt,
und haben Hoͤrner,
ſo wie auch der
Ochs.


Aries, 4. &
ovis, 5. cum agno
6. geſtant lanam.


A’ kos, 4. és
a’ juh, 5. a’ bá-
ránnyal 6. együtt,
gyapjat hordanak.


Der Widder, 4.
und das Schaaf,
5. mit dem Lamme,
6. tragen Wolle.


Hircus (caper)
7. cum capra 8.
& hœdo 9. habent
villos & aruncos.


A’ baknak, 7.
a’ ketskének, 8.
és gödölyének 9.
gyapjú-fürtjök va-
gyon, és ketske-
ſzakállok.


Der Bock (Zie-
genbock) 7. mit der
Ziege 8. und dem
Zicklein 9. haben
Zotten und Baͤrte.


Porcus (ſus )
10. cum porcellis
11. habet ſetas:


A’ diſznónak,
10. malatzaival
11. együtt, ſertéi
vagynak:


Das Schwein
(die Sau) 10. mit
den Ferkeln 11. hat
Borſten:


Ungulæ ejusdem
ſunt biſulcæ, ut
illorum.


Az ö́ körmei-is
hasadtak, vala-
mint amazoké.


Ihre Klauen ſind
geſpaltet, ſo wie
der andern ihre.


Dobytek (Howada.)
Býk, 1. Kráwa, 2. a Tele, 3. Srſtj pṙikrytá gſau; magj
y Rohy, gako y Wůl.
Sſkopec (Beran) 4. a Owce s Gehnėtem, 6. noſý Wlnu.
Kozel 7. s Kozau 8. a Kozletem, 9. magj Chlupy a Brady.
Wepṙ (Swinė, Praſe) 10. s Praſátky (Selátky, Poſwinċe-
mi) 11. má Sſtėtiny:
Kopyta geho rozſſtjpená (rozdwogená) gſau, gako y oných.


D 3
XXVI.


( 54 )


XXVI.
Jumenta. A’ teher-hordó Barmok.


Das Laſtvieh.
Aſinús


( 55 )


Aſinus 1. & mu-
lus 2. geſtant one-
ra.


A’ ſzamár 1.
és az öſzvér 2. ter-
heket hordoznak.


Der Eſel 1. und
der Mauleſel 2.
tragen Laſten.


Equus 3. (quem
ornat juba 4.) ge-
ſtat nos ipſos.


A’ ló 3. (mel-
lyet ſerénye 4. éke-
sit) mi magunkat
hordoz.


Das Pferd (Roß)
3. (welches die
Maͤhne 4. ziert)
traͤgt uns ſelbſt.


Camelus 5. ge-
ſtat mercatorem
cum mercibus
ſuis.


A’ teve 5. a’
kalmárt hordozza
annak árúival
(portékájával)
együtt.


Das Kamel 5.
traͤgt den Kauf-
mann ſammt ſei-
nen Waaren.


Elephas 6. at-
trahit pabulum
proboſcide: 7.


Az elefánt 6.
hoſzſzú hajlós or-
rával 7. húzza ma-
gához az eledelt:


Der Elephant 6.
zieht das Futter
mit dem Ruͤſſel 7.
an ſich:


Mabet duos pro-
minentes dentes,
8. poteſtque por-
tare etiam trigin-
ta viros.


Vagynak néki
két ki - ǘlö́ fogai,
8. és el-hordozhat
harmintz férjfia-
kat is.


Er hat zwey her-
vorragende Zaͤhne,
8. und kann auch
dreyßig Maͤnner
tragen.


Délné Howádo (Táżný Dobytek.)
Oſel 1. a Mezek (Můl) 2. noſý Tjże (Bṙjmė.)
Kůṅ, 3. (kteréhoż ozdobuge Hṙjwa,) 4. noſý nás ſamých.
Welblaud 5. noſý Kupce s Kaupj (Zbożjm, Kupectwjm) geho.
Slon 6. pṙitahuge k ſobé Pjcy (Potrawu) s Traubau,
(Pyſkem:) 7.
má dwa wyroſtlé (wyſkytnuté) Zuby, 8. a můże y tṙidcet
Můżůw noſyti.


D 4
XXVII.


( 56 )


XXVII.
Feræ Pecudes. A’ vad állatok.
Das wilde Vieh.


Urus 1. & bu-
balus 2. ſunt feri
boves.


A’ jáhor 1. és
a’ bial 2. vad-ök-
rök.


Der Auerochs 1.
und der Buͤffel 2.
ſind wilde Ochſen.


Alces 3. major
equo, (cujus ter-
gus inpenetrabile
eſt) cornua habet
ramoſa;


A’ lónál nagyobb
altzénak 3. (melly-
nek háta - bö́rit
ſemmi meg - nem
járhatja) ágas-bo-
gas ſzarvai vagy-
nak;


Das Elend, 3.
groͤßer als ein Pferd
(deſſen Ruͤckenhaut
undurchdringlich
iſt), hat zackichte
Hoͤrner;


ut & cervus; 4.


valamint a’ ſzar-
vasnak - is; 4.


wie auch der
Hirſch; 4.


ſed dama 5.
cum hinnulo ha-
bet cornua fere
nulla;


de az öznek 5.
a’ vemhével együtt
majd ſemmi ſzar-
va nintsen.


aber das Reh 5.
mit dem Rehboͤck-
lein hat faſt keine
Hoͤrner;


Capri-.


( 57 )


Capricornus 6.
habet prægrandia
cornua:


Az erdei bak-
nak 6. iſzonyú
nagy ſzarvai
vagynak:


Der Steinbock 6.
hat gar große Hoͤr-
ner:


rupicapra 7. mi-
nuta, ſed adunca,
quibus ſe ad ru-
pem ſuſpendit;


a’ vad ketské-
nek 7. kisded, de
horgas ſzarvai,
mellyeken magát
a’ kö́ſziklára fel-
függeſzti;


Die Gemſe 7.
ſehr kleine, aber
einwaͤrts gebogene
Hoͤrner, mit denen
ſie ſich an die Stein-
klippen anhaͤngt.


monoceros 8.
unum, ſed pretio-
ſum: niſi forte
hoc animal me-
rum ſit figmen-
tum.


az unikornisnak
8. egy a’ ſzarva,
de igen betses:
hanemha talán ez
az állat tsupán-
tsak kö́ltemény.


Das Einhorn 8.
hat nur ein, aber
ſehr koͤſtliches Horn,
wenn nicht vielleicht
dieß Thier eine blo-
ße Erdichtung iſt.


Aper 9. graſſa-
tur dentibus.


A’ vad diſznó
9. fogaival kegyet
lenkedik.


Der Eber 9.
wuͤthet mit den
Zaͤhnen.


Lepus 10. pa-
vet.


A’ nyúl 10. fé-
lénk.


Der Haſe 10. iſt
furchtfam.


Cuniculus 11.
perfodit terram;


Az ürge (tenge.
ri nyúl) 11. meg-
ássa a’ fö́ldet;


Das Kanninchen
(Erdzeiſel) 11.
durchgraͤbtdie Erde;


ut & talpa, 12.
quæ grumos fa-
cit.


valamint a’ va-
kondak-is; 12. a’
melly hantotská-
kat (hantsikokat)
tsinál.


wie auch der
Maulwurf, 12.
welcher Haͤufchen
aufwirft.


Diwoká Howada.
Aur 1. a Bůwol 2. gſau diwocý Wolowé.
Los (Elent, Olegen) 3. wėtſſj od Konė, (gehoż Kuże geſt
neproniknutedlná) Rohy má rozroſtlé (widliċaté;)
gako y Geleṅ; 4.
ale Srnec 5. s Srnau témėṙ żádných Rohůw nemá;
Kozorożec 6. má pṙeweliké Rohy:


D 5
diwoká


( 58 )


diwoká Koza 7. malé, ale ſehnuté, s kterymiż ſe na Skály
zawėſſuge;
Gednorożec 8. geden, ale drahý: leċby ſnád toto Zwjṙe
pauhá Wymyſſlenka (proſtoṙiſtá Báſeṅ) bylo.
Diwoký Wepṙ (Kanec) 9. reyge Zubami.
Zagjc 10. geſt bázliwý (bogácný, lekawý.)
Králjk 11. prorýwá Zemi;
gako y Krt (Krtice,) kterýż Hromádky (Kopeċky, Kopen-
ce) dėlá (wyrýwá.
XXVIII.
Feræ beſtiæ.
A’ fene vadak.


Die wiſden Thiere.
Feræ


( 59 )


Feræ beſtiæ ha-
bent acutos un-
gves & dentes,
ſuntque carnivo-
ræ.


A’ fene-vadak-
nak éles fogaik,
és körmeik vagy-
nak, és hússal él-
nek.


Die wilden Thie-
re haben ſcharfe
Klauen und Zaͤhne,
und ſind fleiſchfraͤ-
ßig.


Ut: leo 1. ju-
batus, (rex qua-
drupedum) cum
leæna:


Ilyenek: a’ ſe-
rényes oroſzlán 1.
(a’ négy-lábú álla-
tok Királlya) a’
nö́stény oroſzlán-
nal együtt:


Als: der bemaͤhn-
te Loͤwe 1. (der Koͤ-
nig der vierfuͤßigen
Thiere) ſammt der
Loͤwinn;


maculoſus par-
dus (panthera); 2.


a’ tarka par-
dutz, 2.


das fleckichte
Panterthier; 2.


tigris, 3. imma-
nisſima omnium;


a’ tigris, 3. melly
mindeneknél leg-
fenébb;


der Tyger, 3.
das grauſamſte un-
ter allen;


villoſus urſus;
4.


a’ borzas ſzö́rǘ
medve; 4.


der zottichte
Baͤr; 4.


rapax lupus; 5.


a’ ragadozó far-
kas. 5.


der reißende
Wolf; 5.


lynx, pollens
viſu; 6.


az éles - látású
hiúz; 6.


der Luchs, 6. wel-
cher ein ſcharfes
Geſicht hat;


caudata vulpes.
7. aſtutisſima om-
nium.


a’ hoſzſzú-farkú
róka, 7. a’ melly
mindeniknél ra-
vaſzabb.


der langge-
ſchwaͤnzte Fuchs, 7.
der liſtigſte unter
allen;


Erinaceus 8. eſt
aculeatus.


A’ ſül-diſznó 8.
tövises.


deṙ Igel 8. iſt
ſtachlicht.


Melis (taxus)
9. latebris gaudet:


A’ borz, 9. a’
rejtek helyeket
ſzereti.


Der Dachs 9.
verkriecht ſich gern.


Diwoká


( 60 )


Diwoká (ljtá) Zwėṙ.
Diwoké (ljté) Zwėṙi magj oſtré Pazaury a Zuby, a gſau
masſożrawé;
gako: Lew 1. hṙiwnatý, (Král ċtwernohých) s Lwicý;
ſtrakatý Pardus (Lewhart, Rys,) 2.
Tyġrys (Tyġr, Zubr, Rys) 3. ze wſſech neyvkrutnėgſſj;
chlupatý Medwėd; 4.
hltawý (trhawý, drawý) Wlk; 5.
byſtrého Zraku Oſtrowid (Rys,) 6.
ocaſatá (wocaſnatá) Liſſka, 7. neychytṙegſſj (neyzchytra-
legſſj) mezy wſſemi;
Geż 8. geſt bodlawý (pichlawý.)
Gezwec 9. w Skreyſſjch ſe rád vkrýwá.
XXIX.
Serpentes & Reptilia.
A’ tsúſzó és máſzó állatok.
Die Schlangen und das Gewuͤrme.


Angves


( 61 )


Angves repunt
ſinuando ſe;


A’ kígyók ma-
gokat tekergetvén
tsúſznak;


Die Schlangen
kriechen, ſich kruͤm-
mend;


Coluber 1. ſil-
veſtris in ſilva;


A’ zomok-kígyó
1. az erdö́ben;


Die große Schlan-
ge 1. im Walde;


hydra (natrix)
2. in aqua;


a’ vízi-kígyó 2.
a’ vízben;


die Natter 2. im
Waſſer;


vipera 3. in ſa-
xis;


a’ vipera 3. a’
kö́ſziklákon;


die Otter 3. in
Steinklippen;


aſpis 4. in cam-
pis;


az áspis 4. a’
mezö́kön;


die Feldotter 4.
in den Feldern;


boa 5. in do-
mibus;


a’ tehén (ſzopó
kígyó 5. a’ házak-
nál;


die Unke 5. in
den Haͤuſern;


cœcilia 6. eſt
cœca.


a’ vak-kígyó 6.
nem lát.


die Blindſchlei-
che 6. iſt blind;


Pedes habent:
lacerta, 7. & ſala-
mandra, 8. quam
antiqui quidam in
igne naſci & vi-
vere putaverunt.


Lábai vagynak:
a’ gyéknak, 7. és
a’ ſzalamandrá-
nak 8. (mérges
tarka - gyéknak)
mellyrö́l némel-
lyek a’ régiek köz-
zǘl azt tartották,
hogy a’ tǘzben te-
rem, és abban él.


Fuͤße haben: die
Eidere, 7. der Sa-
lamander (Molch)
8. von welchem die
Alten glaubten,
daß er im Feuer
wachſe und lebe.


Draco, 9. ſerpens
alatus, necat ha-
litu;


A’ ſárkány, 9. a’
melly ſzárnyas-kí-
gyó, meg-öl lehel-
letivel;


Der Drache, 9.
eine gefluͤgelte
Schlange, toͤdtet
mit dem Hauche.


ſcorpius 11. ve-
nenata cauda:


a’ skorpió 11.
mérges farkával;


Der Scorpion
11. mit dem ver-
gifteten Schwanze:


ſed oculis ſolis
ne quidem baſili-
ſcus 10. enecat;
quamvis antiqui
id crediderint.


de tsupa nézé-
ſével még a’ basi-
liskus 10. ſem öl-
meg; noha a’ ré-
giek úgy tartot-
ták.


aber bloß mit
den Augen toͤdtet
ſelbſt der Baſilisk
10. nicht; obſchon
es die Alten ſo
glaubten.


Hadowé,


( 62 )


Hadowé, a Zemėplazowé.
Hadowé lazý, nakṙiwugjce ſe;
leſnj Had (Zmok) 1. w Leſy;
wodnj Had 2. we Wodė:
Gedowatá Geſſtėrka 3. w Skalách;
polnj Geſſtėrka (Wṙjtenice) 4. w Poljch;
domácý (domownj) Had 5. w Domjch.
Slepeys̈ 6. geſt ſlepý.
Nohy magj: Geſſtėrka, 7. a Ohniżjl, 8. o kterémż nėkteṙj
Staṙj mėli (domnjwali ſe), że ſe w Ohni rodj,
a w ném żiw geſt.
Drak, 9. Had kṙjdlatý vſmrcuge Dýchánjm;
Sſtjr 11. gedowatým Ocaſem:
ale ſamými Oċima (Widėnjm) ani Bazyliſſek 10. nezabigi;
aċkoli Starj za to mėli.
XXX.
Inſecta repentia.
A’ máſzkáló Bogarak.
Das kriechende Ungeziefer.


Vermes


( 63 )


Vermes rodunt
res.


A’ férgek meg
rágnak holmit.


Die Wuͤrme be-
nagen die Sachen.


Lumbricus 1.
terram, eruca 2.
plantas;


A’ giliſzta 1.
a’ fö́ldet, a’ her-
nyó 2. a’ plántá-
kat;


Der Regenwurm
1. die Erde, die
Raupe 2. die Pflan-
zen;


Curculio 4. fru-
mentum, teredo
5. ligna;


a’ ’su’sok 4. a’
gabonát, a’ ſzú 5.
a’ fát;


der Kornwurm 4.
das Getreide, der
Holzwurm 5. das
Holz;


tinea 6. veſtes,
blatta 7. librum;


a’ moly 6. a’ ru-
hát, a’ papiros-
moly 7. a’ köny-
vet;


die Schabe 6.
die Kleider, die
Motte 7. das Buch.


tarmites 8. car-
nem & caſeum,
acari capillum.


a’ pondrók (nyü-
vek) a’ húst és a’
ſajtot, a’ haj-moly
a’ hajat.


Die Maden 8.
das Fleiſch und den
Kaͤs, die Milben
das Haar.


Saltans pulex,
9. pediculus, 10.
& fœtens cimex,
11. nos mordent.


Az ugráló bol-
ha, 9. a’ tetǘ, 10.
és a’ büdös palatz-
ka, 11. tsípnek
bennünket.


Der huͤpfende
Floh, 9. die Laus,
10. und die ſtinken-
de Wanze, 11. bei-
ßen uns.


Ricinus 12. ſan-
gviſugus eſt.


A’ kullants 12.
vér - ſzopó.


Die Schaflaus 12.
ſauget das Blut.


Bombyx 13. fa-
cit ſericum.


A’ ſelyem-bo-
gár 13. ſelymet
ereſzt.


Der Seidenwurm
13. ſpinnet die Sei-
de.


Formica 14. eſt
laborioſa.


A’ hangya 14.
munkás.


Die Ameiſe 14.
iſt arbeitſam.


Aranea 15. te-
xit araneum, re-
tia muſcis.


A’ pók 15. pók-
hálót ſzö́, a’ melly
meg - fogó hálójok
a’ legyeknek.


Die Spinne 15.
webet ein Gewebe,
als Neꜩe fuͤr die
Fliegen.


Cochlea 16. te-
ſtam circumfert.


A’ tsiga 16. ma-
gával együtt hord-
ja a’ maga’ héj-
jas házát.


Die Schnecke
traͤgt ihr Haus
mit ſich herum.


Żjża-


( 64 )


Żjżaly plazýcý ſe.
Ċerwi (Chrobácy) hryzau Wėcy.
Hljſta 1. Zemi; Hauſenka 2. Zelj (Byliny;)
obilná Muſſka (Ċerw obilný) 4. Obilj; Ċerwotoċ (Ċerw
dṙewnj) 5. Dṙewo;
Mol 6. Raucha (Sſaty,) papjrnj Mol 7. Knihu;
Chrobácy (maſnj Ċerw) 8. Masſo a Sýr, Mole Wlaſy.
Poſkakugjcý Blecha, 9. Wes̈, 10. a ſmrdutá Stėnice (Plo-
ſſtice,) 11. kauſagj (hryzau) nás.
Kljſſṫ (pſý Blecha) 12. wysſáwá (wycucáwá) Krew.
Hedwábopṙed (hedwábný Ċerw) 13. dėlá Hedwáb.
Mrawenec 14. geſt pracný, (pracowitý, dėlný.)
Pawauk 15. tká (plete) Pawauċinu, Sýti Mauchám.
Hlemegżḋ (Slimák, Sſnek, Plż) 16. noſý Sſkoṙepinu s ſebau.
XXXI.
A m p h i b i a.
A’ vízben és ſzárazon egyaránt élö́ állatok.
Im Waſſer und auf der Erde
lebende Thiere.


In


( 65 )


In terra &
aqua vivunt:


Mind a’ ſzára-
zon, mind a’ víz-
ben élnek:


Auf der Erde
und im Waſſer le-
ben:


Crocodilus, 1.
immanis & præ-
datrix beſtia Ni-
li, & aliorum
quorundam flumi-
num:


A’ krokodilus,
1. a’ Nilusban, és
más némelly fol-
lyó - vizekben ter-
mö́ iſzonyú és ra-
gadozó vad állat.


Das Krokodill 1.
ein ungeheures und
raͤuberiſches Thier
des Nilfluſſes, und
einiger andern Fluͤſ-
ſe:


Caſtor (fiber)
2. habens pedes
anſerinos ad na-
tandum, & ſqva-
meam caudam.


A’ hód, 2. a’
mellynek lúd lá-
bai vagynak az
úſzásra, és hal hé-
jas farka.


der Biber, 2.
welcher Gaͤnſefuͤße
zum ſchwimmen,
und einen ſchup-
pichten Schwanz
hat:


Lutra, 3. & co-
axans rana, 4.
cum bufone.


A’ vidra, 3. és
a’ krákogó béka,
4. a’ varas-béká-
val együtt.


die Fiſchotter 3.
und der quackende
Froſch 4. mit der
Kroͤte.


Teſtudo, 5. ſupra
& infra teſtis, ceu
ſcuto, operta.


A’ tekenos-bé-
ka, 5. a’ melly
mind felǘl, mind
alól, héjakkal,
mint egy paissal,
bé-vagyon fedve.


Die Schildkroͤte,
5. welche oben und
unten mit Schalen,
wie mit einem
Schilde bedeckt iſt.


Wodnzemnj Zwjṙata.
Na Zemi y we Wodė żigj, (żiwi gſau.)
Krokodyl, 1. vkrutné a laupeżné Zwjṙe Nyla, a giných nė-
kterých ek:
Bobr, 2. magjcý Nohy huſý ku plowánj, a Ocas ſſupinatý.
Wydra, 3. a kṙehotagjcý (kṙákagjcý) Żába, 4. s zemſkau
Żábau:
Hlemeyżḋ ṙjċný (Żába ſtṙepenatá, korytnatá, Korytnaċka,
Żelw) 5. s wrchu y s ſpodu Sſkoṙepinami, gako
Sſtjtem, pṙikrytá.


Orbis Pictus.
E
XXXII.


( 66 )


XXXII.
Piſces fluviatiles & lacuſtres.
A’ folyó-vízi és tóbeli halak.
Die Fluß- und Teichfiſche.


Piſcis habet
pinnas, 1. quibus
natat, & bran-
chias, 2. quibus
reſpirat;


A’ halnak vagy-
nak hal-ſzárnyai,
1. a’ mellyekkel
úſzik, és kopotói,
2. mellyeken lélek-
zetet véſzen;


Der Fiſch hat
Floßfedern, 1.
mit welchen er
ſchwimmet, und
Fiſchohren, 2. wo-
mit er Athem ho-
let;


porro ſpinas
loco osſium;


továbbá ſzálkái
tsontok helyett;


weiter Graͤten
anſtatt der Knochen;


præterea mas
lactes, femina
ova.


ezeken kívǘl a’
hímnek teje, a’
nö́sténynek pedig
ikrája.


uͤber das hat der
Leimer Milch, der
Rogner Rogen.


Oui-


( 67 )


Ouidam habent
ſquamas, ut: car-
pio, 3. lucius 4.
&c.


Némellyiknek
hal-héjaivagynak.
a’ mitsodások. a’
potyka, 3. a’ tsu-
ka 4. ’s a’ t.


Einige haben
Schuppen, als:
der Karpfe, 3. der
Hecht 4. u. a. m.


Alii ſunt glabri,
ut: anguilla 5.
muſtella fluviati-
lis 6. &c.


Némellyek si-
mák, mint: az
ángolna, 5. a’
meny-hal 6. ’s a’t.


Andere ſind glatt,
als: der Aal, 5. die
Aalraupe 6. u. a. m.


Acipenſer (ſtu-
rio) 7. eſt mucro-
natus, & excre-
ſcit nonnunquam
ultra’ longitudi-
nem viri:


A’ tok (ketsege)
7. tövises, és né-
ha nagyobbra nö́l
egy ember hoſz-
ſzaságánál:


Der Stoͤr 7. iſt
ſtachelicht, und
waͤchſt manchmal
uͤber eine Manns-
laͤnge:


bucculentus ta-
men ſilurus 8.
major eſt illo;


a’ nagy ſzájjú
hartsa 8. mindaz-
által még nagyobb
nála;


der weitmaͤulige
Welß (Scheid) 8.
iſt groͤßer als je-
ner;


ſed maximus
eſt antaceus (hu-
ſo) 9.


de leg-nagyobb
a’ viza. 9.


aber der groͤßte
iſt der Hauſen. 9.


Apuæ, 10. quæ
gregatim natant,
ſunt minutisſimi.


A’ kövi-halak,
10. a’ mellyek ſe-
regenként úſzkál-
nak, leg - apróbb
halatskák.


Die Grundeln,
10. welche haufen-
weiſe ſchwimmen,
ſind die kleinſten.


Alii hujus ge-
neris piſces ſunt:
perca, alburnus,
barbus, thymal-
lus, trutta (au-
rata); gobius,
tinca.


Más efféle ha-
lak még: a’ sigér,
fejér-keſzeg, már-
na, jáſz-keſzeg,
piſztrang, gób-hal,
és tzompó.


Andere dieſer Art
Fiſche ſind: die
Berſche, der Weiß-
fiſch, die Barbe, der
Eſch, die Forelle,
die Kreſſe, die
Schleihe.


Cancer 12. te-
gitur cruſta, ha-
bet chelas, & gra-
ditur porro retro-
que.


A’ rák 12. héj
jal van bé-fedve,
vagynak olló lá-
bai, és máſz elö́re-
is, hátra-is.


Der Krebs 12. iſt
mit der Schale be-
deckt, hat Scheeren,
und geht vor- und
uͤckwerts.


Hirudo 13. ſu-
git ſangvinem.


A’ nadály (pió-
tza) 13. ſzopja a’
vért.


Der Egel 13. ſau-
get das Blut aus.


E 2
Ryby


( 68 )


Ryby ṙjčné (potoċnė) a rybniċné (Gezerné.)
Ryba má Peruti, 1. kterými plowá (plauge,) a Pleytwy
(vſſnj Plautwė, Uſſi,) 2. kterými oddychuge;)
dále hṙbetnj Oſti mjſto Koſtj,
pṙes to Samec má Mljċj, Samice Gikry.
Nėkteré magj Sſupiny, gako: Kapr, 3. Sſtika 4. a t. d.
Giné gſau hladké, gako: Auhoṙ, 5. Mjk (Mentus, Mjn)
6. a t. d.
Geſetṙ 7. geſt bodlawý, a wyroſtá nėkdy nad Dýlku Muże:
wėlkovſtý (tlamatý, hubatý) Sum 8. geſt wėtſſj nad nėho;
ale neywėtſſj geſt Wyzyna. 9.
Mṙeni (Mṙency, Reynocy), 10. kteṙj hromadnė (ſtádnė)
plowagj, gſau neymenſſj.
Giné tohoto Způſobu (Druhu) Ryby gſau: Wokaun, Bė-
lice, Parma, Lipan (Kwėtowoṅ,) Pſtruh, Hṙjz,
a Liṅ (Ljṅ, Sſwec.)
Rak 12. zakrytý geſt Sſkoṙepinau, má Klepeta, a leze na-
pṙed y nazad.
Pigawice (Mihule, Krwoſtṙebka) wysſáwá (wycucáwá) Krew.
XXXIII.
Piſces marini & conchæ.
A’ tengeri halak és tsigák.
Die Meerfiſche und Muſcheln.


( 69 )


Piſcium mari-
norum maximus
eſt balæna (ce-
tus); 1.


A’ tengeri ha-
lak közt leg - na-
gyobb a’ tzet-hal;
1.


Unter den Meer-
fiſchen iſt der groͤß-
te der Wallfiſch;
1.


delphinus 2. ve-
locislimus;


leg-gyorsabb a’
delfin; 2.


der Delphin 2.
der geſchwindeſte;


raja 3. monſtro-
ſisſimus;


leg - tsudállato-
sabb a’ tengeri-ſúl.
lö́; 3.


der Roche 3. der
ſeltſamſte;


ſed ſalmo 5.
etiam in fluviis
invenitur.


de a’ lazatz 5.
a’ folyó-vizekben
is találtatik.


aber der Lachs 5.
wird auch in den
Fluͤſſen gefunden.


Dantur etiam
piſces volatiles. 6.


Vagynak repǘlö́
halak - is. 6.


Es giebt auch ge-
fluͤgelte Fiſche.


Appone: hale-
ces, 7. quæ ſal-
ſæ, & aſellos, 9.
qui arefacti adfe-
runtur;


Add hozzájok a’
heringeket, 7. a’
mellyek bé-ſózva,
és a’ tö́ke-halakat,
(stokfisokat) 9. a’
méllyekmeg aſzal-
va hozatnak hoz-
zánk:


Seꜩe hinzu die
Haͤringe, 7. welche
geſalzen; und die
Stockfiſche 9. welche
gedoͤrret zu uns ge-
bracht werden:


monſtra item
marina: phocam,
10. canem mari-
num, hippopota-
mum, & cætera.


ismét a’ tengeri
tsudákat: a’ ten-
geri borjút, 10.
tengeri - kutyát,
téngeri - lovat, és
egyebeket.


gleichfalls die
Meerwunder: das
Meerkalb, 10. den
Seehund, das
Meerpferd, u. d. g.


Concha 11. ha-
bet teſtas.


A’ tsigának 11.
héjja vagyon.


Die Muſchel 11.
hat Schalen.


Oſtrea 12. dat
ſapidam carnem
iis, qui eam in
deliciis habent.


Az auſztriga 12.
jó ízǘ hússal ſzol-
gál azoknak, a’ kik
azt kedvellik.


Die Auſter 12.
giebt ſchmackhaftes
Fleiſch denjenigen,
welche ſie gerne eſ-
ſen.


Murex 13. dat
purpuram,


A’ bársony - tsi-
ga 13. piros bár-
ſonyt ád,


Der Purpur-
ſchneck 13. giebt
Purpur,


E 3
Concha


( 70 )


Concha vero
margaritifera 14.
margaritas.


A’ gyöngy-ter-
mö́ tsiga 14. pedig
gyöngyöket.


aber die Perlen-
muſchel 14. Perlen.


Sed Sirenes non-
niſi Poëtarum ſunt
commenta.


De a’ Sirenek
(félig leány, félig
hal, vagy madár
testǘ tengeri tsu-
dák;) tsak a’ Poé-
ták költeményei.


Doch die Sire-
nen ſind bloß Er-
findungen der Dich-
ter.


Ryby moṙſké a Hlemeyżdi.
Mezy moṙſkými Rybami neywėtſſj geſt Welryba (Welryb;) 1.
Delfjn: 2. neyrychlegſſj;
Reynok (Pláſka) 3. neypotwornėgſſj;
ale Loſos 5. nacházý ſe y w Ṙekách.
Gſau téż y létawé (kṙjdlaté) Ryby. 6.
Pṙideg k njm Herynky, 7. kteṙj naſolenj; a Sſtokfiſſe, 9.
kteṙj ſuſſenj k nám prináſſeni býwagj;
Potwory opėt moṙſké: moṙſké Tele, 10. Pſa moṙſkého, Koṅe
moṙſkého a giné.
Hlemeyżḋ moṙſký 11. má Sſkoṙepiny.
Oſtṙegż ſſkoṙepinawý 12. dáwá chutné Masſo tėm, kteṙj
geg rádi gedj.
Hlemeyżḋ ſſarlátowý 13. dáwá Sſarlát (Purpur, Brunát,)
perlowý pak Hlemeyżo (perlowá Sſkoṙjpka) 14. Perly.
Ale Syreni (Ochechule) gſau toliko Nálezkowé (Wymyſlky)
Werſſowcůw (Poetůw.)
XXXIV.


( 71 )


XXXIV.
Septem ætates hominis.
Az ember életének hét ideji.
Die ſieben Alter des Menſchen.


Homo eſt pri-
mum infans, 1.
deinde puer; 2.


Az ember elö́-
ſzör tsetsemö́, 1.
azután gyermek;
2.


Der Menſch iſt
erſtlich ein Kind, 1.
hernach ein Knabe;
2.


tum adoleſcens,
3. inde juvenis; 4.


azontúl nevedé-
keny-ifjú, 3. to-
vábbá fel-ſerdǘlt
ifjú; 4.


ferner ein Juͤng-
ling, 3. weiter ein
junger Mann; 4.


poſtea vir, 5.
dehinc ſenex, 6.
denique decrepi-
tus (ſilicernium)
7.


annakutánna
meg - állapodott
idejǘ férjfi, 5. ezek-
után vén ember, 6.
végtére pedig meg-
aggott öreg ember.
7.


hernach ein
Mann, 5. alsdenn
ein alter Mann, 6.
endlich ein Greis. 7.


E 4
Sic


( 72 )


Sic etiam in ſe-
xu femineo ſunt:
pupa, 8. puella;
9.


Hasonlóképen az
aſzſzonyi nemben-
is vagyon : tsetse-
mö́-leány, 8. le-
ányka; 9.


Eben ſo ſind auch
beym weiblichen
Geſchlecht: das
Toͤchterlein, 8. das
Maͤdchen; 9.


virgo, 10. mu-
lier; 11.


fel-ſerdǘlt ſzǘz,
(leány- aſzſzony,
kis - aſzſzöny) 10.
megért idejǘ aſz-
ſzony (férjhez-
ment aſzſzony) 11.


die Iungfer, 10.
das Weib (die
Frau); 11.


vetula, 12. anus
decrepita. 13.


vén-aſzſzony. 12.
meg - aggott öreg
aſzſzony (ag-nö́.)
13.


das alte Weib,
12. die Altmutter
(das ſteinalte Muͤt-
terlein.) 13.


Sedm Wėkůw Ċlowėka.
Ċlowėk geſt neyprw Nemluwṅátko (Djtė,) 1. potom Pachole 2.
dále Mládenec, 3. zatjm Ginoch (mladý Muż, Mladjk), 4.
odtaud Muż 15. k tomu ſtarý Muż, 6. pak (nápoſledy)
Staṙec (Sſediwec); 7.
Tak też w żenſkém Pohlawj gſau: Dṙeruſſka (Paupė, Laut-
ka,) 6. Dėwċátko (Dcerka, Dėweċka); 9.
Panna, 10. Żena; 11.
ſtará Żena; 11. Bába (oſtaralá Żena.) 13.
XXXV.


( 73 )


XXXV.
Membra hominis externa.
Az émbernek külsö́ tagjai.
Die aͤußerlichen Glieder des Menſchen.


Caput 1. eſt
ſupra, pedes 18.
infra;


A’ fö́ 1. felǘl
vagyon, a’ lábak
18. alúl;


Das Haupt 1.
iſt oben, unten die
Fuͤße; 18.


Colli 2. pars
anterior eſt jugu-
lum, 3. poſterior
cervix. 4.


A’ nyaknak 2.
elö́l-való réſze a’
torok, 3. hátúlsó
réſze a’ nyak-ſzirt
4.


Der vordere Theil
des Halſes 2. iſt die
Kehle, 3. der hin-
tere Theil der Na-
cken. 4.


Pectus 5. eſt
ante, dorſum 6.
retro.


A’ mely 5. elö́l
vagyon; a’ hát 6.
hátúl.


Die Bruſt 5. iſt
vorne, der Ruͤcken
6. hinten.


Sub pectore eſt
venter, 8. in ejus
medio umbilicus.
9.


A’ mely alatt
vagyon a’ has, 8.
annak közepében
a’ kö́ldök. 9.


Unter der Bruſt
iſt der Bauch, 8.
in deſſen Mitte der
Nabel. 9.


E 5
A’ tergo


( 74 )


A tergo ſunt
ſcapulæ, 10. a
quibus pendent
humeri; 11.


A’ hát megett
vagynak a’ váll-
lapotzkák, 10. a’
mellyeken függe-
nek a’ vállak; 11.


Auf dem Ruͤcken
ſind die Schulter-
blaͤtter, 10. an wel-
chen die Schultern
11. hangen;


ab his brachia
12. cum cubito;
13.


ezeken a’ karok
12. a’ könyökkel
13. együtt;


an dieſen die Ar-
me 12. mit den El-
bogen. 13.


inde ad utrum-
que latus, manus,
dextra 7. ſcili-
cet & ſiniſtra. 14.


onnét pedig mind
a’ két óldalra a’
kezek, tudniillik
a’ jobb-kéz, 7. és
a’ bal-kéz. 14.


von dammen zu
bayden Seiten die
Haͤnde, die Rechte
7. nehmlich und die
Linke. 14.


Humeros & la-
tera excipiunt
lumbi 15. cum
coxis; 16.


A’ vállak és ól-
dalak után követ-
keznek az ágyé-
kok 15. a’ tsipö́-
tsontokkal; 16.


Auf den Schul-
tern und Seiten
folgen die Lenden
15. mit den Huͤf-
ten. 16.


et in podice na-
tes. 17.


és az al - felen
a’ farak. 17.


und am Hintern
die Hinterbacken. 17


Pedem abſol-
vunt: femur, 19.
genu, 20. crus,
21. in quo ſura,
22. cum tibia; 23.


A’ lábnak ré-
ſzeiezek: a’ tzomb,
19. a’ térd, 20. a’
láb-ſzár, 21. melly-
ben vagyon a’ láb-
ikra, 22. a’ láb-
ſzár-tsontal. 23.


Den Fuß (Bein)
machen aus: der O-
berſchenkel, 19. das
Knie, 20. der Un-
terſchenkel, 21. an
welchem die Wa-
de, 22. ſamt dem
Schinbeine. 23.


Abhinc tali, 24.
calx, 25. & ſo-
lea; 26.


Azután a’ bo-
kák, 24. a’ ſark.
25. és a’ láb-tal-
pa: 26.


Weiter die Knor-
ren, 24. die Fer-
ſe, 25. und die
Sohle; 26.


in extremo
hallus 27. cum
quatuor reliqui-
digitis. 28.


a’ végén pedig
a’ nagy-újj (hǘ-
velyk) 27. a’ több
négy újjakkal 28.
együtt.


am Ende die
große Zehe, 27.
mit den vier an-
dern Zehen. 28.


Audowé


( 75 )


Audowé Ċlowėċj zewnitṙnj.
Hlawa 1. geſt na wrchu, Nohy 18. na ſpodku.
Hrdla 2. Strana pṙednj geſt Pohrdlj, 3. zadnj Strana Sſj-
ge (Krk.) 4.
Prſy 5. gſau s pṙedu, Záda 6. s zadu.
Pod Prſemi geſt Bṙicho, 8. na geho Proſtṙedku Pupek. 9.
Na Hṙbetė (Zádech) gſau Lopatky, 10. na kterých wiſý
Pleca; 11.
od tėch Ramena 12. s Loktem; 13.
odtud z obaudwau Bokůw, Ruce, prawá 17. totiżto a lewá. 14.
Po Ramenech a Bocých naſledugj Bedra (Ledwj) 15. s Ky-
ċlemi; 16.
a na Zadku (Zadnicy, Ṙiti, Prdeli) obṙitná Ljca. 17.
Nohu vſtawugi: Stehno, 19. Koleno, 20. Hnát, 21. na
kterémż geſt Leytko 22. s Raurau. 23.
Dále Kotnjcy, 24. Pata, 25. a Podeſſwa (Zpodek Nohy;) 26.
na Koncy weliký Palec 27. s ċtyrma ginými Prſtmi. 28.
XXXVI.
Caput & manus. A’ fö́ és a’ kezek.
Das Haupt und die Haͤnde.


In capite ſunt:
capilli, 1. qui pe-
ctine 2. pectun-
tur;


A’ fö́n vagynak
a’ hajak, 1. a’
mellyek fésǘvel 2.
ſzoktakfésǘltetni;


Am Kopfe ſind:
die Haare, 1. wel-
che mit dem Kam-
me 2. gekaͤmmet
werden;


binæ


( 76 )


binæ item au-
res, 3. tempora,
4. & facies. 5.


továbbá két
fülek, 3. a’ vák-
ſzemek, 4. és az
artzúlat. 5.


auch die zwei
Ohren, 3. die Schlaͤ-
fe, 4. und das An-
geſicht. 5.


In facie ſunt:
frons, 6. oculi,
7. naſus 8. cum
duabus naribus,
os, 9. genæ, 10.
& mentum. 13.


Az artzúlatban
vagynak: a’ hom-
lok, 6. a’ ſzemek,
7. az orr, 8. a’
két orr-lyukakkal;
a’ ſzáj, 9. az or-
tzák, 10. és az
áll. 13.


In dem Angeſich-
te ſind: die Stirne,
6. dieAugen, 7. die
Naſe, 8. mit den
zwey Naſenloͤchern;
der Mund (das
Maul) 9. die Wan-
gen, 10. und das
Kinn. 13.


Os ſeptum eſt
labiis. 12.


A’ ſzáj környǘl
van véve ajakak-
kal. 12.


Der Mund iſt um-
geben mit den Lip-
pen. 12.


Lingva cum
palato ſepta eſt
dentibus, 16. qui
ſunt in maxilla.


A’ nyelv és az
iny, környǘl vagy-
nak-kerítve az áll-
kaptzában lévö́ fo-
gakkal. 16.


Die Zunge mit
dem Gaumen iſt
umringt mit den
Zaͤhnen, 16. wel-
che in dem Kiefer
ſtecken.


Virile mentum
tegitur barba, 14.
labium ſuperius
myſtace. 11.


A’ férjfinak az
álla ſzakállal 14.
bé-vagyon fedve,
a’ felsö́ ajaka ba-
juſzſzal. 11.


Das maͤnnliche
Kinn bedeckt der
Bart, 14. die obe-
re Lippe der Kne-
belbart (Schnauz-
bart.)


Oculus (in quo
ſunt albugo &
pupilla) tegitur
palpebris & ſu-
percilio. 15.


A’ ſzem (a’
mellyben vagyon
ſzem - fejérje, és
ſzem-fény, ſzem-
héjjal és ſzemö́l-
dökkel 15. fedez-
tetik.


Das Aug (in
welchem das Wei-
ße und der Aug-
apfel ſind) wird
von den Augenlie-
dern und Augen-
braunen 15. bedeckt.


Contracta ma-
nus, eſt pugnus;
17. aperta manus
palma 18. dici-
tur.


Az öſzve-ſzorí-
tott kéz, ököl, 17.
a’ ki-nyílt: kéz, te-
nyérnek 18. mon-
datik.


Die zugedruͤckte
Hand iſt eine Fauſt,
17. die offene Hand
heißt die flache
Hand. 18.


In


( 77 )


In medio eſt
vola, 19.


Középben vagyon
a’ marok, 19.


In der Mitte iſt
die Hoͤhle; 19.


extremitas eſt
pollex, 20. cum
quatuordigitis re-
liquis,


végsö́ réſze a’
hüvelyk, 20. a’
több négy újjakkal
együtt,


das Aeußerſte iſt
der Daum 20. mit
den vier uͤbrigen
Fingern,


indice 21. ſci-
licet, medio, 22.
annulari, 23. &
auriculari. 24.


tudniillik: a’
mutatóval, 21. kö-
zepsö́vel, 22. ne-
vedékennyel, 23. és
a’ kis-újjal. 24.


nehmlich mit dem
Zeiger, 21. Mit-
telfinger, 22. Gold-
finger, 23. und Ohr-
finger. 24.


In quolibet di-
gito ſunt tres ar-
ticuli, a, b, c, &
totidem condyli
d, e, f.


Mindenik újjnak
hárem ízetskéi
a, b, c. vagynak,
és ugyan annyi
bötkö́i: d, e, f.


An jedem Finger
ſind drey Glieder,
a, b, c. und ſo viel
Knoͤchel, d, e, f.


quibus accedit
etiam ungvis. 25.


a’ mellyekhez já-
rúl a’ köröm-is 25.


wozu noch der
Nagel 25. koͤmmt.


XXXVII.
Hlawa a Ruce.
Na Hlawė gſau: Wlaſowé, 1. kteṙjż Hṙebeṅem 2. ċeſáni
býwagj:
dále dwė Uſſj, 3. Sluchy, 4. a Twáṙ. 5.
Na Twáṙi gſau: Ċelo, 6. Oċi, 7. Nos, 8. ſe dwéma Chṙj-
pėmi (Djrkami,) Vſta (Huba) 9. Ljce, 10. a
Brada (Podbradek.) 13.
Vſta ohrazena gſau Pyſky. 12.
Gazyk s Podnebjm (dáſnėmi) ohrazen geſt Zubami, 16. kte-
ṙjż gſau w Ċeliſti.
Mużſký Podbradek pṙikrýwá ſe Bradau; 14. hornj Pyſt
Frṅuſami. 11.
Oko (w kterémż gſau Bėljno a Zṙjtedlnice) zakrýwá ſe Wjċ-
kami a Oboċjm 15.
Stahnutá (stiſknutá, zawṙená) Ruka geſt Pėſt, 17. ote-
wṙená Ruka Dlaṅ 18. ſlowe.
W Proſtṙedku geſt Dlaṅ ſpodnj, 19.
s Konce geſt Palec (weliký Prſt,) 20. ſe ċtyrma ginými
Prſty;
z sukazugjcým 21. totiż, Proſtṙednjm, 22. prſtennjm, 23. a
vſſnjm (Maljċkem.) 24.
Na każdém Prſtė gſau tṙi Ċlánky, a, b, c. a tolik Klau-
bůw, d, e, f.
kdeż patṙj geſſtė y Nehet. 25.


XXXVII.


( 78 )


XXXVII.
Caro & viſcera.
A’ hús és a’ belsö́-réſzek.
Das Fleiſch und die Ingeweide.


Ad ſtructuram
corporis perti-
nent: cutis cum
membranis;


A’ testnek alkot-
mányára tartoz-
nak: a’ bö́r a’ hár-
tyákkal együtt;


Zu dem Koͤrper-
bau gehoͤren: die
Haut mit dem
Haͤutchen;


caro cum mus
culis;


a’ hús, a’ dombo-
rú inas hússal
(árva hússal.)


das Fleiſch mit
den Muskeln,
(Maͤuschen.)


nervi, cartila-
gines, oſſa, & vis
cera.


az inak, portzo-
gók, tsontok, és
a’ belsö́-réſzek.


die Nerven, die
Knorpeln, die Kno-
chen (Beine,) und
die Ingeweide (Ge-
daͤrme.)


Detracta


( 79 )


Detracta cute
1. apparet caro,
2. cumque ea mus
culi, per quos
moventur mem-
bra.


Ha a’ bö́r 1. le
húzatik, ki-tettzik
a’ hús, 2. és azzal
együtt a’ domború
inas húsok-is, a’
mellyek által moz-
díttatnak a’ tagok.


Nach abgezogener
Haut 1. erſcheint
das Fleiſch, 2. und
mit ſelbem die Mus-
keln, durch welche
die Glieder bewegt
werden.


Viſcera ſunt ſe-
quentia:


A’ belsö́-réſzek
e’ következendö́k:


Die Ingeweide
ſind folgende:


in capite: ce-
rebrum, 3. cir-
cumdatumcranio,
& pericranio.


a’ fö́ben az agy-
vellö́, 3. a’ melly
koponyával és a’
koponya - borító
hártyával körǘl
vagyon véve.


im Kopfe: das
Gehirn, 3. welches
mit der Hirnſchale,
und dem Hirnſchal-
haͤutchen umgeben
iſt.


in pectore: cor,
4. obvolutum pe-
ricardio, & pul-
mo, 5. qui reſpi-
rat.


a’ melyben: a’
ſzív, 4. a’ melly
ſzív-hártyával bé-
van borítva, és a’
tüdö́, 5. a’ melly
lélekzetet véſzen.


in der Bruſt:
das Herz, 4. wel-
ches mit dem Herz-
felle eingewickelt iſt,
und die Lunge, 5.
welche Athem holet.


in ventre au-
tem: ventriculus,
6. & inteſtina 7.
omento obducta.


a’ hasban pédig:
a’ gyomor, 6. és
a’ belek, 7. a’ mel-
lyek bél virággal.
(lantorna hájjal)
bé - vagynak bo-
rítva.


In dem Bauche
aber: der Magen,
6. und die Gedaͤr-
me. 7.


Porro: jecur
(hepar) 8. & a
ſiniſtro ei oppoſi-
tus lien; 9.


Továbbá a’ máj.
8. és a’ balról vél-
le által - ellenben
lévö́ lép; 9.


Weiter: die Leber,
8. und zur Linken
das ihr entgegen-
geſeꜩte Milz; 9.


item duo renes
10. cum veſica.
11.


ismét a’ két ve-
sék 10. a’ hójag-
gal 11. együtt.


wie auch: die
beyden Nieren, 10.
mit der Blaſe. 11.


Pectus dividi-
tur a ventre craſ-
ſa membrana,
quæ vocatur dia-
phragma. 12.


A’ mely a’ has-
tól egy vastag
hártya által vá-
laſztatik - el, a’
melly által rekeſz-
tö́ hártyának 12.
neveztetik.


Die Bruſt wird
von dem Bauche
durch eine, dicke
Haut abgeſondert,
welche das Zwerch-
fell genannt wird.


Masſo


( 80 )


Masſo a Stṙewa.
K Stawenj Tėla patṙj: Kauże s Mázdṙiċkau (Blankau,
Kożiċkau;)
Masſo s Swaly (Myſſkami.)
Żjla klaubnj (ſwazowá, ſuchá;) Chruſtaċky, Koſti, a
Stṙewá.
Po Ztáhnautj Kůże 1. ſpatṙuge ſe Masſo, 2. a s njm My-
ſſky, ſkrz které Audowé pohybowáni býwagj.
Wnitṙnoſti gſau naſledugjcý:
w Hlawė: Mozk, 3. Lebem a Kożkau obtahnutý (zatoċený,
zawinutý.)
w Prſých: Srdce, 4. Blankau ſrdeċnau obwinuté; a Pljce, 5.
kteréż oddychugj.
w Bṙjſſe pak: Żalaudek, 6. a Stṙewa Branicý (Mázdṙiċ-
kau) zawinutá.
Dále: Gátra: 8. a z lewé Strany gj naproti polożená Sle-
zyna; 9.
opėt: dwė Ledwiny, 10. s Mėchýṙem. 11.
Prſy oddėlugj ſe od Bṙicha hrubau Blanau (Kůżj,) která
Mázdra (Branice) 12. ſluge.
XXXVIII.


( 81 )


XXXVIII.
Canales corporis, & oſſa.
A’ testben lévö́ tsö́k, és a’ tsontok.
Das Geaͤder, und die Gebeine.


Canales corpo-
ris ſunt: arieriæ,
per quas ſangvis
e corde in totum
corpus diffundi-
tur;


A’ testben lévö́
tsök ezek: a’ ve-
rö́ - erek, mellye-
ken a’ vér a’ ſzív-
bö́l az egéſz testre
ki - öntetik (ki-
foly);


Die Geroͤhre des
Koͤrpers ſind: die
Pulsadern, durch
welche das Blut
aus dem Herzen, in
den ganzen Koͤrper
ausgegoſſen wird;


et venæ, per
quas ſangvis idem
in cor refluit;


és a’ lassú-erek,
mellyeken ugyan
azon vér a’ ſzívbe
viſzſza-foly;


und die Blut-
adern, durch wel-
che das nehmliche
Blut in das Herz
zuruͤckfließt;


accedunt nervi,
per quos fit ſen-
ſus omnis.


ide járúlnak az
inak, a’ mellyek
által vagyon min-
den érzés.


hiezu kommen die
Nerven (Sebnen)
wodurch alles Ge-
fuͤhl geſchieht.


Hæc tria 1. in-
venis ubique ſo-
ciata.


Ezt a’ hármat 1.
mindenǘtt együtt
találod.


Dieſe dreye 1.
findeſt du uͤberall
beyſammen.


Orbis Pictus.
F
Porro


( 82 )


Porro ab ore
eſt gula, via ci-
bi ac potus in
ventriculum; 2.


Továbbá a’ ſzáj-
nak végiben va-
gyon a’ nyelö́-to-
rok, az ételnek és
italnak úttja a’
gyomorba; 2.


Ferner vom Mun-
de iſt der Schlund,
die Straſſe der
Speiſe und des
Tranks in den Ma-
gen; 2.


et juxta hanc
ad pulmonem 5.
arteria aſpera,
pro reſpiratione.


és e’ mellett a’
tüdö́re 5. ſzolgá-
ló torok-gége, lé-
lekzelés végett.


und neben dieſer
zur Lunge 5. die
Luftroͤhre, zum
Athemholen.


A ventriculo ad
anum eſt, inter
cætera, colum 3.
& inteſtinum ex-
tremum, ad ex-
cernendum ſter-
cus.


A’ gyomortól az
al - felig vagyon,
a’ többek között,
a’ vastag hurka, 3.
és a’ vég-hurka, a’
ganéjnak ki-tiſz-
títására.


Vom Magen
zum Hintern iſt
unter andern, der
Grimmdarm, 3.und
der Maſtdarm, den
Unflat auszufuͤh-
ren.


Ab hepate ad
veſicam ureter,
4. ad urinam red-
dendam.


A’ májtól a’ hó-
jagig a’ vizellet-
tsö́je 4. a’ vizellés-
re.


Von der Leber
zur Blaſe die Harn-
roͤhre, 4. den Harn
zu laſſen.


Oſſa ſunt: in
capite calvaria;
6.


A’ tsontok ezek:
a’ fö́ben, a’ ka-
ponya; 6.


Die Gebeine ſind:
am Kopfe, die
Hirnſchale; 6.


duæ maxillæ 7.
cum triginta duo-
bus dentibus; 8.


a’ ket all-kap-
tzák, 7. harmintz
két fogakkal; 8.


die zwey Kiefer,
7. mit zwey und
dreyßig Zaͤhnen; 8.


tum ſpina, 9.
columna corpo-
ris,


továbbá a’ ge-
rintz, 9. a’ test-
nek oſzlopa,


weiter der Ruͤck-
grad, 9. die Saͤule
des Leibes,


conſtans ex vi-
ginti quatuor ver-
tebris, ut corpus
ſe flectere queat.


a’ melly huſzon-
négy forgó- tson-
tokból áll, hogy
a’ test magát meg-
hajthassa.


beſtehend aus
vier und zwanzig
Gelenken, daß
der Leib ſich biegen
koͤnne.


Coſtæ 10. item
numero viginti
quatuor.


Ismét az óldal-
tsontok, 10. ſzám-
ſzerint huſzon-né-
gyen.


Die Ribbe, 10.
deren vier und
zwanzig ſind.


Os


( 83 )


Os pectoris
(ſternum): 11.
duæ ſcapulæ, 12.
lacerti, 15. cubi-
tus, & radius.


A’ mely-tsont,
11. a’ két váll-la-
potzkák, 12. a’
kéz karjai, 15. a’
könyök, és könyök-
orsó.


Das Bruſtblatt,
11. die zwey Schul-
terblaͤtter, 12. die
Armſchienen, 15.
der Elbogen, und
Elbogenroͤhre.


Os ſesſibuli, 13.
os femoris, 14.
patella, tibiæ, 16.
17. fibula dextra
atque ſiniſtra.


A’ far-tsigája,
13. a’ tzomb-tsont,
14. a’ térd-kaláts,
a’ láb- ſzár tson-
tok, 16. 17. a’
jobb és bal ſzár-
kapots


Das Huͤftbein, 13.
das Schenkelbein,
14. die Knieſcheibe,
das Schienbein, 16.
17. das rechte und
linke Wadenbein.


Oſſa manus 18.
ſunt numero vi-
ginti ſeptem; pe-
dis 19. viginti ſex.


A’ kéznek tsontjai
18. ſzám - ſzerint
huſzon-hét, a’ lábé
19. huſzon-hat.


Gebeine der Hand
18. ſind ſieben und
zwanzig; des Fußes
19.ſechs u. zwanzig.


In osſibus eſt
medulla.


A’ tsontokban
velö́ vagyon.


In den Knochen
iſt das Mark.


F 2
Téż
Trauby (Raury) Tėla a Koſti.
Tranby (Trubice) Tėla gſau: Průduſſnj (ſrdeċnj, pulſownj(
Żjly, ſkrz které ſe krew z Srdce po celém Tėle rozljwá:
a Żjly, pṙes které Krew tátáż do Srdce ſpátkem teċe;
k tém pṙináleżj Żjly klaubnj (ſwazowé, ſuché żily,) ſkrz
kteréż ſe ſtáwá wſſecken (Cyt, cytedlnoſt, Ċich.)
Toto troge 1. naleznes̈ wſſudy ſpolċené.
Dálé od Vst geſt Pożeradlo (Hltoṅ, Gjcen,) Ceſta Pokr-
mu a Nápoge do Żalaudka; 2.
a podle nj do Pljc 5. Chṙtán (průduſſnj Trauba, Průdnch,)
k oddychánj, (Ducha Popádánj.)
Od Żalaudka k Zadku geſk weliké Stṙewo, 3. a (zadnj Stṙe-
wo,) k wyċiſſtėnj Leyna;
od Gáter do Mėchýṙe geſt Trauba (Kaura) Moċe, 4. k wy-
paſſtėnj Moċe (Sſtin.)
Koſti gſau: na Hlawé: Leb; 6.
dwé Ċeliſti, 7. ſe dwéma a tṙidceti Zubami; 8.
dále Páteṙ (hṙbetnj Koſt,) 9. Slaup ) Podpora) Tėla,
ſlożený z dwadceti ċtyr Pṙjhbj (Klaubůw,) aby ſe mohlo
Télo hýbati.


F 2
Téż


( 84 )


Téż y Rebra 10. kterýchż geſt ċtyṙj a dwadcet (ċtyrmecýtma;)
Prſnj Koſt (Prſnjk) 11. dwé Lopatky, 12. Ramena, 13.
Loket, a loketnj Trauba.
Bedrowá Koſt, 13. Koſt Stehna (Klaub) 14. Gablko Ko-
lena, hnátowé Koſti, 16. 17. prawá a lewá Koſt
Leytka.
Koſtj Ruky 18. geſt ſedm a dwadcet, Nohy 19. ſſeſt a dwadcet.
W Koſtech geſt Mozk.)
XXXIX.
Senſus externi. A’ külsö́ érzékenyſégek.
Die aͤußerlichen Sinnen.


Senſus extetni
ſunt quinque; ſci-
licet: viſus, au-
ditus, olfactus,
guſtus, & tactus.


Ot külsö́ érzé-
kenyſégek vagy-
nak, úgymint:
látás, hallás, ſzag-
lás, íz - érzés, és
illetés.


Aeußerliche Sin-
ne ſind fuͤnfe, nehm-
lich: das Sehen,
das Hoͤren, der Ge-
ruch, der Geſchmack,
das Gefuͤhl.


Oculus


( 85 )


Oculus 1. videt
colores: quid al-
bum, vel atrum,
viride vel cæru-
leum, rubrum aut
luteum ſit.


A’ ſzem 1. lát-
ja a’ ſzíneket : mi
legyen fejér, vagy
fekete, zö́ld vagy
kék, veres vagy
ſárgra.


Das Auge 1. ſie-
het die Farben:
was weiß, oder
ſchwarz, gruͤn oder
blau, roth oder
gelb ſey.


Auris 2. audit
ſonos, tam natu-
rales, voces ſci-
licet & verba;


A’ fül, 2. hall
ja a’ hangokat;
mind a’ terméſze-
tieket, tudniillik
a’ ſzókat, és igé-
ket;


Das Ohr 2. hoͤ-
ret die Toͤne, ſo-
wohl die natuͤrli-
chen, nehnlich die
Stimmen und
Worte;


quam artificia-
les, tonos nempe
muſicos.


mind a’ mester-
ſégeseket, tudni-
illik a’ muzsikás
hangokat.


als die kuͤnſili-
chen, nehmlich die
Muſiktoͤne.


Naſus 3. olfa-
cit odores & fœ-
tores.


Az orr 3. ſza-
golja a’ ſzagokat
és bǘzöket.


Die Naſe 3. riecht
den Geruch und Ge-
ſtank.


Lingva 4. cum
palato guſtat ſa-
pores;


A’ nyelv 4. az
innyel eggyütt
kóstolja az ízeket;


Die Zunge 4. mit
dem Gaumen ko-
ſtet den Geſchmack;


quid dulce, aut
amarum, acre,
aut acidum, acer-
bum, aut auſte-
rum.


mi légyen édes,
vagy keserǘ, erö́s,
vagy ſavanyú, tsi-
pö́s, avagy fojtós.


was ſuͤß oder
bitter, ſcharf oder
ſauer, herb oder
ſtreng iſt.


Manus 5. digno-
ſcit tangendo re-
rum quantitatem
& qualitatem:


A’ kéz 5. meg-
isméri illetés (ta-
pogatás) által a’
dolgok nagyſágát
és minémǘſégét:


Die Hand 5. er-
kennt durch das
Befuͤhlen die Groͤ-
ße der Sachen und
ihre Beſchaffenheit:


calidum & fri-
gidum, humidum
& ſiccum;


a’ meleget és hi-
deget, a’ nedvest
és a’ ſzárazat;


das warme und
kalte, feuchte und
trockene,


durum & mol-
le, læve & aſpe-
rum, grave &
leve.


a’ keményt és
a’ lágyat, a’ si-
mát és a’ dara-
bost, a’ nehezet,
és a’ könyǘt.


das harte und
weiche, glatte und
rauhe, ſchwere und
leichte.


F 3
Smyſlo-


( 86 )


Smyſlowé (Cytowé) zewnitṙnj.
Smyſlůw (Cytůw) zewnitṙnjch geſt pėt; totiż: Zrak (Wi-
dėnj,) Sluch (Slyſſenj,) Ċuch (Wonėnj,) Oku-
ſſenj (Sſmak, Chutnánj, Chut, Chutnoſt,) a
Dotknutj (Tknutj, Makánj.)
Oko 1. widj Barwy: co bjlé, neb ċerné; zelené neb modrė,
ċerwené aneb żluté geſt.
Vcho 2. ſlyſſj Zwuky (Znėnj,) tak pṙirozené, Hlaſy totiżto
a Slowa;
gak miſtrowſké (miſtrné, kunſſtownė,) Zwuky totiż muzycké.
Nos 3. wonj (ċige) Wůné a Smrady.
Gazyk 4. s Ponebjm vſtujm chutná (okuſſuge, zkuſſuge,
koſſtuge) Chuti;
co ſladké neb hoṙké, oſtré aneb kyſelé, trpké neb pṙjkré geſt.
Ruka 5. rozeznáwá Dotknutjm (Omakánjm) Welikoſt (Wel-.
koſt) a Gakowoſt (Gakoſt) Wecý:
teplé a ſtudené (chladné,) wlhké (mokré) a ſuché,
twrdé a mėké, hladké a drſnaté (draplawé,) tėżké y lehké.
XL.
Deformes & monſtroſi.
Az éktélenek, és a’ Tsuda-termetǘek.
Die Ungeſtalten und Mißgeburten.


Mon-


( 87 )


Monſtroſi & de-
formes ſunt, cor-
pore abeuntes 8
communi forma:


Tsuda-termetǘek
és éktelenek azok,
a’ kik testekre néz-
ve a’ közönſéges
formától külöm-
böznek:


Mißgeburten und
Ungeſtalte ſind,
deren Koͤrper von
der allgemeinen Se-
ſtalt abweichen:


ut ſunt: imma-
nis gigas, 1. &
nanus pumilio, 2.


a’ mitsodások:
az iſzonyú nagy
óriás, 1. és a’ tör-
pe kis - ember, 2.


als da ſind: der
ungeheure Rieſe, 1.
der kleine Zwerg,
2.


ſed bicorpor, 3.
biceps, 4. plerum-
que tantum pe-
aliquas horas vel
dies vivunt.


de a’ két-testǘ,
3. két-fejǘ ember 4.
többnyire tsakegy-
nehány óráig vagy
napig élnek.


aber der Zweylei-
bige, 3. der Zwey-
kopf 4. leben meis-
tens nur ein paar
Stunden oder Taͤge.


His accenſentur:
capito, 5. naſo, 6.
labeo, 7. bucco;
8.


Ezekhez ſzámlál-
tatnak: a’ nagy-
fejǘ, 5. nagy-or-
rú, 6. nagy-ajakú,
7. nagy-ſzájú; 8.


Zu dieſen werden
gezaͤhlt: der Groß-
kopf, 5. der Groß-
naſe, 6. der Wurſt-
maul, 7. der Pauß-
back; 8.


ſtrabo, 9. obſti-
pus, 10. ſtrumo-
ſus; 11.


a’ kantsal, 9. a’
görbe-nyakú, 10.
a’ golyvás; 11.


der Schieler, 9.
der Krummhals, 10.
der Kropfichte; 11.


gibboſus, 12.
loripes, 13. cilo,
15. &c.


a’ púpos-hátú,
12. görbe-lábú, 13.
hegyes - fejǘ. 15.
’s a’ t.


der Hoͤckerichte
(Buckelichte,) 12.
der Krummfuß, 13.
der Spiꜩkof. 15.
u. ſ. w.


Vocabula hæc
non ad irriden-
dum alios poni-
mus, ſed ad di-
gnoſcendum res.


Ezen ſzókat nem
azért teſzſzük-fel,
hogymásokat azok
által meg - tsúfol-
lyunk; hanem a’
dolgoknak meg-is-
méréséért.


Dieſe Woͤrter ſe-
tzen wir nicht des-
wegen hieher, um
andere damit zu
verſpotten; ſondern
wegen der Kenntniß
der Sachen.


F 4
Nekṙtal.


( 88 )


Nekṙtaltownj (Netwáṙnj, Neoſobnj,
Neſtwáṙnj) a Potwornj.
Potwornj a ſſkaredj (nekṙtaltownj, ohyzdnj) gſau, kterýchż.
Tėlo odſtupuge (vchyluge ſe) od wſſeobecné (oby-
fegné) Způſoby (Twáṙnoſti, Podoby):
gakoż gſau: hrozný Obr, 1. a maliċký Trpaſljk (Pidjmu-
żjk,) 2. Dwautélný, 3. Dwauhlawý, 4. neywjce
genom ſkrze nėkolik hodin aneb dnůw żigau.
K tém poċteni býwagj: Hlawatý, (Welkohlawý) 5. Welko-
noſý (Noſál, Noſatý,) 6. Welkopyſký (Pyſkatý,) 7.
Hubaċ (Tlamaċ, Tlamatý;) 8.
Sſilhawý (Brlooký, Kṙiwooký,) 9. Kṙiwokrký, 10. Wola-
tý (Wolawý, ġrlawý;) 11.
Hrbowatý (Hrbatý,) 12. Kṙiwonohý, 13. Chocholatý (Hla-
woſſpiċatý, Dlauhohlawý,) 16. a t. d.
Slowa tyto ne ku poſmjwánj ſe druhým klademe ſem; ale
k rozeznáwánj Wėcý.
XLI.
Agricultura.
A’ Fö́ldmivelés.
Der Feldbau.


Aratro


( 89 )


Arator 1. jun-
git boves 3. ara-
tro, 2.


A’ ſzántó-ember
1. bé - fogja az
ökröket 3. az eké-
ben, 2.


Der Ackersmann
1. ſpannet die Och-
ſen 3. vor den
Pflug, 2.


et tenens læva
ſtivam, 4. dextra
rallum 5. (quo a-
movet glebas), 6.


és bal kezével
az eke ſzarvát, 4
jobb kezében az
öſztökét 5. tartván
(mellyel a’ görön
gyöket 6. félre-
hánnya),


und mit der lin-
ken Hand die Pflug-
ſtuͤrze, 4. mit der
Rechten die Reute
5. haltend, (womit
er die Erdſchollen
6. wegraͤumet),


ſcindit terram
vomere & denta-
li, 7.


a’ ſzántó-vassal
és a’ tsoroſzlyával
7. hasítja a’ fö́l-
det,


pfluͤget er die Er-
de mit der Pflug-
ſcharre und dem
Pflugeiſen, 7.


quæ antea fimo
8. eſt ſtercorata;


melly már az
elö́tt ganéjjal 8.
meg trágyáztatott


welche zuvor mit
Miſt 8. geduͤnget
worden iſt;


facitque ſulcos
9.


és barázdákat 9.
tsinák.


und macht Fur-
chen. 9.


Tum ſeminat
ſemen, 10. & in-
occat occa. 11.


Azután el - veti
a’ magot, 10. és
bé-boronálja boro-
nával. 11.


Alsdann ſaͤet er
den Saamen, 10.
und eget ihn ein
mit der Ege. 11.


Meſſor 12. me-
tit maturas fruges
falce meſſoria:
13.


Az arató 12. le-
aratja a’ még-ért
termést az arató-
ſarlóval: 13.


Der Schnitter 12.
ſchneidet (maͤhet)
die reifen Feldfruͤch-
te mit der Sichel 13.


colligit manipu-
los, 14. & colli-
gat in mergites
15.


öſzve - ſzedi a’
markokat, 14. és
kévékben 15. köti.


ſammelt ſie hand-
vollweiſe 14. und
bindet ſie in Gar-
ben. 15.


Tritor 16. in
area horrei 17.
triturat frumen-
tum tribula (fla-
gello), 18.


A’ tséplö́ 16. a’
tsǘr ſzérǘjén 17.
tsépeli a’ gabonát
tséppel; 18.


Der Dreſcher 16.
driſcht mit dem
Dreſchflegel (Dri-
ſchel) 18. das Korn
auf der Scheunten-
ne: 17.


jactat ventila-
bro: 19.


meg-ſzórja ſzó-
ró - lapáttal; 19.


wirft es mit der
Wurſſchaufel: 19.


F 5
atgue


( 90 )


atque ita (cum
palea eſt ſepara-
ta & ſtramen 20.)
congerit in ſaccos.
21.


és ekképen (mi-
kor már a’ poly-
va és ſzalma 20.
külön - váltanak)
’sákokban 21. rak-
ja.


und alſo; (wenn
die Spreu und das
Stroh 20. abgeſon-
dert iſt) faſſet er
es in Saͤcke. 21.


Fœniſeca 22. in
prato facit fœ-
num;


A’ kaſzás 22. a’
réten ſzénát tsi-
nál:


Der Mader 22.
machet auf der Wie-
ſe Heu;


deſecans gra-
men falce fœna-
ria; 23.


le-vágván a’ fü-
vet kaſzával; 23.


in dem er das
Gras mit der Sen-
ſe 23. abmaͤhet;


corraditque ra-
ſtro; 24.


és gereblyével 24.
öſzve-gereblyéli;


und mit dem Re-
chen 24. zuſammen
rechet;


componit acer-
vos 26. furca; 25.


boglyákat 26.
rak villával; 25.


Schober 26. mit
der Heugabel 25.
machet;


& convehit ve-
hibus 27. in fœ-
nile. 28.


és ſzekereken 27.
a’ ſzéna-tartó hely-
re 24. hordja.


und in Fudern
27. auf den Heu-
boden 28. zuſam-
menfuͤhrt.


XLII.
Dėlánj Role (Zemė, Worba.)
Oráċ 1. zapṙáhá Woly 3. pṙed Pluh, 2.
a drże lewau Rukau Kleċi, 4. prawau Wotku (Stýk,) 5.
(kterau odkliduge (odſtrkuge) Hrudy.)
pṙeoráwá Zemi Radlicý (Rádlem) a Krogidlem, (lemeſſem) 7.
která pṙednė Hnogem 8. pohnogená geſt,
a dėlá Brázdy. 9.
Potom rozſýmá (ſege) Sýmė (Semeno,) 10. a zawlaċuge
Bránami. 11.
Żnec 13. żne zralé Obilj Srpem: 13.
ſhromażduge Hrſti (Pṙjhrſſtj, Hrſtky) 14. a ſwazuge ge do
Snopůw. 15.
Mlatec 16. na Humnė 17. mlátj Obilj Cepami: 18.
wėge (opálá) Wėgeċkau (Opálkau,) 19.
A tak, kdyż (Plewa oddélená geſt y Sláma 20.) wſýpá
(ſbjrá) do Pytlůw (Mėchůw.) 21.
Koſec 22. na Lauce dėlá Seno;
ſtjnagc (tne, ſeċe) Tráwu Koſau; 23.
a ſhrabuge Hrabémi, 24.
ſkládá Kopy 26. ſennjmi Widlami; 25.
a wozý (ſwáżj) na Wozých 27. do Senjka. 28.


XLII.


( 91 )


XLII.
Pecuaria.
A’ Barom-tartás.
Die Viehzuͤcht.


Agricultura &
res pecuaria erant
antiquisſimis tem-
poribus etiam re-
gum & heroum;


A’ fö́ld-mivelés
és barommal való
bánás, régi idö́k-
ben, a’ Királyok-
nak és Fö́ - embe-
reknek-is foglala-
tosſága vólt;


Mit dem Feldbau
und der Viehzucht
beſchaͤftigten ſich
vor uralten Zeiten
ſelbſt Koͤnige und
Helden;


hodie eſt tan-
tum infimæ ple-
bis cura.


mai idö́ben pe-
dig tsak az ala-
tsony rendǘ köz-
népé.


heutzutage iſt ſie
bloß fuͤr das ge-
meine Volk.


Bubulcus 1. e-
vocat armenta 2.
e bovilibus 3. buc-
cina, 4.


A’ tsordás 1. ki-
hívja a’ tsordákat
2. az akolból (is-
tállóból) 3. kür-
tel, 4.


Der Kuͤhhirt 1.
ruft das Vieh 2.
aus den Staͤllen 3.
mit dem Kuͤhhorn,
4.


et ducit pa-
ſtum.


és ki-viſzi legel-
ni.


und treibet es auf
die Weide.


Opilio


( 92 )


Opilio (paſtor)
5. paſcit gregem
6. inſtructus fiſtu-
la, 7. & pera, 8.
ut & pedo; 9.


A’ juháſz 5.
legelteti a’ nyájat,
6. fel-lévén kéſzǘl-
ve síppal, 7. ta-
riſznyával, 8. és
páſztori bottal-is;
9.


Der Schaͤfer 5.
weidet die Heerde,
6. verſehen mit der
Sackpfeife, 7. und
der Hirtentaſche, 8.
wie auch mit dem
Hirtenſtabe; 9.


habens ſecum
moloſſum, 10. qui
munitus eſt con-
tra lupos millo.
11.


véle lévén a’ ko-
mondor kutya, 10.
a’ melly a’ farka-
ſok ellen örvel 11.
vagyon fel - fegy-
verkeztetve.


bey ſich habend
den Ruͤden (Schaf-
hund), welcher wi-
der die Woͤlfe mit
einem ſtachelichten
Halsbande bewaff-
net iſt. 11.


Sues 12. ſagi-
nantur ex aquali-
culo haræ.


A’ diſznók 12.
a’ diſznó - ólnak
válújából, hízlal-
tatnak.


Die Schweine
12. werden aus dem
Troge des Schwein-
ſtalles gemaͤſtet.


Villica 13. mul-
get ubera vaccæ,
14. ad præſepe,
15. ſuper mulctra;
16.


A’ majoros-aſz-
ſzony 13. feji a’
tehennek tö́lgyeit
14. a’ jáſzolnál 15.
a’ ’sajtár 16. fe-
lett;


Die Mayerinn
(Baͤuerinn) 13.
melket die Euter
der Kuh 14. an
der Krippe, 15.
uͤber dem Melkſchaf-
fe (Melkkuͤbel) 16.


et facit in va-
ſe butyraceo 17.
butyrum e flore
lactis;


és a’ vaj-köpü-
lö́ben 17. vajat
tsinál a’ tej - fel-
bö́l;


und macht in
dem Butterfaſſe 17.
Butter aus dem


et e coagulo
caſeos. 18.


és az alutt-tej-
bö́l ſajtokat. 18.


und aus der Lab
Kaͤſe. 18.
Milchraume;


Ovibus deton-
detur lana, 19.


A’ juhoknak
gyapja 19. le-nyí-
ratik;


Den Schafen
wird die Wolle 19.
abgeſchoren,


ex qua confici-
untur, variæ ve-
ſtes.


a’ mellybö́l kü-
lömb - külömbféle
ruhák kéſzíttet-
nek.


daraus verſchie-
dene Kleider ge-
macht werden.


Chowánj


( 93 )


Chowánj Dobytka.
Dėlánj Rolj a Chowánj Dobytka za ſtarých Ċaſůw bylo
Zenepráżdnėnj (Zaméſtknáwánj) y Králůw a Rekůw;
dneſſnjho Ċaſu geſt toliko neynjżſſjho Lidu obecného Obchod.
Krawák (Wolaá) 1. wywoláwá Dobytek 2. z Chléwů 3.
Traubau paſtýṙſkau, 4.
Owċák (Paſtýṙ Owcý) 5. paſe Stádo 6. zaopatṙen gſa Pj-
ſſṫalkau, 7. a Tobolan, 8. gako y paſtjṙſkau Holj; 9.
mage s ſebau Pſa owċáṙſkého, 10. který ozbrogen geſt pro-
ti Wlkům bodlawým Obogkem. 11.
Swinė 12. krmeny býwagj z Koryta Chljwce (wálowa)
ſwinſkého.
Sſafáṙka dwoṙſká 13. dogj Weymė (Wemeno) Kráwy, 14.
pṙi Geſlech, nad Krotem (Djżj); 16.
a délá w Máſlnicy 17. máſlo ze Smetany:
a z Syṙiſſtė (ſedlého Mléka) Syry (Homolky, Twarůżky.) 18.
Wlna Owcým oſtṙihána býwa,
z njż rozliċné Sſaty (Raucho) dėlány býwagj.
XLIII.
Mellificium.
A’ méz-tsinálás.
Der Honigbau.


Apes emittunt
examen, 1.


A’ méhek rajt
1. ereſztenek-ki,


Die Bienen
ſchwaͤrmen, 1.


addunt-


( 94 )


adduntque illi
ducem (regem)
2.


és adnak a’ mel-
lé vezért (Királyt,
anya - méhet) 2.


und geben dem
Schwarme einen
Weiſel (Koͤnig) 2.
mit.


Examen illud,
cum volaturum
eſt, revocatur tin-
nitu vaſis ænei,
3.


Az a’ raj, mi-
dö́n el-akar repǘl-
ni, réz edénynek
3. hangja által
viſzſza-hívattatik,


Wenn derſelbe
Schwarm wegflie-
gen will, wird er
mit dem Klange ei-
nes kupfernen Be-
ckens 3. zuruͤckge-
ruffen,


et includitur
novo alveari. 4.


és újj méh-kas-
ban 4. rekeſztetik.


und in einen neuen
Stock 4. gefaßt.


Struunt apes
cellulas 5. ſexan-
gulares;


Raknak a’ mé-
hek hat-ſzegeletǘ
kamarátskákat; 5.


Die Bienen bauen
ſechseckigte Zellen,
5.


complent eas
melligine,


meg-tö́ltik azo-
kat mézes - ned-
vesſéggel,


(fuͤllen dieſelben
mit Seime,


et faciunt fa-
vos, 6. e quibus
mel 7. effluit.


és kéſzítenek lé-
pes-mézet, 6. a’
mellybö́l méz 7.
foly- ki.


und machen Ho-
nigkuchen, 6. aus
welchen das Honig
7. herausfließt.


Crates favorum
igne liquatæ abe-
unt in ceram. 8.


A’ lépes - méz
rostéllyai tǘz ál-
tal meg-olvaſztat-
ván, viaſzſzá 8.
léſznek.


Die Gewerke,
am Feuer geſchmol-
zen, werden zu
Wachs. 8.


Dėlánj Medu.
Wċely ſe rogj, 1.
a pṙidáwagj Rogowi Matku (Wůdce, Krále.) 2.
Tentýż Rog, kdyż chce odletėti, naſpėt wolan býwá Znėnjm
(Zwukem) Mėdenice. 3.
a do nowého Aule 4. ſázan (zawjran.)
Wċely wzdėláwagj (ſormugj) ſſeſtihranné Djrky (Skrýſſky,) 5.
naplṅugj ge Strdj,
a dėlagj Pláſty, 6. z kterýchż Med 7. wytėka.
Woſſtiný, Ohnėm rozpuſſtėné w Woſk ſe obrácegj. 8.
XLIV.




( 95 )


XLIV.
Molitura.
Az ö́rlés.
Das Muͤhlwerk.


In mola 1. cur-
rit lapis 2. ſuper
lapidem, 3.


A’ malomban 1.
eggyik kö́ 2. a’
másik kövön 3.
forog;


In der Muͤhle 1.
laͤuft ein Stein 2.
auf dem andern
Steine, 3.


circumagente
rota, 4.


körǘl- forgatván
azt a’ kerék: 4.


durch ein umtrei-
bendes Rad; 4.


et conterit per
infundibulum 5.
infuſa grana;


és öſzve-töri, a’
garaton 5. fel-ön-
tött mogokat;


und mahlet (zer-
malmet) die durch
den Trichter 5. auf-
geſchuͤtteten Koͤrner;


ſeparatque fur-
furem 6. deciden-
tem in ciſtam 7.
a farina per ex-
cuſſorium 8. ela-
bente.


’s külön-válaſzt-
ja a’ korpától, 6.
melly a’ ládába 7.
húll, a’ liſztet,
melly a’ ſzitán 8.
által - esik.


und ſcheidet die
Kleyen, 6. die in
den Kaſten 7. fal-
len, von dem Mehl,
welches durch den
Beutel 8. ſtaͤubet.


Talis mola pri-
mum fuit mola
manuaria; 9.


Az illyetén ma-
lom leg-elö́ſzör ké-
zi malom 9. vólt;


Eine ſolche Muͤh-
le war erſtlich die
Handmuͤhle; 9.


deinde


( 96 )


deinde mola ju-
mentaria; 10.


azután ſzáraz
malom, (mellyet
barom hajt;) 10.


hernach die Roß-
muͤhle, 10.


porro mola
aquatica, 11. &
mola navalis, 12.
denique mola
pneumatica (ala-
ta.) 13.


továbbá vízi-ma-
lom, 11. és hajós
malom, 12. utól-
jára ſzél - malom.
13.


weiter die Waſ-
ſermuͤhle, 11. und
die Schiffmuͤhle,
12. endlich die
Windmuͤhle. 13.


Mlynáṙſtwj.
We Mlýnė 1. béhá Kámeṅ na Kamėni, 3.
Kolem 4. obrácen,
a tṙe pṙes Kos̈ (Trychtýṙ, Náſypu) 5. wſypané Zrno;
a oddėluge Otruby 6. wpádagjcý do Truhly, 7. od Mauky
pṙeprchagjcý pṙes Pytel. 8.
Takowý Mleyn byl prwé Mleyn ruċnj (ſamotjżny;) 9.
Potom Mleyn konſký, 10.
dále Mleyn Wodnj, 11. a Mleyn lodnj, 12. napoſledy
Mleyn powėtṙný. 13.
XLV.
Panificium.
A’ kenyér-sütés.
Das Backwerk (die Baͤckerey.)


Piſtor


( 97 )


Piſtor 1. cernit
farinam cribro
pollinario, 2. &
indit mactræ. 3.


A’ ſütö́ 1. meg-
ſzitálja a’ liſztet
ſǘrǘ ſzitával 2.
és a’ ſütö́-tekenö́-
be 3. téſzi.


Der Baͤcker 1.
ſiebet das Mehl mit
dem Siebe, 2. und
ſchuͤttet es in den
Backtrog; 3.


Tum affundit
aquam, facit
maſſam, 4. de-
pſitque eam ſpa-
tha lignea. 5.


Azután reá vi-
zet tö́lt, téſztát
4. tsinál, és azt
meg-dagaſztja fa-
lapotzkával. 5.


alsdenn gießt er
Waſſer darauf,
macht einen Teig, 4.
und knetet ihn mit
dem Knetſcheite, 5.


Deinde format
panes, 6. placen-
tas, 7. ſimilas, 8.
ſpiras 9. &c.


Annakutánna
formál kenyeret,
6. lepényt, 7. ’sem-
lyét, 8. peretzet,
9. és egyebet.


hernach formet
er Brodleibe, 6.
Kuchen, 7. Sem-
meln, 8. Breꜩeln 9.
u. d. g.


Poſt imponit
palæ, 10. & in-
gerit furno 11.
per præfurnium,
12.


Ezekután lapát-
rá 10. teſzi, és
bé-hánnya a’ ſǘtö́
kementzébe; 11. a’
kementze’ ſzájján.
13.


Nach dieſem le-
get er ſie auf die
Backſchaufel, 10.
und ſchießt ſie in
den Backofen 11.
durch das Ofen-
loch: 12.


ſed prius eruit
rutabulo 13.ignem
& carbones, quos
infra congerit. 14.


de elö́ſzör ki-
húzza ſzén-vonó-
val 13. a’ tüzet,
és a’ hólt-ſzeneket,
mellyeket alól egy
rakásba hajt. 14.


doch zuvor ſchar-
ret er mit der Ofen-
kruͤcke 13. das Feuer
und die Kohlen her-
aus, die er unten
zuſammen haͤuft.14.


Et ſic pinſitur
panis, habens ex-
tra cruſtam, 15.
& intus micam.
16.


És ekképen ſǘl
a’ kenyér, a’ melly-
nek kívǘl héjja,
15. belö́l pedig
mor’sája vagyon.
16.


Und alſo wird
das Brod gebacken,
welches außen eine
Rinde, 15. und in-
wendig die Broſa-
me (Schmolle) 16.
hat.


Orbis Pictus.
G
Pekařſiwj.


( 98 )


Pekaṙſtwj.
Pekaṙ 1. tṙjbj (oſýwá) Mauku Sýtem mauċným, 2. a wſý-
pá do Diże (chlebných Necek, Koryta.) 3.
Potom naljwá Wody, dėlá Tėſto, 4. a. hnėte (mjſý) ge
Tṙepaċem (Waṙechau dṙewėnnau.) 5.
Potom formuge Chleby (Pecny, Bochnjky) 6. Koláċe; 7.
Żemliċky, 8. Precljky 9. a t. p.
Potom klade ge na chlebnj Lopatu, 10. a wſázý do Pecy
pekaṙſké, 11. pṙes Ċeleſteṅ, 12.
ale pṙednė wyhrná (wýhrabuge) Hṙeblem 13. Oheṅ a Vhlj.
které dolů shrná w Hromadu. 14.
A tak ſt peċe Chléb, zewnitṙ Kůru, 15. wnitṙ pak Stṙjdu
16. magjcý.
XLVI.
Piſcatio.
A’ Haláſzat.
Die Fiſcherey.


Piſca-


( 99 )


Piſcator 1. cap-
tat piſces,


A’ haláſz 1. fog-
dossa a’ halakat,


Der Fiſcher 1.
faͤngt Fiſche,


vel in littore,
hamo, 2. qui ab
arundine filo pen-
det, & cui inhæ-
ret eſca:


vagy a’ partról.
horoggal, 2. a’
mellyhoſzſzú-veſz-
ſzö́rö́l tzérnán
függ, és a’ melly-
re étetö́ van ra-
gaſztva;


entweder am Ufer
mit dem Angel, 2.
welcher von der An-
gelruthe am Faden
herabhaͤngt, und an
welchem die Spei-
ſe (das Koͤder) an-
gemacht iſt;


vel funda, 3.
quæ pendens per-
tica, 4. aquæ im-
mittitur:


vagy merítö́-hál-
lóval, 3. a’ melly
póznán 4. fügvén
a’ vízbe ereſztetik.


oder mit dem Baͤ-
re, (Schleppneꜩ) 3.
welches an einer
Stange 4. hangend
ins Waſſer gelaſſen
wird.


vel in cymba 5.
reti; 6.


vagy tsónakból
5. hállóval: 6.


oder auf dem
Kahne, 5. mit dem
Neꜩe (Zuggarne) 6.


vel naſſa, 7.
quæ per noctem
in aquis demerſa
jacet.


vagy pedig vár-
ſával, 7. a’ melly
éjtzaka a’ vízbe
merítve vagyon.
(fekſzik.)


oder mit der
Fiſchreuſe, 7. wel-
che uͤber Nacht ins
Waſſer eingeſenket
liegt.


Kybáṙſtwj.
Rybáṙ 1. chytá (lapá, lowj) Ryby,
anebo na Bṙehu Udicý, 2. která z Pruta na Niti (Pro-
wázku) wiſý, a na ktere zawéſſená geſt Potrawa:
aneb Sakem, 3. který wiſýc na Żrdce, 4. do Wody ſe
wpauſſtj:
anebo na Ċlunė, 5 e Sytj: 6.
anebo Wrſſj rybáṙſkau, 7. která pṙes Noc we Wodė za-
hrjżená bywá.


G 2
XLVII.


( 100 )


XLVII.
Aucupium.
A’ Madaráſzat.
Der Vogelfang.


Auceps 1. ex-
ſtruit aream; 3.


A’ madaráſz 1.
madaráſzó - ſzérǘt
2. kéſzit;


Der Vogelſteller
1. richtet einen
Vogelheerd zu; 2.


ſuperſtruit illi
rete aucupato-
rium; 3.


annak feliben
tsinálja a’ mada-
ráſz-hálót; 3.


leget das Vogel-
garn 3. barauf;


obſipat eſcam;
4.


el-ſzórja a’ tsa-
lóka eledelt; 4.


ſtreuet die Aꜩ,
(Lockſpeiſe) 4.


et abdens ſe in
latibulum, 5. alli-
cit aves cantu il-
licum,


és el-rejtvén ma-
gát a’ rejtek-hely-
ben, 5. oda édes-
geti a’ madarakat
a’ tsalogató-mada-
rak éneklésével,


und indem er ſich
in die Huͤtte 5. ver-
birgt, locket er die
Voͤgel mit dem Ge-
ſange der Lockvoͤ-
gel,


qui


( 101 )


qui partim in
area 6. currunt,


a’ mellyek réſz
ſzerint a’ mada-
ráſzó-ſzérǘn 6. fut-
kosnak,


welche theils auf
dem Heerde 6. lau-
fen,


partim caveis 7.
incluſi ſunt:


réſz ſzerint ka-
litkákban 7. vagy-
nak zárva:


theils in Kefi-
chen 7. eingeſchloſ-
ſen ſind;


atque ita obruit
reti advolantes
aves,


és ekképen bé-
borítja hállóval az
oda-repǘlö́ mada-
rakat;


und ſo uͤberfaͤllt
er mit dem Sarne
die vorbey fliegen-
den Voͤgel,


dum ſe ad eſcam
demittunt;


midön a’ tsaló-
ka - eledelre le-bo-
tsátkoznak.


indem ſie auf die
Atz fallen;


Aut tendit ten-
diculas, 8. quibus
ſe ipſas ſuſpen-
dunt & ſuffocant.


Vagy tö́röket 8.
hány, mellyekben
magokat fel-
akaſztják, és meg-
fojtják.


Ober leget er
Schlingen, 8. in
welchen ſie ſich ſelbſt
erhenken, und er-
wuͤrgen.


Aut exponit vi-
ſcatos calamos 9.
amiti, 10.


Vagy lépesveſz-
ſzö́ket 9. rak- ki
a’ madaráſz - póz-
nára, 10.


Oder ſtecket er
Leimruthen 9. auf
die Leimſtange: 10.


quibus impli-
cant pennas, ut
nequeantavolare,


a’ mellyekben
belé - keverik tol-
laikat, úgy hogy
el - nem repǘlhet-
nek,


auf welcher ſie
die Federn verwi-
ckeln, daß ſie nicht
davon fliegen koͤn-
nen,


et decidunt in
terram,


ér a’ fö́ldre le-
esnek,


und auf die Er-
de herabfallen;


aut captat eas-
dem pertica, 11.
vel decipula. 12.


vagy pedig tzi-
nege - fogóval, 12.
vagy (tzinege ke-
leptzével) 11. fog-
dossa öket.


oder er faͤngt ſie
mit dem Kloben,
11. oder dem Mei-
ſenſchlage. 12.


G 3.
Ptáčnjc.


( 102 )


Ptáċnjctwj (Lowenj Ptákůw.)
Ptáċnjk 1. pṙiprawuge Humence (Ċjhadlo, Plac;) 2.
zaſtawuge na ném Syt ptáċj, 3.
poſýpá Wnadu (wábnj Krmi;) 4.
a vchýle (ſtlonė) ſe do Baudy (Zkrýſſe,) 5. laudj (wábj)
Ptáky Spėwem wábnjch Ptákůw,
kteṙj z Ċáſtky na Humency (Ċjhadle) 6. bėhagj,
z Ċáſtky w Kletcých 7 zawṙjni gſau:
a ták pṙipádá (pṙikwaċuge) s Sýtj na pṙelėtagjcý Ptáky,
kdyż ſe na Potrawu ſpauſſtėgj;
Aneb ſtawj Sýdla, 8. na kteréż ſe ſami zawėſſugj, a ſe za-
ſſkrtugj.
Anebo wyſtawuge lepowé Wėgice (Prautky) 9. na Roha-
tinu (Oſtrbi,) 10.
kterýmiż Péra zapletagj (zamotáwagj,) 10. tak że nemohan
vletéti,
a ſpadagj na Zemi,
aneb lowj (chytá) ge Paſtj (Klecý) klétkau. 11. 12.
XLVIII.
Venatus. A’ vadáſzat. Die Jagd.


Venator


( 103 )


Venator 1. ve-
natur feras,


A’ vadáſz 1. va-
dáſzſza a’ vadakat.


Der Jaͤger 1.
jaget das Wild,


dum ſylvam
cingit casſibus, 2.


midö́n az erdö́t
körǘl :- keríti va-
dáſz-hállókkal, 2.


indem er den
Wald mit Garnen
2. umzingelt,


guai tenduntur
uper varos. 3.


a’ mellyek két-
ágú - villákra 3.
ki-teríttetnek.


welche mit Garn-
ſtangen aufgeſtellet
werden.


Canis ſagax 4.
feras veſtigat, aut
indagat odoratu.


A’ vi’sla: 4. a’
vadakát azoknak
nyomokon, nyo-
mozza, vagy pe-
dig ſzaglásával
keresi.


Der Spuͤrhund
4. ſpuͤret das Wild
aus, oder ſtoͤbert
es mit dem Geruch
auf; 


Vertagus 5.
perſequitur eas.


Az agár 5. ker-
geti azokat.


Der Windhund
5. verfolget es.


Lupus incidit
in foveam, 6.


A’ Farkas belé-
esik a’ verembe. 6.


Der Wolf faͤllt
in die Grube; 6.


Cervus 7. fu-
giens incidit in
plagas.


A’ ſzarvas 7.
ſzaladván bé-esik
a’ kötelekbö́l font
hállókba.


Der fliehende
Hirſch 7. faͤllt ins
Neꜩ.


Aper 8. trans-
verberatur vena-
bulo. 9.


A’ vad-kan 8.
által - veretik va-
dáſz-dárdával. 9.


Der Eber 8.
wird mit dem Jaͤ-
gerſpieße 9. gefaͤl-
let.


Urſus 10. mor-
detur a canibus,
& tunditur clava.
11.


A’ medve 10.
azebektö́l mardos-
tatik, és buzogán-
nyal (bunkós-bot-
tal) 11. üttetik.


Der Baͤr 10.
wird von den Hun-
den gebiſſen, und
mit der Keule 11.
geſchlagen.


Si quid effugit,
evadit: 12. ut hic,
lepus & vulpes.


Ha valami ki-
ſzalad, az el-
megy: 12. mint
itten a’ nyúl, és
a’ róka.


Was aber durch-
geht, das entwiſcht,
12. wie hier der
Haſe und der Fuchs.


G 4
Hoňba


( 104 )


Hoṅba (Shon, Low, Myſliwoſt.)
Myſliwec (Lowec) 1. lowj (honj) diwokau Zwėṙ,
kdyż Les obkljċj (obſtawj) Sýtémi, 2.
které ſe wytahugj na Soſſky. 3.
Wyżle (Sljdný Pes) 4. ſljċj, neb po Stopė ċenichá Zwėṙi
Ċichem;
Chrt 5. pṙenáſleduge (poſtjhá honj) ge.
Wlk wpádá do Důlu) Gámy,) 6.
Gelen 7. vtjkagjcý vpádá do Teneta.
Wepṙ diwoký 8. proboden býwá Oſſtjpem. 9.
Nedwėd 10. od Pſůw kauſán, a Kygem 11. vbit (vprán) býwá.
Co wybėhne (wyſkokne) vcházý: 12. gako tuto Zagjſc a
Liſſka.
XLIX.
Lanionia. A’ Mléſzárosſág.
Die Fleiſcherey, (Schlaͤchterey.)


Lanio


( 105 )


Lanio 1. mac-
tat pecudem alti-
lem; 2.


A’ méſzáros 1.
meg-öli a’ hízlalt
barmot; 2.


Der Fleiſcher,
(Meꜩger, Schlaͤch-
ter) 1. ſchlachtet das
Maſtvieh, 2.


(macilentæ 3.
enim veſcendo
non ſunt,)


(mert az öſztö.
vérek 3. nem en-
ni - valók.)


(denn das Ma-
gere 3. tauget nicht
zum eſſen,)


proſternit cla-
va, 4.


le - üti az ütö́-
fejſzébel, 4.


er ſchlaͤgt es nie-
der mit der Barte,
4.


vel jugulat clu-
naculo; 5.


vagy meg - met-
ſzi torkát a’ mé-
ſzáros-késsel; 5.


oder ſticht es mit
dem Schlachtmeſſer
5. ab


poſtea excoriat,
& diſſecat;


azután a’ bö́rit
le - húzza, 6. és
a’ marhát fel-da-
rabollya;


dann zieht er die
Haut ab, 6. und
zerſtuͤcket es;


tandemque car-
nes venum expo-
nit in macello. 7.


’s ezek, után, a’
húst a’ méſzár-
ſzékben 7. el-ad
ni ki-teſzi.


woranf er das
Fleiſch in der
Fleiſchbank 7. zum
Verkauf ausſtellt.


Suem 8. glabrat
igne, vel aqua
fervida, 9.


A’ diſznót (ſer-
tést) 8. meg-ko-
paſztja tǘzzel,
vagy forró - víz-
zel. 9.


Das Schwein 8.
ſenget er mit Feuer,
oder bruͤhet es mit
heißem Waſſer, 9.


et ſacit pernas,
10. petaſones, 11.
& ſuccidias; 12.
& præterea varia
farcimina:


és kéſzit ſódart.
10. diſznó-lábat,
11. ſzalonnát; 12.
ezen kívǘl ſok-
féle hurkát ’s kol-
báſzt:


und machet Schul-
tern, 10. Schinken,
11. Speckſeiten, 13.
über das allerley
Wuͤrſte:


faliſcos, 13.
apexabones, 14.
tomacula, 15. &
botulos. 16.


gömbötzöt, 13.
véres-hurkát, 14.
májos-hurkát, 15.
és húsos-kolbáſzt.
16.


große Magen-
wuͤrſte, 13. Blut-
wuͤrſte, 14. Leber-
wuͤrſte, 15. und
Bratwuͤrſte. 16.


Adeps 17. &
ſebum 18. eliqua-
tur.


A’ hájat 17. és
fagygyat 18. ki-
ſzokták olvaſzta-
ni.


Das Schmeer
17. und Unſchlitt
18. wird geſchmol-
zen (ausgelaſſen).


G 5
Ṙeznjctwj


( 106 )


Reznjċtwj (Masſáṙſtwj.)
Reżnjk (Masſáṙ) 1. zabigj krmný Dobytek, 2.
(chudé 3. ſe nehodj k Gedenj.)
poráżj ge Obuchem, 4.
aneb zaṙezuge (zakoluge) Nożem ṙeznjckým (Ṙeżákem;) 5.
potom oblupuge (zdjrá, ſtahuge) Kůżi, 6. a rozſekáwá
(rozrubuge;)
a za tjm Masſo na prodag wykládá w Gatce (maſném Krá-
mė.) 7.
Praſe (Swini, Wepṙe) 8. opaluge Ohnėm, aneb opaṙuge
Wárem (wṙelau, horkau Wodau;) 9.
a dėlá Sſoldry (Lopatky,) 10. Sſynky, 11. a wepṙowé Pol-
ty (Polty Slanin,) 12.
Okrom toho wſſeligaké Gelita:
hrubá Gelita, 13. kṙewné Gelita, 14. Gitrnice, 15. a Klo-
báſy. 16.
Sádlo 17. a Loj 18. rozpauſſtj (wyſmażuge) ſe.
L.
Coquinaria.
A’ ſzakátsſág.
Die Kocherey.


Promus-


( 107 )


Promus condus
1. profert e penu
2. obſonia. 3.


A’ ſáfár 1. elö́-
hozza az élés-ka-
marából 2. az ele-
ſéget. 3.


Der Speiſe mei-
ſter 1. giebt aus
der Speiſekammer
2. die Eßwaaren 3.
heraus.


Ea accipit co-
quus, 4. & coquit
cibos varios.


Azt el-veſzi a’
ſzakáts, 4. és fö́z-
külömb - külömb
eledeleket.


Dieſelben em-
pfaͤngt der Koch, 4.
und kochet verſchie-
dene Speiſen.


Aves 5. deplu-
mat prius, & exen-
terat.


A’ madarakat 5.
elö́ſzör meg - mel-
lyeſzti, és béleket
k i- veti.


Die Voͤgel 5.
rupfet er erſtlich,
und weidet ſie aus.


Piſces 6. de-
ſquamat, & ex-
dorſuat;


A’ halakat 6.
héjjoktól meg-tiſz-
ítja, és hátoknál
fogva darabokra
vagdalja;


Die Fiſche 6.
ſchuppet und ſpal-
tet er;


Quasdam car-
nes lardo trajec-
tat ope lardarii.
7.


Némelly húst
ſzalonnával meg-
ſpékel (által-ſzur-
kál) a’ ſpékelö́-tö́-
vel. 7.


einiges Fleiſch ſpi-
cket er vermittelſt
der Spicknadel. 7.


Lepores 8. exuit.


A’ nyúlaknak 8.
a’ bö́rit le-húzza.


Die Haſen 8.
ſtreifet er ab.


Tum hæs eli-
xat ollis, 9. &
cacabis 10. in fo-
co; 11.


Azután ezeket
meg-fö́zi öblös fa-
zékakban, 9. és
egyéb fö́zö́ - faze-
kakban, 10. a’ tǘz-
helyen; 11.


Hernach ſiedet er
dieſes in Toͤpfen 9.
und Keſſeln, 10.
auf dem Heerde,
11.


et deſpumat li-
gula. 12.


és a’ tajtékjokat
le-hánnya kalán-
nal. 12.


und ſchaͤumet es
mit dem Schaum-
loͤffel. 12.


Elixata condit
aromatibus,


A’ mi meg-fö́tt,
meg-fǘſzerſzámoz-
za fǘſzerſzámok-
kal;


Das Geſottene
wuͤrzet er mit Ge-
wuͤrze,


quæ


( 108 )


quæ comminuit
piſtillo 14. in mor-
tario; 13. aut te-
rit radula. 15.


a’ mellyeket
apróra-tör mo’sár-
törövel 14. a’ mo-
’sárban, 13. vagy
reſzelövel 15. meg-
reſzel.


Einiges braͤt er
welches er mit
dem Stoͤſſel 14.
im Moͤrſer 13. zer-
ſtoͤßt; oder reibt es
auf dem Riebeiſen.
15.


Quædam aſſat
verubus, 16. &
automato, 17. vel
ſuper craticulam;
18.


Némellyeket
meg-ſüt nyárson,
16. és magában-
forgó - petsenye-
forgatón, 17. vagy
reſzel.
pedig róston; 18.


oder roͤſtet es in
Einiges braͤt er
an Bratſpießen, 16.
und am Brater, 17.
oder uͤber dem Ro-
ſte; 18.
15.


vel frigit ſarta-
gine 19. ſuper tri-
podem. 20.
18.


Ezeken kívǘl
vagy meg - ránt
ſerpenyö́ben 19. a’
három-lábú vason.
20.


oder roͤſtet es in
der Pfanne, 19.
uͤber dem Dreyfu-
ße. 20.


Vaſa coquina-
ria ſunt præte-
rea: -
rutabulum, 21.
ignitabulum, 22.
trua, 23. in qua
eluunturcatini 24.
& patinæ; 25.


Ezeken kívǘl
konyha - edények
még: ---
a’ ſzén-vonó, 21.
ſzén-tartó (mele-
gítö́ vas - edény)
22. mosogató, 23.
mellyben meg-
oblíttetnek a’
mély-tálak 24. és
20.
lapos-tálak; 25.


Kuͤchengeraͤthe
ſind uͤber das: -
die Ofenkruͤcke,
21. die Glutpfanne,
22. die Spuͤhlgelte,
23. worinn die tie-
fen 24. und flachen
Schuͤſſeln 25. aus-
geſpuͤhlt werden,


pruniceps, 26.
culter inciſorius,
27. qualus, 28.
corbis, 29. & ſco-
pæ. 30.


a’ fogó, 26. a’
vagdaló - kés, 27.
ſzǘrö́-edény, 28.
kosár, 29. és ſe-
prö́. 30.


die Feuerzange,
26. das Hackmeſſer,
27. der Seiher, 28.
der Korb, 29. und
der Beſen. 30.


K u ch a ṙ ſt w j.
Sſafáṙ 1. wydáwá z Sſpiżjrnė 2. Strawu: 3.
Tau pṙigjmá Kuchaṙ, 4. a waṙj rożliċné Gjdla.
Ptáky 5. prwé ſſklube, a wykucháwá (wypjtwáwá,)
Ryby 6. od Sſupin oċiſſṫuge a rozdėluge (rozrubuge,)
nékteré Masſo Slaninau ſſpikuge, Gehlau ſſpikowacý. 7.
Zagjce 8. odjrá (oblupuge.)


Potom


( 109 )


Potom to waṙj w Hrncých 9. a Kotljch, 10. na Ohniſſti,11.
a zhrná Pėnu Waṙechau (Opėnowaċkau.) 12.
Waṙené koṙenj Koṙenjm,
které tluċe Pjchem (Trdlem, Tlauċkem) 14. w Możdjri,
13. aneb tṙe (ſtrauże) na Struhadle. 15.
Nėkteré peċe na Rożnjch, 16. a Kolowrátku, 17. aneb na
Roſſtė,) 18.
aneb ſmażj w Rendljku 19. na Tṙinożce. 20.
Nádoby kuchaṙſké gſau pṙes to geſſtė: ---
Hṙeblo, 21. Ohṙjwadlo, 22. Umywadlo (wodnj Wana,
Dżber,) 23. w kterémż ſe oplakugj (vmýwagj)
hluboké Miſy, 24. a plýtké (mėlké) Miſy; 25.
vhelnj Kljſſtė, 28. Sekáċ (Sekaċka,) 27. Cezák, Cedidlo,
28. Kos̈ 29. a Metla. 30.


LI.
Vindemia.
A’ ſzüret.
Die Weinleſe.


ubi vites pro-
Vinum creſcit
in vinea, 1.


A’ bor a’ ſzö́l-
lö́-hegyen 1. te-
rem;


allwo die Wein-
Der Wein waͤchſt
in dem Weinberge,
1.


ubi vites pro-
pagantur,


a’ hol a’ ſzö́llö́.
tövek, el: homlít-
tatnak.


allwo die Wein-
ſtoͤcke fortgepflanzt
1.
werden,


et vi-


( 110 )


et vimine, aut
carice, ad arbo-
res, 2. vel ad pa-
los, 3. vel ad juga
4. alligantur.


Midön a’ ſzüret-
és kötö́-veſzſzö́
vel, avagy ſással;
az élö́-fákhoz,; 2.
vagy karókhoz, 3.
vagy pedig hoſzſzú
létzekhez 4. köt-
tetnek.


Wenn die Zeit
und mit Weiden-
ruthen, oder Rieth-
gras, an die Baͤu-
me, 2. oder an die
Pfaͤhle, (Stoͤcken)
3. oder an die
Weinlatten 4. an-
gebunden werden.


Cum tempus
adeſt vindemian-
di, vinitor ab-
ſcindit botros,


Midön a’ ſzüret-
nek ideje benn-va-
gyon, a’ vintzlér
le-mettzi a’ ſzö́llö́-
gerézdeket,
tetnek.


Wenn die Zeit
zum Leſen da iſt,
ſchneidet der Win-
zer (Weinzettel)
die Trauben ab,


Poſtea calcat
et comportat
trimodiis (cupel-
lis, œnophoris) 5.
conjicitque in la-
cum. 6.


és együve hord
ja puttonokban, 5.
’sa’ ſzürételö́ kád
ba 6. tö́lti.


und traͤgt ſie in
Butten 5. zuſam-
men, und ſchuͤttet
ſie in die Weinku-
fe (Boding.) 6.


Poſtea calcat
pedibus, 7. aut
tundit ligneo pi-
lo, 8.
cum. 6.


és ki - nyomja-
Azután meg-ta-
possa lábaival, 7.
vagy pedig töri
ba 6. tö́lti.
tsomoſzlóval (fa-
törö́vel,)


Dann trit er ſie
mit den Fuͤßen, 7.
und ſtampft ſie mit
einem hoͤlzernen
Stempfel (Moſt-
ler), 8.


atque labro
et exprimit tor-
culari 9. ſuccum,
qui dicitur mu-
ſtum; 11.


és ki - nyomja-
ſajtóval 9. a’ le-
vét, a’ melly must-
nak 11. nevez-
tetik;
törö́vel,)


und preſſet mit
der Weinpreſſe (Kel-
ter) 9. den Saft
heraus, welcher
Moſt 11. genannt
wird;


operculo 15. te-
atque labro
(orca) 10. exce-
ptum doliis 12.
infunditur;


és dé sákban 10.
ſzedetvén hordók-
ba 12. töltetik;


und von der Moſt-
kufe (Schlauchfaſ-
ſe) 10. aufgefan-
gen, in die Wein-
faͤſſer 12. eingefuͤllt,


operculo 15. te-
gitur;
infunditur;


dugattsal 15. bé-
dugatik;


mit dem Stopfel,
15. zugedeckt,
(verſpuͤndet) wird;


et in cellas ſu-
per cantherios 14.
abditum, in vi-
num abit.


és a’ pintzébe
gadnár - fákra 14.
tétetvén, borrá
válik.


und in die Keller
auf Kanter 14. ge-
(verſpuͤndet) wird;
leget, zu Wein
wird.


E do-


( 111 )


E dolio aut ſi-
phone 13. pro-
mitur, vaſe prius
relito;


A’ hordóból 13.
vagy lopó - tökkel
(hébérrel) 13. ſze-
detik-ki, a’ hor-
dót elébb fel-bont;
ván;


Aus dem Faſſe
wird er entweder
mit dem Heber 13.
herausgezogen, weṅ
das Faß vorher an-
gezapfet iſt,


aut tubulo, 16.
in quo eſt epiſto
mium.


vagy pedig tsa-
ponn, 16. a’ mel-
len tsap - dugats
vagyon.


oder mit der Faß-
roͤhre (Pippe) 16.
an welcher das
Haͤhnlein iſt.


Wjno roſke we Winicy (Winohradė,) 1.
Wjnobránj (Zbjrka Wjna.)


Wjno roſke we Winicy (Winohradė,) 1.
kdezto winnj Kmenowė (Kṙowj, Rėwj winné) rozplozowáni
(rozplemenėni, rozſſiṙowani) býwagj,
a ohybným Prautjm (Lyky, Kaużwami) aneb Sſáchoṙjm
k Stromům, 2. aneb k Koljċku (Tyṙce,) anebo
Latkám, pṙiwazowáni, býwagj.
Kdyż geſt Ċas k Zbjránj Wjna, Winaṙ (Winohradnjk)
zṙezuge Hrozny,
a ſnáſſj w Putnách, 5. a wyſýpá do winné Kádi. 6.
Potom ſſlape Nohami, 7. aneb wybjgá (wytlauká, hmoż-
dj) dṙewėnným Tlaukem (Pjchem:) 8.
a wytlaċuge (wytiſkuge) Gadrnan (Wlhkoſt, Mjzy (win-
ným Preſem, 9. která ſlowe Meſt; 11.
a do wjnowých Sſkopkůw (Dżberůw) 10. zbjrá do winných
Sudůw 12. ſe wléwá;
Ċepem Zacpáwkáu) 15. ſe zácpáwá (zabedṅuge zaſſpuntuge;)
a do Sklepůw (Piwnic) na Podlahy (Gantnáry) 14. ſlo-
żen) w Wjno ſe obrácý.
Z Suda býwá toċeno anebo Růrau (Hewerem,) 13. naċna
(otewṙe) pṙednė Beċku;
anebo Traubkau, 16. w kteréż geſt Kohautek (Ċepjk.)


LII


( 112 )


LII.


Zythopoeia.
A’ ſer - fö́zés.
Die Bierbraͤuerey.


Ubi non habe-
tur vinum, bibi-
tur cereviſia;


A’ hol bor nin-
tsen, ótt ſert iſz-
nak;


Wo man keinen
Wein hat, trinkt
man Bier:


quæ ex polenta
(farre toſto) 1. &
tur cereviſia;
lupulo 2. in ahe-
no 3. coquitur;


a’ melly ſzalad-
búl 1. és komlóból
2. réz - üstben 3.
fö́zetik;


welches aus Malz
1. und Hopfen, 2.
im Keſſel 3. geſot-
ten wird;


poſt in lacus 4.
effunditur;
no 3. coquitur;


és meg-hideged-
azután kádakba
4. tö́ltetik;


hernach wird es
in Kuffen (Bodin-
gen) 4. gegoſſen;


et frigefacta,
labris 5. in cella-
ria 6. defertur, &
vaſis infunditur.


és meg-hideged-
vén, dé sákban 5.
a’ pintzéber 6. hor-
datik, ’s hordók-
ba tö́ltetik.


Vinum
und wenn es ab-
gekuͤhlt iſt, mit
Gelten (Kuͤbeln) 5.
in die Keller getra-
gen, und in die
Faͤſſer gefuͤllt.


( 113 )


Vinum


Vinum ſublima-
tum, e fæcibus
vini, in aheno 7.
(cui ſuperimpoſi-
tum eſt alembi-
cum 8.) vi calo-
ris extractum -


Az égett bor,
a’ bor ſeprö́bö́l,
réz - fazékban, 7.
(mellyre lombik
fedö́ 8. vagyon té-
ve) a’ melegſég ere-
je által ki-húzat-
tatván -


troͤpfelt durch
Der Brandwein,
aus den Weinhefen
in einen Keſſel, 7.
uͤber welchen ein
Brennkolben 8. ge-
ſtellt iſt, durch Kraft
der Hiꜩe herausge-
zogen, -


deſtillat per tu-
bum 9. in vitrum.


a’ tsön 9. által
le-tsepeg az üveg-
be.


troͤpfelt durch
die Roͤhre 9. in
das Glas.


Vinum & cere-
viſia aceſcens, fit
acetum.


A’ bor és ſer
meg-etzetesedvén,
etzetté válik.


Wein und Bier,
wenn es verſauert,
das Glas.
ſo wird es zu Eſſig.


Ex vino, vel
cereviſia, & mel-
le fit mulſum, co-
quendo.


A’ borból, vagy
ſerbö́l, és mézbö́l,
etzetté válik.
fö́zés által, mézes-
bor, és méh-ſer,
léſzen.


Aus Wein, oder
Bier, und Honig,
wird Meet geſot-
ten.


Pjwowáṙſtwj (Sladownjctwj.)


Kde nenj Wjna, pige ſe Piwo;
které ſe waṙj z Sladu 1. a Chmelu 2. w Kotle; 3.
potom ſe lege do Kádj; 4.
a kdyż ochládne (zaſtydne,) w Sſkopcých, dżberych (Kbeljcých)
5. noſý ſe do Sklepůw (Pjwnic,) a wljwá ſe do
Sudůw (Beċek.)
Pálené Wjno (Koṙalka, Pálenka) z winných Kwaſnic, w
mėdėnném Kotle, na ktery polożen geſt Mėdenec
(Swrchnjk, klobauk) 18. Mocý Horka wytahnauté,
kape pṙes Raury (Trauby) 9. do Sklenice.
Wjno a Pjwo zkyſelené býwá Octem.
Z Wjna neb Pjwa a Medu, ſkrz Waṙenj ſtáwá ſe (býwá)
Medowec (Medowina.)


Orbis Pictus.
H
LIII.


( 114 )


LIII.
Convivium.
A’ Vendégſég.
Gaſterey (Schmaus.)


Cum apparatur
convivium, men-
ſa ſternitur map-
pa 2. munda a
triclinariis,


Mikor vendég-
ſég kéſzíttetik, ak-
kor az aſztal tiſz-
ta. abroſzſzal 2.
meg-teríttetik az
aſztalnokok által,


welche uͤber das
Wenn eine Ga-
terey veranſtaltet
wird, wird der Tiſch
mit einem reinen
Tiſchtuch 2. von den
Tafeldeckern gebe-
cket,


qui præterea
apponunt diſcos,
3. cochlearia, 4.
cultros 5. cum
furcillis, 6. map-
pulas, 7. & pa-
nem 8. cum ſali-
no. 9.


a’ kik egyſzers-
mind fel-rakják a’
tányérokat, 3. ka-
lanakat, 4. kése-
ket, 5. és villákat,
6. az aſztal-ken-
dö́ket, 7. és a’ ke-
nyeret 8. a’ ſó-tar-
tóval 9. együtt.


Die Speiſen wer-
welche uͤber das
die Teller, 3. die
Loͤffel, 4. die Meſ-
ſer 5. mit den Ga-
beln, 6. die Ser-
wieten, 7. und das
cket,
Brod 8. mit dem
Salzfaſſe 9. aufle-
gen.


Fercula infe-
runtur in patinis,
10. artocreas 19.
in lance.
no. 9.


Az étkek tálak-
ban 10. hordat-
nak-fel; a’ pásté-
tom 19. ſzéles-tál-
ban.


Die Speiſen wer-
den in Schuͤſſeln 10.
aufgetragen; die
Paſtete 19. auf der
Platte.
gen.


Con-


( 115 )


Convivæ ab ho-
ſpite 11. introduc-
ti, abluebant olim
manus e guttur-
nio 12. ſuper pel-
vim, 15.


A’ vendégek a’
gazdától 11. bé-
vitettetvén, meg-
ſzokták mosni ré-
genten kezeiket az
ibrikbö́l 12. a’ mos-
dó-tál 15. felett,


Die Gaͤſte, ein-
gefuͤhrt von dem
Wirthe, 11. wu-
ſchen ſich vor Alters
die Haͤnde aus dem
Handfaſſe, 12. uͤber
dem Gießbecken 15.


tergebantque
mantili, 16.


és meg-törǘlték
keſzkenö́vel; 16.


und trockneten ſie
mit dem Handtu-
che 16. ab,


atque ita asſi-
mantili, 16.
debant menſæ per
ſedilia. 17.


’s úgy ǘltenek
az aſztalhoz ſzé-
keken. 17.


und ſo ſeꜩten ſie
ſich auf die Stuͤhle
17. zu Tiſche.


Aſſaturis inter-
Structor 18. de-
artuat dapes, &
diſtribuit.


A’ ſǘlttek közzé
A’ tálnok 18.
fel-metéli azétke-
ket, és el - oſzto-
gatia.


Der Vorſchnei-
der 18. zergliedert
die Speiſen, und
leget ſie vor.


Pincerna 21. in-
Aſſaturis inter-
ponuntur embam-
mata in ſcutellis.
20.


A’ ſǘlttek közzé
leves-ételek egye-
líttetnek tálats-
kákban. 20.


Zwiſchen die Bra-
ten werden aller-
band Bruͤhen (Soſ-
ſen) in Schuͤſſelchen
20. geſeꜩt.


Pincerna 21. in-
fundit temetum
ex urceo, 25. vel
cantharo, 26. vel
lagena, 27. in po-
cula, 22. 23.


a’ mellyek má-
A’ pohárnok 21.
bort tö́lt korsóból,
25. vagy kannából,
26. vagy pedig pa-
latzkból 27. a’ po-
harakba, 22. 23.


welche heutzuta-
Der Mundſchenk
21. ſchenket das Ge-
traͤnk aus dem Kru-
ge, 25. oder Kan-
ne, 26. oder Fla-
ſche, 27. in die Be-
cher 22. 23. ein;


quæ hodie ple-
rumque ſunt vi-
trea, & in abaco
24. exſtant;
cula, 22. 23.


a’ mellyek má-
ma többnyireüveg-
bö́l kéſzǘltek, és a’
pohár - ſzéken 24.
állanak;


welche heutzuta-
ge meiſtens aus
Glas ſind, und auf
der Eredenz 24. ſte-
hen;


et porrigit ho-
ſpitibus.


és kezekbe adja
a’ vendégeknek.


und uͤberreicht es
den Gaͤſten.


Olim ea ipſemet
convivator 28. ho-
ſpitibus propina-
re ſolebat.


Régenten maga
a’ vendéglö́-gazda
28. ſzokta vólt
azokat a’ vendé-
gekre el-köſzönni.


Vor Alters pfleg-
te der Gaſtmahlge-
ber 28. ſelbſt den
Gaͤſten zu zu trin-
ken.


H 2
Hody


( 116 )


Hody (Hodokwas, Hoſtina.)
Kdyż ſe ſtrogj Hoſtina, Stůl býwá pṙikryt ċiſtým Ubruſem
od Stolnjkůw (Stolokryċůw, Kredencýṙůw, Pṙi-
krywaċůw,)
kteṙj pṙes to wykládagj Taljṙe, 3. Lżjce, 4. Noże 5. s Wi-
dliċkami, 6. Ubrauſky (ſtolnj Ruċnjky, Serwýtky,)
7. a Chléb 8. s Solniċkau (Slánkau.) 9.
Gjdla (Krmė) pṙináſſegj ſe na Miſých, 10. Paſſtėta 19. na
ſſirokych Miſých.
Hoſti od Hoſpodáṙe 11. vwedenij vmýwáwali pṙed Ċaſy Ruce
z Umywadla 12. nad Nuléwadlem (Mėdėnicý,) 15.
a vtjráwali ge Ruċnjkem; 16.
a tak potom ſedáwali za Stůl po Stolicých. 17.
Rozkrágiċ (Déliċ) rozbjrá, (rozkraguge, rozaudṅuge) Po-
krmy, a rozdáwá (rozdėluge.)
Mezy Pėċenė pṙedkládané býwagj Omáċky (Gjchy) na Mi-
ſeċkách. 20.
Sſenkýṙ (Ċeſſnjk, Naléwaċ) 21. naljwá Wjna z Dżbána,
aneb Konwy, 26. anebo z Lahwice (Flaſſe) 27.
do Kofljků (Ċjſſj,) 22.
kteṙj dneſſnjhu Ċaſu wėtſſjm Djlem gſau ſklennj, a na kre-
denċnjm Stole 24. ſtogj;
a podáwá Hoſtům.
Za ſtarodáwna ſám Spráwce (Strůgce) Hodů 28. ge Ho-
ſtuͤm pṙipjgáwal.


LIV.


( 117 )


LIV.
Tractatio Lini.
A’ Lennel váló̈́ bánás (Len-kéſítés.)
Die Behandlung des Flachſes.


Linum & can-
nabis, aquis ma-
cerata, rurſum-
que ſiccata, 1.


A’ len és ken-
der vízben meg-
áztáttatván, és az
után újra meg-ſzá-
raztatván, 1.


Der Flachs und
Hanf, wenn er im
Waſſer geroͤſtet,
und wieder getrock-
net iſt, 1.


contunduntur
frangibulo ligneo;
2.


öſzve - töretnek
fa- tilóval; 2.


werden mit der
Brechel 2. gebro-
chen,


ubi cortices 3.
decidunt:
2.


a’ mikor a’ poz-
dorják 3. le-hul-
lanak;


Alsdenn werden
da denn die
Rinden 3. wegfal-
len:


Tum carmivan-
tur carmine fer-
reo; 4.


a’ mikor a’ tsé-
Azutón meg-
gerebéltetnek vas
gerebennel; 4.


Alsdenn werden
ſie mit der Hechel
len:
4. gehechelt;


ubi ſtupa 5. ſe-
paratur.


a’ mikor a’ tsé-
pǘ 5. külön-válik.
gerebennel; 4.


da denn das Werk
5. abgeſondert wird.


H 3
Limum


( 118 )


quæ ſiniſtra fi-
Limum purum
colo 6. alligatur
a netrice, 7.


A’ tiſzta - len
gu’salyra 6. kötte-
tik a’ fonó - aſz-
ſzony 7. által;


Der reine Flachs
wird von der Spin-
nerin 7. an den Ro-
cken 6. gebunden


quæ ſiniſtra fi-
lum trahit, 8.


a’ ki bal-kezé-
vel a’ fonalat húz-
za; 8.


welche mit der
Linken den Faden
ſpinnet; 8.


Dextra 12.
lum trahit, 8.
rhombum, 9. vel
fuſum 10. (in
quo verticillus)
11. verſat.


jobb-kezével 12.
a’ pergö́-rokkát, 9.
vagy az orsót 10.
(mellyen perditö́-
karika 11. vagyon.
forogatja.


mit der Rechten
12. das Spinnrad,
9. oder die Spin-
del 10. (woran der
Einſpan, Spinnen-
wirbel) 11. um-
drehet.


ex iisque vel
Tandem fila
deducuntur in a-
labrum; 14.


és belö́le vagy
Azután a’ fo-
nál a’ motólára
14. tétetik;
forogatja.


Dann werden die
Faden auf die Wei-
fe (Garnhaſpel)
14. gehaſpelt;


ex iisque vel
glomi 15. glome-
rantur, vel faſci-
culi 16. fiunt.


és belö́le vagy
gombolyagok 15.
tekertetnek, vagy
fonal - nyalábot
16. (páſzmák)
léſznek.


aus denſelben
werden entweder
Kneule 15. gewun-
den, oder Streh-
nen 16. gemacht.


Objṙánj ſe ſe Lnem (Dėlaͤnj Lnu.
Len a Konopė, w Wodė, wymoċené, a opėt wyſuſſené, 1.
tṙeny (lámany, patjrany) býwagj Patjrkau (Lamaċkau,
Trlicý;)
kdyż Pazdeṙj 3. oprſſj:
Potom ċeſſau (hachlugj) ſe Hachlau (paċeſkau) żeleznau; 4.
kdyżto Kaudel (Zhṙebe) oddėluge ſe.
Ċiſtý Len pṙiwazuge ſe k Kużeli (Pṙeſlicy) 6. od Pṙedlice
(Pṙádlj, Pṙadleny,) 7.
která lewau Rukau Niṙ pṙede (táhne;) 8.
Prawau 12. Kolowrat;, 9. aneb Wṙeteno, 10. (na kterém
Wṙetenjk (Pṙeſlen,) obrácý.
Potom Niti motagj ſe na Motowidlo: 14.
a z njch aneb Klubka 15. ſe ſwjgegj, aneb Pṙedena (Paſma)
ſe ſtáwagj.


LV.


( 119 )


LV.
Textura.
A’ ſzövés.
Die Weberey.


Textor diducit
in ſtamen globos,
1. & circumvol-
vit jugo 2. tex-
torio;


A’ takáts fel-
veti ſzálakra a’
gombolyagokat, 1.
és fel - tekeri a’
zugoly-fára; 2.


Der Weber zet-
telt das Garn an,
1. und rollet es
auf, den Weber-
baum; 2.


ac ſedens in
textrina, 3. cal-
cat pedibus inſi-
lia. 4.


és ǘlvén a’ ſzö́
vö́ - ſzékben 3.
nyomja lábaival a’
talpallókat (kom-
postorokat.) 4.


und ſiꜩend auf
dem Weberſtuhle,
3. tritt er die Schaͤ-
mel 4. mit den Fuͤſ-
ſen.


Liciis diducit
ſtamen, 5.


A’ nyüstös - fo-
nalial el-válaſztja
egymástól az ál-
ló - fonalat. 5.


und wirft den
Mit den Zotten
theilet er das Garn,
5.


et trajicit ra-
dium, 6. in quo
eſt trama;


és által veti raj-
ta a’ vetélö́t, 6.
a’ mellyen van a’
bél - fonal;


und wirft den
Weberſpuhl, 6. an
welchem der Ein-
trag iſt;


H 4
ac


( 120 )


ac denſat pec-
tine: 7.


és ſǘrüvé tsinál-
lya a’ bordával: 7.


und machet es
dichte mit dem We-
berkamme: 7.


atque ita confi-
cit linteum, (te-
lam.) 8.


és ekképen ké-
lya a’ bordával: 7.
ſzíti a’ váſznat. 8.


und ſo webet
(macht) er die
Leinwand. 8.


Sic facit etiam
pannifex pannum
lam.) 8.
e lana.


Igy kéſzíti a’
poſztó-míves is a’
ſzíti a’ váſznat. 8.
poſztót gyapjúból.


Eben ſo macht
auch der Tuchma-
cher das Tuch aus
der Wolle.


Tkadlectwj (Tkadlcowſtwj.)
Tkadlec ſnuge Oſnowu (Pṙjzy,) 1. a’ nawjgj na Náwog. 2.
a ſedė w Kroſnjch (Weſſtatė,) 3. pṙebjrá, tlaċe Nohami
Podnoże. 4.
Nitelnicemi rozdėluge Oſnowu (Pṙjzy,) 5.
pṙehazuge Ċlunek, 6. w kterém geſt Cýwka (Autek;)
a shuſſtuge Brdem, 7.
a tak dėlá Plátno. 8.
Tak téż dėlá y Saukenjk Sukno z Wlny.
LVI.
Lintea.
A’ váſznak.
Die Leinwand.


Lintea


( 121 )


Lintea inſolan-
tur 1. aqua 2. ſu-
perſuſa, donec
candefiant.


A’ váſznaklgyól-
tsok) a’ verö́-fény-
re tétetnek 1. víz-
zel meg - öntöztet-
vén, 2. míg nem
meg - fejérednek.


Die Leinwandten
werden mit aufge-
goſſenem Waſſer 2.
gebleicht, 1. bis
ſie weiß werden.


Ex iis ſuit ſar-
trix 3. induſia, 4.
muccinia, 5. col-
laria, 6. capitia
& cætera.


Azokból varr á’
varró - aſzſzony 3.
ingeket, 4. keſz-
kenö́ket, 5. nyak-
ra-valókat) 6. há-
ló - ſüvegeket, és
egyebeket.


Aus denſelben
naͤhet die Naͤhde-
rinn 3. Hemder, 4.
Schnupftuͤcher, 5.
Halstuͤcher, 6.
Nachtmuͤꜩen u. d. g.


Hæc ſi ſordi-
dentur, rurſum
lavantur a lotri-
ce, 7.


Ezek ha bé-ſzen-
nyezö́dnek, újra
ki-mosattatnak a’
mosó - aſzſzonyok-
tól, 7.


Dieſe, wenn ſie
unrein ſind, wer-
den neuerdings von
der Waͤſcherinn 7.
gewaſchen,


aqua vel lixi-
vio, ac ſapone.
ce, 7.


vízzel, vagy lúg-
gal, és ſzapannal.


mit Waſſer, oder
Lauge, und Seife.
gewaſchen,


P l á t n a.
Plátna ſe na Slunce wyſtawugj (wyſtjragj,) 1. Wodau 2.
poljtá, dokud ſe newybjlj.
Z njch ſſige Sſwadlj (Sſwadlena) 3. Koſſile, Ruċnjky (Sſát-
ky,) 5. Halże (Holstuchy, Nahrdelnjky, Krkotoċe,
Krkopáſy,) 6. noċnj Ċepice, a giné.
Tyto kdyż ſe zaſſpinj (zaċernj,) znowa ſe perau od Pradle-
ny (Pradlj, práċky,) 7.
Wodau, neb Luhem a Mydlem.


H 5
LVII.


( 122 )


LVII.
Sartor.
A’ ſzabó.
Der Schneider.


et conſuit acu,
Sartor 1. diſcin-
dit pannum 2. for-
fice; 3.


A’ ſzabó 1. fel-
metéli a’ poſztót
2. ollóval; 3.


Der Schneider 1.
zerſchneidet das
Tuch 2. mit der
Scheere; 3.


et conſuit acu,
ac filo duplicato:
fice; 3.
4.


és öſzve - varja-
tö́vel, és tzérnával
(ſodrott fonallal.
4.


und naͤhet es mit
der Naͤhnadel und
dem Zwirne zuſam-
men:


Poſtea compla-
nat ſuturas ferra-
mento: 5.


Azután meg-si-
míttya a’ varráso-
kat téglázó - vas-
ſal; 5.


Hernach boͤgelt
er die Naͤhte mit
dem Boͤgeleiſen: 5.


ſicque conficit
chlamydes, quæ
habent fimbrias;
8.


és ekképen kéſzít
mentéket, mellyek-
nek prémjek 8. va-
gyon;


und alſo machet
er Pelze, welche
ein Gebraͤme ha-
ben; 8.


pallia


( 123 )


nec non tuni-
pallia 10. cum
patagio, 11. &
manicatas togas;
12.


palástokat 10.
gallérral, 11. és
újjas hoſzſzú felsö́-
ruhákat; 12.


Maͤntel 10. mit
dem Kragen, 11.
und Aermelroͤcke;
12.


thoraces, 13.
nec non tuni-
cas cum globulis
14. & manicis;
12.
15.


nem külömben
dolmányokat gom-
bokkal 14. és új-
jakkal; 15.


wie auch Weſter
(Kamiſoͤler) mit
Knoͤpfen, 14. und
Aermeln; 15.


thoraces, 13.
caligas, 16. chi-
rothecas, 19. ami-
cula 20. &c.


mellyre- valókat
(lajblikat), 13.
nadrágokat, 16.
keſztyǘket, 19.vál-
lakat 20. ’s a’ t.


Waͤmmſer, 13.
Hoſen, 16. Hand-
ſchuhe, 19. Leibel
20. u. d. g.


inter cæters
Sic facit & pel-
lio pellicea e pel-
libus:


a’ többek közt
Igy kéſzit a’
ſzǘts-is bö́r-ruhá-
kat a’ bö́rökbö́l:


unter andern den
Alſo macht auch
der Kirſchner Pelz-
kleider aus Pelz-
werk:


inter cæters
endronidem, &
diphtheram.


a’ többek közt
téli-bundát, és ju-
háſz-bundát.


unter andern den
Winterpelz, und
den Schafpelz.
werk:


Kregċj (Kregċjṙ.)
Kregċjṙ 1. rozſtṙiháwá Sukno 2. Nożnicemi (Nůżkami;) 3.
a zſſjwá Gehlau, a Nitj ſaukanau (Cwernau) 4.
Potom hladj Sſwy Cyhliċkau żeleznau (Żelézkem:) 5.
a tak dėlá Mentýky, kteṙj Prýmy magj; 8.
Pláſſtė 10. s Obogky, 11. a dlauhé Raucha (Haleny) ru-
káwowé; 12.
gakoż y Kabáty s Knofljky 14. a Rukáwy; 15.
Prſnjk (Prſotiny, prſnj Sſat,) 13. Nohawice (Spodky,
Kalhoty,) 16. Rukawice, 19. Opleċj (Żiwůtky)
20. a t. d.
Tak téż y Kożiſſnjk (Blanáṙ) dėlá Kożichy z Kożeſſin (Ko-
żek kożiſſných:)
mezy ginými zymnj Kożeſſinau podſſjté Raucha, a owċácký
Kożich.


LVIII.


( 124 )


LVIII.
Sutor.
A’ varga.


Der Schuſter.


Sutor


( 125 )


Sutor 1. con-
ficit ope ſubulæ,
2. & fili picati
3.


A varga1. ké-
ſzit árral, 2. és
ſzurkos fanallal,
3.


Der Schuſter 1.
macht vermittelſt
der Ahle 2. und des
Pechdrats, 3.


ſuper modulo,
4. e corio 5. (quod
ſcalpro ſutorio 6.
diſcinditur)


a’ kaptán 4. bö́r-
bǘl, 5. (a’ melly
a’ varga-késsel 6.
el - metéltetik)


uͤber dem Leiſten
4. aus Leder 5.
(welches mit dem
Kneife (Kneipe) 6.
zuͤgeſchnitten wird)


ſandalia, 7. cal-
ceos 10. (cothur-
nos), calceolos,
8. ocreas, 9. &
perones.


paputsokat, 7.
tsizmákat, 10. tzi-
pö́ket, 8. ſarukat,
9. és botskorokat.
(topánkákat.)


Pantoffeln, 7.
Ziſchmen, 10.
Schuhe, 8. Stie-
fel, 9. und Halb-
ſtiefel. (Topanken)


S ſ w e c.
Sſwec 1. dėlá Sſidlem, 2. a Dratwau, 3.
na Kopytė, 4. z Kůże, 5. (která Kneypem (Rezákem) roz-
krágowána býwá)
Pantoſle, 7. Ċiżmy, 10. Stṙewjce, 8. Boty (Sſkornė) 9.
a Krpce (Polaubotj, Apoſſtolky.


LIX.


( 126 )


LIX.
Faber lignarius.
Az Áts.
Der Zimmermann.


Hominis vic-
tum & amictum
vidimus: nunc ſe-
quitur domicili-
um ejus.


Az embernek
eledelét és ruhá-
zatját már láttuk:
következik most
 az ö́’ lakó-hajléka.


Des Menſchen
Speiſe und Klei-
dung haben wir ge-
ſehen: nun folgt
ſeine Wohnung.


Primo habita-
bant homines in
ſpecubus; 1.


Elö́ſzör az em-
berek barlangok-
ban 1. laktanak;


Anfangs wohnten
die Menſchen in
Hoͤhlen; 1.


deinde in ta-
bernaculis, vel
tuguriis; 2.


azután leveles
ſzínekben, vagy
kunyhókban; 2.


hernach in Laub-
huͤtten, oder Stroh-
huͤtten; 2.


tum autem in
tentoriis;


továbbá ſátorok-
ban - is; 3.


alsdann auch in
Zelten; 3.


demum in do-
mibus.


végtére pedig
házakban.


endlich auch i
Haͤuſern.


Lignator ſter-
mibus.
nit & truncat ſe-
curi 4. arbores;
5.


A’ fa-vágó le-
vágja és meg-nye-
si fejſzével 4. az
élö́ - fákat; 5.


Der Holzhacker
faͤllet und behauet
mit der Holzart 4.
die Baͤume; 5.


ubi


( 127 )


ubi remanent
larmenta. 6.


a’ mikor húlla-
dék gallyatskák 6.
maradnak - el.


Das knottichte
wovon das Reis-
holz uͤberbleibt. 6.


Clavoſum li-
larmenta. 6.
gnum findit cu-
neo, 7. quem adi-
git tundite; 8.


A’ görtsös - fát
ékkel 7. hasíttja-
meg, a’ mellyet
ſulyokkal. (bun-
kóval) 8. üt be-
léje;


Das knottichte
Holz ſpaltet er mit
dem Keile, 7. wel-
chen er mit dem
Schlaͤgel 8. hinein-
treibt;


Faber lignarius
et componit
ſtrues. 9.


és rakás - fákat
9. rak - öſzve.


und machet Holz-
haufen. 9.


Faber lignarius
elevat materiam
ſuper cantherios,
18. ope trochleæ.
15.


Az áts az épǘ-
letnek való fát fel-
emeli faragó ſzé-
kekre, 14. (kets-
ke- lábakra) tsi-
ga 15. által.


DerZimmermann
hebt das Bauholz
auf die Zimmerboͤ-
cke 13. mit Hilfe
der Winde. 15.


affigit anſis, 16.
linneat amusfi:
17.
15.


le-ſzegezi hor-
gas vassal (kaj-
mattsal) 16. meg
méri tsapó-sinór-
ral: 17.


befeſtiget es mit
Klammern, 16.
mißt es mit der
Richtſchnur: 17.


tum aſciat li-
gnum aſcia; 10.


akkor meg - fa-
ragja ſzínlö́ - bár-
dal 10. a’ darab-
gerendát;


dann zimmert er
das Holz mit der
Zimmerart, 10.


unde cadunt
aſſulæ; 11.


a’ mellyrö́l for-
gátsok hullanak-
le; 11.


wovon die Spaͤ-
ne fallen; 11.


et ſerrat ſerra,
12. ubi ſcobs 13.
decidit.


és fǘréſzli fǘ-
réſzſzel, 12. a’ mi-
kor fǘréſz-por 13.
húll - le.


und ſaͤget es mit
der Saͤge, 12. da
die Saͤgſpaͤne. 13.
abfallen.


Tandem com-
paginat parietes;
18.


Azután öſzve-
foglalja a’ fala-
kat; 18.


Dann fuͤget er
die Waͤnde zuſam-
men, 18.


et configit tra-
bes clavis traba-
18.
libus. 19.


és öſzve-ſzegezi
a’ gerendákat vas-
tag létz-ſzegekkel.
19.


und nagelt die
Balken mit Zim-
mernaͤgeln.


Teſaṙ.


( 128 )


T e ſ a ṙ.
Lidſkau Żiwnoſt a Odėw gſme giż ſpatṙili; nýnj náſleduge
Obydlj geho.
S Poċátku bydleli Lidé w Geſkynjch; 1.
potom w wėtwowých zelených Stáncých, aneb ſlamėných
Chalupkách (Kolibách, Katrċech;) 2.
za tjm w Stanjch; 3.
napoſledy w Domjch;
Rubaċ Dṙew (Drwoſſtėp, Dṙewoſek) ſwaluge a oſekáwá
(okleſſtuge) Stromy 5. Sekerau; 4.
kdeż Okleſſcky (Wėtwy, Haluzy) 6. zůſtáwagj
Sukowaté Dṙewo rozſſtipuge (rozkoluge) Kljnem, 7. který
wbjgj (wráżj, wtlauká) Hlobidlem (Tlaukem, kia-
nicý;) 8.
a vkládá Hranice Dṙjwj. 9.
Teſaṙ wyzdwihuge Dṙjwj k ſtawenj Sſkṙipcem (Kolowrátem)
15. na Kozly; 14.
pṙibjgj (ſpjná) Klamrami (Skobami, Stauhami,) 16. wy-
mėṙuge Prawidlem : 17.
potom oteſuge Bṙewno Woſſtėvaċkau (Sſiroċinau, Pánto-
kem;) 10.
z kterého Tṙjſky 11. padagj,
a ṙėże Pilau, 12. kdyżto Drtiny (Obpilky, Ṙezyny) prſſf.
Za tjm ſpoguge Stény, 18.
a ſbjgj Trámy (Bṙewna) bṙewnowými Hṙebjky. 19.


LX.


( 129 )


LX.
Faber murarius. A’ kö́-mives.
Der Maurer.


vel e lapidibus,
Faber murarius
1. ponit funda-
mentum, & ſtruit
muros, 2.


vagy kö́vekbö́l
A’ kö́-mives 1.
fundamentomot
vet, és kö́falakat
2 rak;


Der Maurer 1.
leget den Grund,
und ſeꜩet Mauern,
2.


vel e lapidibus,
quos lapicida
eruit in lapicidi-
muros, 2.
na; 3.


vagy kö́vekbö́l
mellyékti a’ kö́
vágó a’ kö́-bányá-
2 rak;
ban 3. ás;


entweder aus
Bruchſteinen, wel-
che der Steinhauer
2.
in der Steingrube
bricht; 3.


et latomus 4.
conquadrat ad
normam; 5.


a’ kö́-faragó 4.
pedig négy ſzege-
letesen ki - farag
az igazgató mér-
ték 5. ſzerint;


und der Stein-
meꜩ 4. nach dem
Richtſcheite vier-
eckigt zurichtet; 5.


vel e lateribus;
6.


vagy pedig tég-
lákból; 6.


oder aus Ziegel-
ſteinen, 6.


Orbis Pictus. I qui


( 130 )


qui ex arena
& luto, in aqua
intritis, forman-
tur,


a’ mellyek víz-
zel fel-kevertt fö-
venybö́l és ſárból
formáltatnak,


welche aus Sand
und Leime, mit
Waſſer abgeruͤhet,
geformt,


Dein cruſtat
et igne exco-
quuntur.


és tǘzzel ki-éget-
tetnek.


und mit Feuer ge-
brannt werden.


et tectorio, ve-
Dein cruſtat
calce, ope trul-
Iæ, 7.


és mázoló.méſz.
Azután bé - va-
tetnek.
kollya méſzſzel, a’
vakoló-kalánnal, 7.


Hernach bewirft
er ſie mit Kalk,
(Mertel)vermittelſt
der Mertelkelle, 7.


et tectorio, ve-
ſtit. 8.


és mázoló.méſz.
ſzel meg - mázol-
lya. 8.


und uͤbertuͤncht
ſie. 8.


Z e d n j k.
Zednjk 1. zakládá Grunt (Základ,) a wyſtawuge Zdi: 2.
buḋto z Kamenj, které Kamenjk láme w kamennj Gámė, 3.
a Kamenáṙ 4. wedle Vhelnice 5. ċtwerohranitj (ċtwervhelnė
wyteſáwá, (pṙiſtroguge;)
buḋtoże z Cyhel, 6.
které z Pjſku a Hljny, s Wodau ſmjſſané ljpany (twoṙeny,
podobiznėny,)
a Ohnėm wypáleny býwagj.
Potom obmjtá (obwrhuge) ge Wápnem zednjckau Lżjcý,
(Kydaċkau) 7.
a pṙebjluge (potjrá, pomazuge) ſwrchnjm Wápnem. 8.


LXI.


( 131 )


LXI.
Domus. A’ Ház. Das Haus.


Ante januam
domus eſt veſti-
bulum. 1.


A’ ház’ ajtaja
elö́tt vagyon a’
tornátz. 1.


Die Thuͤre hat
Vor der Thuͤre
des Hauſes iſt der
Eingang. 1.


Janua habet
limen, 3. & ſu-
perliminare, 2.
& utrinque poſtes.
4.


Az ajtónak va-
gyon alsó-küſzöb-
je, 3. felsö́-küſzöb-
je, 2. és mind a’
két oldalon ajtó-
félje. 4.


Die Thuͤre hat
eine Unterſchwelle,
3. eine Oberſchwel-
le, 2. und beyder-
ſeits die Pfoſten. 4.


A dextra ſunt
cardines, 5. a
quibus pendent
fores; 6.


Jobb-kézre vagy-
nak azajtó-ſarkak,
5. mellyeken függ
az ajtó; 6.


Zur Rechten ſind
die Thuͤrangel, 5.
an welchen die Thuͤ-
re haͤngt; 6.


a ſiniſtra clau-
ſtrum, 7. aut pes-
ſulus. 8.


bal felö́l vagyon
a’ záró -pléh, 7.
vagy a’ kilints, 8.


zur Linken iſt das
Schloß, 7. oder
der Riegel. 8.


I 2
Intra


( 132 )


Intra parietes
eſt cavædium, 9.
teſſellato pavi-
mento, 10.


oſzlopokkal 11.
Belö́l a’ falak
köztt vagyon a’
pitvar, 9. négy ſze-
gǘ padimentom-
mal 10. ki-rakva,


Zwiſchen den
Mauern iſt der of-
fene Saal, 9. mit
einem gewuͤrfelten
Anſtriche, 10.


Per ſcalas 14.
fultum colum-
nis, 11. in quibus
epiſtylium, 12. &
mento, 10.
baſis. 13.


oſzlopokkal 11.
meg-erö́sítve, mel-
lyeken vagyon oſz-
lop-fö́, 12. és oſz-
lop-talpa. 13.


geſtuͤꜩt mit Saͤu-
len, 11. an welchen
das Kapitáͤl 12.
und Poſtament. 13.


Per ſcalas 14.
& cochlidia 15.
aſcenditur in ſu-
periores contigna-
tiones.


Kívǘl meg - lát-
Lajtorjákon, 14.
és keringö́ - grádi-
tsokon 15. men-
nek - fel a’ felsö́
rend - házakba.


Uiber die Treppe
(Stiege) 14. und
Wendeltreppe 15.
und Poſtament. 13.
geht man hinauf in
die oberen Stock-
werke.


Extrinſecus ap-
parent feneſtræ,
16. & cancelli; 17.


Kívǘl meg - lát-
ſzonak az abla-
kok 16. és rosté-
lyok, 17.


Außen erſcheinen
die Fenſter, 16.
und Gitter, 17.


pergulæ, 18.
ſuggrundia, 19.
& fulcra. 20.


a’ ſétáló-folyo-
ſók, 18. az eſzter-
ha, 19. és az oſz-
lopok. 20.


die Gallerien (Al-
tane) 18. Wetter-
und Gitter, 17.
daͤchlein, 19. und
Pfeiler. 20.


In ſummo eſt
tectum, 21. con-
tectum tegulis, 22.
aut ſcandulis, 23.
nonnunquam ſtra-
mine:


Leg - feljǘl va-
gyon az ház-héja,
21. a’ melly meg-
van fedve tserép-
pel, 22. vagy ’ sin-
dellyel, 23. néha
pedig ſzalmával;


welche anf den
Zu oberſt iſt das
Dach, 21. gedeckt
mit Ziegeln, 22.
oder Schindeln, 23.
manchmal auch mit
Stroh;


Tecto adhæret
quæ incumbunt
tigillis, 24. hæc
tignis. 25.
mine:


a’ mellyek, lé-
tzeken, 24. ezek
pedig ſzaru-fákon
25. feküſznek.


welche anf den
Latten, 22. dieſe
auf den Sparren
25. liegen.
Stroh;


Tecto adhæret
ſtillicidum. 26.


A’ ház’ héjával
öſzve-ragad a’ tse-
pegö́-eſzterha (tse-
pegés’ helye.) 26.


An dem Dache
haͤngt die Traufe
(Dachrinne.) 26.


Dům.


( 133 )


D ů m.
Pṙede Dweṙmi Domu geſt Pṙjſtup (Wchod, Pṙedſýnj
Pṙeddweṙj.) 1.
Dweṙe magj Prah, 3. a Nadprażj, 2. a z obau Stran We-
Weṙege. 4.
Po Prawé gſau Stėżege (weṙegnj Hákowé,) 15. na kterých
Dwéṙe 6. wiſý:
po Lewé geſt Zámek, 7. aneb Záwora. 8.
Mezy Stėnami geſt Synce (Synė,) 9. ċtwerhranau (koſt-
kowau) Podlahau (Dláżkau) 10. wylożena (wy-
dláżena,)
Slaupy 11. podepṙená, na kterýchż Makowice, 12. a Pod-
ſtawek (Podwal.) 13.
Po Ṙebṙjch (Stůpnjch) 14. a okrauhlých (krautých) Scho:
dech 15. wſtupuge ſe na hornj Ponebj (Pátro.)
Zewnitṙ ſpatṙugj ſe Okna, 16. a Mṙjże; 17.
Pawlaċe (Wýſtupky, Průchody,) 18. Podſýṅky (Podſtṙe-
ſſj,) 19. a Piljṙi. 20. (Slaupy.)
Na Wrchu geſt Stṙecha (Krow,) 21. Cyhlami 22. pṙikry-
tá, aneb Sſindely, 23. nékdy pak Slámau;
které na Latách, 24. a tyto na Krokwách 25. leżj.
K Stṙeſſe pṙipogen geſt Żlab (Rýnna.) 26.


I 3 LXII.  


( 134 )


LXII.
Faber ferrarius. A’ kováts.
Der Schmied.


Faber ferrarius
1. in uſtrina (fa-
brica ferraria) 2.
inflat ignem fol-
le, 3.


A’ kováts 1. a’
kováts-mǘhelyben
2. fel-fújja a’ tü-
zet fúvóval, 3.


Der Schmied 1.
in der Schmiede 2.
blaͤſt das Feuer
mit dem Blasbal-
ge 3. auf;


quem attollit
pede; 4.


és úgy tüzessí-
a’ mellyet lábá-
val 4. fel - emel;


den er mit dem
Fuß 4. tritt;


Deinde eximit
atque ita can-
defacit ferrum.


és úgy tüzessí-
ti - meg a’ vasat.


und ſo macht er
das Eiſen gluͤhend.


Deinde eximit
defacit ferrum.
forcipe, 5.


Azután ki-veſzi
fogóval, 5.


Hernach zieht er
es mit der Zange
5. heraus,


imponit


( 135 )


ubi ſtricturæ 8.
imponit incudi,
6. & cudit mal-
leo: 7.


reá teſzi az ülö́-
vasra, 6. és üti
a’ kalapáttsal: 7.


legt es auf den
Ambos, 6. und
ſchmiedet es mit
dem Hammer, 7.


Et ſic excudun-
ubi ſtricturæ 8.
exiliunt.


a’ mikor- tüzes-
ſzikrák 8. ugrál-
nak - ki.


Und ſo werden
da die Funken 8.
davon ſpriꜩen.


Et ſic excudun-
tur: clavi, 9. ſo-
leæ, 10. canthi,
11. catenæ, 12.
laminæ,


lakatok kúltsok-
Es ekképen ké-
ſzíttetnek, a’ ſze-
gek, 9. patkók,
10. kerek-talp va-
ſak, 11. lántzok,
12. pléh-vasak,


Und ſo werden
verfertigt die Naͤ-
gel, 9. die Hufei-
ſen, 10. die Rad-
ſchienen, 11. die
Ketteh, 12. die
Bleche,


ſeræ cum cla-
vibus, cardines,
&c.


A’ tüzes vas mi-
lakatok kúltsok-
kal együtt: ajtó-
ſarkak, ’s a’ t.


die Schloͤſſer mit
den Schluͤſſeln,
Thuͤrangel, u. d. g.


Ferramenta can-
dentia reſtinguun-
&c.
tur in lacu.


A’ tüzes vas mi-
vek el óltatnak a’
víz - tartóbán.


Das gluͤhende Ei-
ſenwerk wird in dem
koͤſchtroge abgeld-
ſchet.


Kowáṙ (Kowáċ.)
Kowáṙ 1. w Kowárni (Wyhni) 2. rozfaukuge (rozdýmuge)
Oheṅ Mėchem kowáṙſkým, 3.
který wyzdwihuge Nohau; 4.
a tak rozpaluge (roznėcuge) Żelezo.
Potom wytahuge (wynjmá) Kleſſtėmi, 5.
klade na Nákowu (Nákowadlo,) 6. a kuge Kladiwem
(Mlátkem:) 7.
odkud Giſkry 8. ſtṙjkagj.
A tak kowáni býwagj: Hṙebjky, 9. Podkowy, 10. Sſjny, 11.
Ṙetėzý, 12. Plechy;
Zámky (Klatky) s Kljċemi, Stėżege (weṙegnj Hákowé, Zá-
wėſy) a t. d.
Żhnaucý (rozpálené) Żeleza vhaſſugj ſe w Korýtku.


I 4  LXIII.


( 136 )


LXIII.
Scriniarius, & Tornator.
Az Aſztalas, és Éſztergályos.
Der Tiſchler, und der Drechsler.


Arcularius 1.
edolat aſſeres 2.
runcina, 3. in
tabula; 4.


Az aſztalas 1.
meg - gyalúlja a’
deſzkákat, 2. gya-
lúval 3. a’ gyalú-
ló-táblán; 4.


glaͤttet ſie mit
Der Tiſchler
(Schreiner) 1. ho-
belt die Bretter 2.
mit dem Hobel, 3.
auf der Hobelbank;
4.


deplanat pla-
nula; 5.


meg - simítjá si-
mító-gyalúval; 5.


glaͤttet ſie mit
dem Schlichthobel,
5.
4.


perforat tere-
bra; 6.


meg-fúrja fúró-
val; 6.


durchbohret ſie
mit dem Bohrer, 6.
5.


ſculpit cultro;
7.


meg - faragja
késsel; 7.


ſchniꜩet ſie mit
dem Schniꜩer, 7.


combi-


( 137 )


combinat glu-
tine, & ſubſcudi-
bus; 8.


öſzve - foglalja
enyvel, és heve-
derekkel; 8.


fuͤget ſie mit dem
Leime, und mit Lei-
ſten zuſammen, 8.


Tornator 12.
et facit tabu-
las, 9. menſas,
bus; 8.
10. arcas (ciſtas)
11. armaria &c.


és kéſzit táblá-
kat, 9. aſztalokat,
10. ládákat, 11.
almáriomokat,
’s a’ t.


und macht Ta-
feln, 9. Tiſche, 10.
Trugeln (Kiſten)
11. Kaͤſten u. d. g.


Tornator 12.
tornat torno 15.
ſuper ſcamno tor-
natorio, 14. glo-
bos, 16.


Az eſztergályos
farag 12. (eſz-
tergályoz) az eſz-
terga - vassal 15.
az eſztergály-ſzé-
ken, 14. golyóbi-
ſokat, 16.


Der Drechsler
12. drehet mit dem
Dreheiſen 15. uͤber
der Drehbank 14.
Kugeln, 16.


Conos, 17. icun-
culas, 18. & ſimi-
ſia torevmata.


tekéket, 17. ké-
petskéket, 18. és
e’ féle eſztergály-
miveket.


Kegel, 17. Pup-
pen (Docken) 18.
und dergleichen
Drehwerke.


Stolaṙ a Struhaṙ (Sauſtrużnjk, Tokáṙ.)
Stolaṙ 1. hladj (hobluge) Prkna (Dſky) 2. Hladjkem
(Hobljkem) 3. na ſtolaṙſké Tabuli; 4.
rowná ge hladjcým Hobljkem (Hladiċem;) 5.
prowrtuge Nebozezem, 6.
wyṙezuge Ṙeżáċem, 7.
ſpoguge (ſkleguge, ſlepuge) Klegem, a Liſſtami (Meċjky,)8.
a dėlá Tabule, 9. Stoly, 10. Truhly, 11. Almarye a. g. p.
Struhaṙ 12. ſtrauże (ſauſtrauże) Strużjdlem (ſauſtrużnjm
Żeljzkem) 15. na Straużnjku (Sauſtṙe, ſauſtruż-
njcké Stolicy) 13. Kule, 16.
Kużelky, (Kolky) 17. Paupátka (Obrázky, Bábata,) 18.
a podobné ſauſtrużnjcké (ſtruhaṙſké) Djla.


I 5  LXIV.


( 1 8 )


LXIV.
Figulus. A’ Fazekas. Der Toͤpfer.


Figulus 1. ſe-
dens ſuper rota
2. figulari, for-
mat ex argilla 3.
ollas, 4.


A’ fazekás 1.
ǘlvén a’ korong 2.
ſetett formál
agyakból, 3. fa-
zekakat, 4.


Der Toͤpfer 1.
ſiꜩend uͤber der
Scheibe, bildet aus
Thon (Leim) 3.
Toͤpfe, 4.


urceos 5. (am-
phoras,) tripodes,
6. patinas; 7.


korsókat. 5. ſer
penyöket 6. (lába-
ſokat) tálakat; 7.
zekakat, 4.


Kruͤge, 5. Drey-
fuͤße (Reinen) 9.
Schuͤſſeln; 7.


fidelias, 9. oper-
cula, 10. & alia
6. patinas; 7.
vaſa teſtacea. 8.


kályha - darabo-
kat, 9. fedö́ket,
ſokat) tálakat; 7.
10. és más tserép
edényeket. 8.


Ofenkacheln, 9.
Stuͤrze (Deckel)
Schuͤſſeln; 7.
10. und andere irde-
ne Hefaͤße. 8.


Poſtea excoquit
ea in furno, 11.


Azután ki-égeti
azokat az égetö́-
kementzében, 11.
edényeket. 8.


Hernach haͤrtet
er ſie im Brenn-
ofen, 11.
ne Hefaͤße. 8.


et incruſtat li-
thargyro.


és meg - ſzínli
mázzal.
kementzében, 11.


und uͤberzieht ſie
mit der Glaſur.
ofen, 11.


Fracta olla dat
thargyro.
teſtas. 12.


Az el-törtt fa-
mázzal.
zékbóltserepek 12.
léſznek.


Ein zerbrochener
Topf giept Scher-
ben. 12.


Hrnčjř.


( 139 )


H r n ċ j ř.
Hrnčjṙ 1. ſedė nad Kolem hrnċjṙſkým, 2. ſormuge (wyobra-
zuge,) z Hljny 3. Hrnce, 4.
Dżbány, 5. Rendljky (Tṙinożnjky, Panwice,) 6. Mjſe; 7.
Kachle, 9. Pṙikrýwky, 10. a giné hlinėné Nádoby. 8.
Potom wypaluge ge w Pecy, 11.
a poljwá pe Glegtau.
Roztrjſkaný Hrnec dáwá Stṙepy. 12.
L A V.
rarlts OOIIlls. A’ háznak réſzei.
Dit zivihrituuigeli Uep jůliſtw.


Domus habet
conclavia plura:


A’ háznak ſok
külömb - külömb
záros-helyei vagy-
nak:


Das Haus hat
mehrere Gemaͤcher:


ut ſunt: atrium
1. hypocauſtum,
2. culina; 3.


a’ minémǘek: a’
pitvar, 1. ſzoba
2. konyha; 3.
nak:


als da ſind: das
Vorgemach (Vor-
ſaal) 1. die Stube,
(das Zimmer) 2.
die Kuͤche; 3.


cella


( 140 )


cella penuaria,
4. coenaculum, 5.
camera, 6. & cu-
biculum 7. cum
adſtructo ſeceſſu.
8.


élés-ház, 4. ebéd-
lö́ - ház, 5. bólt,
(bóltos-kamara)
6. és háló-ház, 7.
a’ melléje építte-
tett árnyék - ſzék-
kel 8. együtt.


Die Speiſekam-
mer, 4. der Speiſe-
ſaal, 5. das Gewoͤl-
be (die Kammer) 6.
und das Schlafzim-
mer, 7. mit dem
daran gebanten Se-
krete, (Abtritt) 8.


Corbes 9. in-
ſerviunt rebus
transferendis;


A’ kosarak 9.
holmi dolgoknak
ide’stova-való hor-
dásokra ſzolgál-
nak:


Die Koͤrbe 9. die-
nen die Sachen hin
und wieder zu tra-
gen;


arcæ 10. (quæ
clave 11. clauduo-
tur & recludun-
tur) illis adſer-
vandis.


a’ ládák, 10.
(a’ mellyek kúl-
tsal 11. bé-zárat-
nak és ki-nyittat-
nak:
nak) azoknak ben-
nek való tartására.


die Kaͤſten (Tru-
hen, Kiſten) 10. (wel-
che mit dem Schluͤſ-
ſel 11. zugeſchloſſen
und aufgeſchloſſen
werden) dieſelben
zu bewahren.


Sub tecto eſt
tabulatum; 12.


A’ ház-héjazat-
ja alatt vagyon a’
padlás; 12.


Unter dem Dache
iſt der Boden; 12.


In area 13. pu-
teus, 14. ſtabu-
lum, 15. lignile,
plauſtrarium &c.


Az udvaron 13.
a’ kút, 14. az is-
tálló, 15. a’ fa-
tartó-ſzín, ſzekér-
ſzín ’s a’ t.


Im Hofe 13. der
Schoͤpfbrunn, 14.
der Stall, 15. die
Holzſchupfen, Wa-
genſchupfen u. d. g.


Sub domo eſt
cella. 17.


A’ ház alatt va-
gyon a’ pintze. 17.


Unter dem Hauſe
iſt der Keller. 17.


Ċáſtky Domu.
Dům má mnoho Pokogjkůw;
gakoż gſau; Sýṅ, 1. Swėtnice (Gizba,) 2. Kuchynė; 3.
Sſpiżjrna (Sſpjżnj Komora) 4. Weċeṙadlo (Giſtba,) 5.
Komora, 6. Komṅata (Lehárna) 7. s pṙiſtawe-
ným Záchodem. 8.
Koſſjkowé 9. ſlaużj k ſem y tam Pṙenáſſenj Wėcý;
Truhly


( 141 )


Truhly, (Sſkṙjnė,) 10. (které ſe Kljċem 11. zawjragi a od-
wjragj) k Zachowánj (Ochránėnj) gich.
Pod Stṙechau geſt Hůra (Půda, Powal;) 12.
we Dwoṙe, 13. táżnj Studna, 4. Marſſtal (Chléw,) 15.
Dṙewnice (Drwárna) Woznjk (woznj Kolna) a t. d.
Pod Domem geſt Sklep (Piwnice.) 17.
LXVI.
Hypocauſtum cum Dormitorio.
A’ ſzoba és a’ háló-ház.
Das Zimmer (die Stube) mit dem
Schlafgemach.


illuminatur fe-
Hypocauſtum 1.
ornatur laqueari-
bus, 2. & nonnun-
quam parietibus
tabulatis; 3.


A’ ſzoba, 1. mė-
nyezettel 2. és né-
ha deſzkával bél-
lett falakkal is 3.
meg-ékesíttetik;


Das Zimmer 1.
wird verziert mit
der Decke 2. und
manchmal mit ge-
taͤfelten Waͤnden, 3.


illuminatur fe-
neſtris: 4.


ablakokkal 4.
meg - világosítta
tik;


wird beleuchtet
durch die Fenſter:
4.


calefit


( 142 )


calefit fornace,
5. quæ conſtrui-
tur ex fideliis.


meg - melegítte
tik kementze 5. ál-
tal, a’ melly da-
rab - kályhákból
rakatik.


erwaͤrmet durch
den Kachelofen, 5.
welcher aus Ka-
cheln zuſammenge-
ſeꜩt wird.


Utenſilia hypo-
cauſti ſunt: ſcam-
na, 6. ſellæ; 7.


az aſztalok 8.
A’ ſzoba’ búto-
rai, a’ lótzák (pa-
dok), 6. a’ ſzé-
kek; 7.


Die Zimmerge-
raͤthe ſind: die Baͤn-
ke, 6. die Seſſel
(Stuͤhle) 7.


menſæ 8. cum
fulcris 9. ac ſca-
bellis, 10. & cul-
citæ. 11.


az aſztalok 8.
oſzlop-lábaikkal 9
és ’sámolyaikkal
kek; 7.
10. eggyütt, és a’
párna ſzékek. 11.


die Tiſche 8. mit
ihren Geſtaͤllen (Fuͤ-
ßen) 9. und Fuß-
tritten, 10. wie auch
Polſterſeſſeln. 11.


Pro levi cuba-
Appenduntur
etiam tapetes. 12.
citæ. 11.


Szö́nyegek is 12.
ſzoktak fel - füg-
geſztetni.


Tapezereuen 12.
werden auch auf-
gehenket.


Pro levi cuba-
tu eſt in dormito-
rio 13. lectus, 14.


A’ tsendes fe-
küvés végett a’ há-
ló-házban 13. ágy
14. vagyon,


Zur ſanften Ru-
he iſt in der Schlaf-
kammer 13. das
Bett ,  l4.


ſtratus in ſpon-
da 15. ſuper ſtra-
mentum, 16. cum
lodicibus, 17. &
ſtragulis. 18.


a’ melly a’ nyo-
ſzolyában15.
ſzalmára 16. van
meg - vetve lepe-
dö́kkel és takaród.
zókkal (pokró-
tzokkal; papla-
nokkal. 18.


Das Kiſſen (Pol-
gebetiet in der
Bettſtadt (Spann-
bett) 15. uber dem
Strohſack 16. mit
den Leilachen (Lein-
tuͤchern) 17. und
Bettdecken (Tuche-
ten.) 18.


Cervical 19. eſt
ſub capite.


A’ párna (ván
kos, fej-ally, fejel)
19. a’ fö́ alatt va-
gyon.


Das Kiſſen (Pol-
ſter) 19. iſt unteꜩ
dem Haupte.


Matula 21. eſt
Conopeo 20.
lectus tegitur.


Az ágy, ſzú-
nyog - hálóval (ſu-
perláttal) 20. bé-
vonatik.


Das Bett wird
mit dem Vorhang
20. verdeckt.


Matula 21. eſt
veſicæ levandæ,


A’ vizellö́-edény
21. vizellésre (hó-
jag könnyitésére)
való.


Der Nachttopf
21. dienet die Bla-
20. verdeckt.
ſe zu erleichtern.
(Waſſer zu laſſen.)


Swėtnice


( 143 )


Swėtnice (Gizba) s Léhárnj (léhácým
Pokogem, ſpácý Komorau.)
Swėtnice 1. ozdobena býwá Stropem (Tlem,) 2. a nėkdy
Stėnámi podláżenými (tabulowanými;) 3.
oſwėcuge ſe Okny: 4.
zahṙjwá ſe Kamny (ſkrze Pec,) 5. které z Kachlůw ſkládána
býwagj.
Náṙadj (Nádobj) Swėtnice gſau: Lawice, 6. Stolice,
(Seſle;) 7.
Stoly 8. s Stolinami (ſtolnjmi Nohami, Podſtawky) 9. a
Podnożemi (Trnożemi,) 10. a Poduſſky (Polſſtáṙe.) 11.
Powėſſugj ſe téż y Ċalauny (Koberce.) 12.
K lehkémn (tichému) Odpoċinutj geſt w léhacý Komoṙe 13.
Lůże, 14.
zoſtlané w Poſteli (Lożnicy) 15. na Poſlámce (ſlamėném
Polſſtáṙi, Strożáku,) 16. s Plachtami 17. a Swrch-
nicemi (Pṙikrywadly, Paplony, Kobercy.
Hlawnice (Poduſſka, Podhlawnice, Polſſtáṙ) 19. geſt: pod
Hlawau.
Zaſtėradlem 20. ſe zaſtjrá Lůżko.
Noċnj Hrnec 21. geſt k oblehċenj Mėchýṙe.


LXVII.


( 144 )


LXVII.
Putei. A’ Kútak. Die Brunnen.


Ubi fontes de-
ficiunt, effodiun-
tur putei, 1.


A’ hol források
nintsenek, ottan
kútak 1. ásattát-
nak;


Wo es an Quel-
len mangelt, wer-
den Brunnen 1. ge-
graben,


qui circumdan-
tur crepidine, 2.
ne quis incidat:


a’ mellyek kö
rǘl-vétetnek kút
kávával, (kút ga-
radjával) 2. hogy
valaki belé ne
essen :


welche mit einer
Lehne 2. umgeben
werden, damit nie-
mand hineinfalle:


inde hauritur
aqua urnis, 3.


onnan meritte-
tik a’ víz, vedrek-
kel, 3.


daraus ſchoͤpfet
man das Waſſer in
Eimern, 3.


(quæ pendent
vel pertica, 4.
vel fune, 5. vel
catena;) 6.


(a’ mellyek vagy
rúdon, 4. vagy kö-
kel, 3.
telen, 5. vagy lán-
tzon 6.függenek:)


(welche entweder
an einer Stange, 4.
oder an einem Sei-
le, 5. oder an einer
Kette 6. hangen,)


idque


( 145 )


idque aut tol-
lenone, 7. aut
girgillo, 8. aut
cylindro 9. manu-
briato;


meríttetik pedig
vagy kút-gémmel,
7. vagy forgó-ka-
rikával, 8. (tsigá-
val) vagy gömbö-
lyeg tekerö́vel, 9.
mellynek marko
lattya vagyon;


und dieſes ent-
weder mit dem
Schwengel, 7. oder
in der Windelſchei-
be, 8. oder mit der
Walze, 9. die ei-
nen Handgriſf hat;


aut rota, 10.
aut denique an-
tlia. 11.


vagy kerékkel,
10. vagy pedig víz-
vonó - ſzívárván
nyal. 11.


oder mit dem
hohlen Rade, 10.
oder endlich mit
der Pumpe. 11.


Studně (Prohlubně.)
Kde ſe Pramenůw (Zṙjdel, Tymencůw) nedoſtáwá, kopagj
ſe Studné (Prohlubnė,) 1.
které ohrazeny býwagj Zábrdljm (Lubem, Ohradau.) 2.
aby do nich nėkdo, newpadl:
odtud ſe wáżj Woda Okowy (Wėdry,) 3.
(které wiſý aneb na Tyċi (Żrdi,) 4. aneb na Prowaze, 5.
aneb na Ṙetėzy; 6.)
a to, aneb Wáhau (Klukau) ſtudniċnau, 7. aneb Sſkṙip-
cem, 8. aneb Krutidlem (Wálcem) 9. obėruċným
(Rukowėt magjcým;)
aneb Kolem, 10. aneboże Żumpau (Pumpan.)


Orbis Pictus. X IXVIII.


( 146 )


LXVIII.
Equile. A’ Ló-istálló.
Der Pferdeſtall.


Stabularius
(equiſo) 1. pur-
gat a fimo 2. ſta-
bulum;


A’ lováſz 1. ki-
tiſztíttja a’ ganéjt
2. az istállóból;


Der Stallknecht
(Roßwarter) 1.
miſket 2. den Stall
aus;


alligat equum
3. capiſtro 4. ad
præſepe; 5.


vagy pedig ha
hozzá - köti a’
lovat 3. kötö́-fék
kel a’ jáſzolhoz; 5.


bindet das Pferd
3. mit der Halfter
4. an den Barren
(Krippe,) 5.


aut ſi mordax
ſit, conſtringit fis
cella. 6.


vagy pedig ha
harapós, orr-kö-
tö́t (vas peretzet)
6. ſzorít a ſzájjára.


Hernach machet
oder wenn es biſ-
ſig iſt, leget er ihm
den Maulkorb 6.
an.


Deinde ſubſter-
nit ſtramenta. 7.


Azután ſzalmát
7. hány alája.


Hernach machet
er die Streu mit
Stroh, 7.
an.


Avenam


( 147 )


Avenam venti-
lat vanno, 8.
quam miſcet pa-
leis,


Meg - parolja
parló - rostával 8.
a’ zabot, a’ melly
közzé ſzetskát
egyelit,


und damit fuͤttert
Den Haber
ſchwingt er in der
Wanne (Futter-
ſchwinge) 8. wel-
chen er mit Haͤcker-
ling vermenget,


eaque paſcit
equum, ut et fœ-
no. 9.


és azzal éteti a’
lovat, valamint
ſzénával - is. 9.


und damit fuͤttert
er das Pferd, wie
auch mit Heu. 9.
ling vermenget,


tum detergit
Poſtea ducit
aquatum ad aqua-
rium: 11.


Ezek után itat-
ni viſzi az itató-
ra: 11.


Nach dieſem fuͤh-
ret er es zum Waſ-
ſertroge 11. trinken;


tum detergit
panno, 12. de-
pectit ſtrigili; 15.


akkor oſztán
meg - törli törlö-
rongyal, 12. meg-
vakarja ló-vaka-
róval; 15.


leget ihm die De-
dann wiſcht er es
mit dem Tuche ab,
12. ſtriegelt es mit
dem Striegel, 15.


et inſpicit un-
inſternit gauſa-
pe, 14.


rú-teríti a’ po-
krótzot, 14.


leget ihm die De-
cke (Koꜩen) auf, 14.


et inſpicit un-
pe, 14.
gulas; an ſoleæ
ferreæ (calcei fer-
rei) 13. adhuc fir-
mis clavis hæ-
reant.


és meg-nézi a’
körmeit, ha val-
lyon a’ ló-patkók
13. még erö́sen le-
ſzegezve állonaké
rajtok.


und beſchaut die
Hufe, ob die Eiſen
13. noch an feſten
Naͤgeln hangen.


Koṅſká Stáge (Marſſtal.)
Konjṙ (Pacholek od Konj, Marſſtaliṙ) 1. wyṙiſſṫuge koṅ-
ſkau Stági (Marſſtal) od Hnoge; 2.
pṙiwazuge Konė 3. Wohlawem (Vzdėnicý) 4. k Geſlem; 5.
anebo, geſtli geſt kauſawý, zawėſy (wlożj) mu Náhubek. 6.
Potom ſtele pod nėho Slámu; 7.
Owės opálá (pṙewjgj) Opálkau, 8. který ſmjchuge (ſmjſſu-
ge) s Rezankau (Seċkau,)
a tjm krmj Konė, gako y Senem. 9.
Potom wede geg k napágenj k wodnjmu Korytu (Napá-
gedlu;) 11.
A tak potom otjrá Suknem, 12. g oṙeſuge Hṙbelcem; 15.
pṙikrýwá Kobercem (Haunj,) 14.
a obhlédá Kopyta, zdáli Podkowy żelezné 13. geſſtė na pew-
ných Hṙebjcých (Potkowcých) ſe drżj.


K 2  LXIX.


( 148 )


LXIX.
Vietor. A’ Bodnár. Der Binder.


facit e virgis
Vietor 1. amic-
tus præcinctorio,
2.


A’ bodnár 1.
elö́-kötövel 2. kö-
rǘl-kötözködvén,


Der Binder
(Boͤtcher) 1. mit
dem Schurzfelle 2.
umgebunden,


facit e virgis
colurnis, 3. ſuper
ſellam inciſoriam,
4. ſcalpro bima-
nubriato, 5. Sir-
culos;


mogyoró veſz-
ſzö́kbö́l, 3. a’ fa-
ragó - ſzékenn, 4.
két - nyelǘ késsel,
5. abrontsokat tsi-
nál;


macht aus Haſel-
ruthen, 3. uͤber der
Schniꜩbank 4. mit
dem Reifmeſſer 5.
Reife;


et ex ligno al-
ſulas. 6.


fából pedig don-
gákat.
nál;


und aus Holz
Faßdauben (Tau-
feln.) 6.
Reife;


Ex aſſulis con-
ficit dolia, 7. &
cupas, 8. bino
fundo;


A’ dongákból
kéſzít hordókat 7.
és tonnákat, 8.
két-két fenékkel;


Aus den Taufeln
macht er Faͤſſer, 7.
und Tonnen, 8. mit
zwey Boͤden;


tum


( 149 )


tum lacus, 9.
labra, 10. trimo-
dia 11. (cupellas,
ænophora,) & ſi-
tulas, 12. uno
fundo.


ismét kádakat,
9. dé’sákat, 10.
puttonokat, 11. és
rotskákat, 12. egy
fenékre.


Hernach bindet
dann Staͤnder
(Bodingen) 9.
Schaͤffer, 10. But-
ten, 11. Gelten 12.
mit einem Boden.


Poſtea vincit
circulis, 13. quos
ligat ſalignis vi-
minibus, 15.
fundo.


Azután meg-kö
ti abrontsokkal,
13. a’ mellyeket
meg-ſzorít fǘzfa
veſzſzötskékkel. 15.


Hernach bindet
er ſie mit Reifen,
13. welche er mit
weidenen Reifern
(Wieden) 15.heftet,


et aptat trudi-
te, 16. ao tudi-
cula. 11.


és reá-veri bun-
kóval (ſulyokkal)
16. és trébellyel.
17.


und mit dem
Schlaͤgel 16. und
Triebel 17. an-
ſchlaͤgt.


B e d n á ṙ.
Bednáṙ (Beċwáṙ) pṙepáſán gſa Záſtėrau, 2.
dėlá z Prutůw ljſkowých, 3. na ṙezácké Lawicy (ſtrauhacý
Stolicy, Strýku,) 4. obėrucným Nożem (dwau-
kým Ṙezákem, Poṙjzem,) 5. Obruċe;
a z Dṙewa Duhy (Dſky.) 6.
Z Duch (Deſek) dėlá Sudy (Beċky) 7. a Tonny 8. ſe
dwėma	 Dny;
potom Kádė, 9. Dżbery (Sſkopjky) 10. Putny, 11. a Djż-
ky (Klebjky,) 12. o gednom Dnė.
Potom ge ſwazuge Obṙuċemi, 13. které ztáċj (ſwjná, ſtahu-
ge) Prautky 15. wrbowými,
a pobigj Tlukadlem (Pobigeċkau, Kygankau) 16. a nádloż-
ným Kljnem. 17.


K 3  LXX.


( 150 )


LXX.
Reſtio, & Lorarius.
A’ köteles (kötél-verö́) és a’ ſzíj-
gyártó.


Der Seiler und der Riemer.


Reſtio


( 151 )


Sic fiunt primo
Reſtio 1. nectit
funes 2. e ſtupa
4. vel cannabi,
agitatione rotulæ.
3.


A’ kötél-verö́ 1.
köteleket 2. köt
tsepübö́l, 4. vagy
kenderbö́l, a’ ke-
reketske’ 3. forga-
tása’ által.


Alſo werden ver-
Der Seiler 1.
drehet Seile, 2. aus
Werk, 4. oder Hanf,
durch Umdrehung
des Rades. 3.


Sic fiunt primo
funiculi, 5. tum
reſtes, 6. tandem
rudentes. 7.


Igy kéſzǘlnek,
elö́ſzör madzagok,
5. azután kötelek,
6. utóljára vastag
hajó-kötelek. 7.
tása’ által.


Der Riemer 8.
Alſo werden ver-
fertiget erſtlich das
Seilgarn (Bindfaͤ-
den) 5. dann die
Stricke, 6. endlich
die Schiffſeile. 7.


Lorarius 8. ſcin-
dit de corio bu-
bulo 9. loramen-
ta; 10.


kantárokokat,
A’ ſzíj - gyártó
8. metél ökör és
tehén bö́rbǘl, 9.
ſzíjjakat; 10.
hajó-kötelek. 7.


Der Riemer 8.
ſchneidet aus der
Rindshaut 9. Rie-
men; 10.


frena, 11. cin-
gula, 12. balteos,
13. crumenas, 14.
hippoperas. 15.
&c.


kantárokokat,
11. övedzö́ket, 12.
kard ſzíjjakat, 13.
táskákat (tarso-
yokat) 14. által-
vetö́ket (iſzáko-
kat.) 15. ’s a’ t.


Zaͤume, 11. Guͤr-
teln, 12. Wehrge-
haͤnke, 13. Taſchen,
men; 10.
14. Mantelſaͤcke,
(Ranzen, Felleiſen)
15. u. d. g.


Prowaznjk a Ṙemenáṙ.
Prowaznjk 1. krautj Prowazy, 2. z Kaudele 4. anebo z Ko-
nopj, Toċenjm Koleċka. 3.
A tak býwagj neyprwé Oboże (Prowázkowé, Pramėnkowé)
5. dėláni, potom Oprátky (Prowazowé) 6. na-
poſledy lodnj (ſſjfowj) Prowazowé (Lana.) 7.
Ṙemenáṙ 8. krágj (ṙeże) z Kůże howėzý 9. Ṙemenė; 10.
Vzdy, 11. Páſy (Opaſky, Popruhy,) 12. rytjṙſké (zbrogné)
Páſy, 13. Mėſſce (Tobolky,) 14. Tlumoky (Wi-
ſáky, Filce.) 15. a t. d.


K 4 LXXI.


( 152 )


LXXI.
Viator. Az útazó (úton-járó.)
Der Wandersmann (Reiſende.)


Viator 1. por-
tat humeris in
bulga, 2. quæ ca-
pere nequit fun-
da, 3. vel marſu-
pium: 4.


köpönyeggel 5.
Az áton-járó 1.
vállán viſzi bö́r-
tariſznyában: 2.
azokat, a’ mellyek
a’ ’satskóban, 3.
vagy az erſzény-
ben 4. el-nem fér-
nek:


er wird mit dem
Der Wanders-
mann 1. traͤgt auf
dem Ruͤcken im Rei-
ſefelle, 2. was der
Schiebſack 3. oder
die Taſche 4. nicht
faſſen kann:


tegitur penula,
(lacerna) 5.


köpönyeggel 5.
magát bé - fedi,
nek:


er wird mit dem
Reiſemantel 5. be-
deckt;


tenet manu ba-
(lacerna) 5.
culum, 6. quo ſe
fulciat.


botot 6. tart ke-
magát bé - fedi,
zében, a’ melly-
hez támaſzkodjon.


in der Hand haͤlt
er den Wanderſtab
deckt;
(Stock), 6. auf
den er ſich ſtuͤꜩt.


Opus


( 153 )


Opus habet via-
tico, ut & fido
ac facundo comi-
te. 7.


Szükſége van
úti - kö́ltſégre, va-
lamint hív és nyá-
jas beſzédǘ úti-
társra - is. 7.


Er bedarf einer
Wegzehrung, wie
auch eines getreuen
und geſpraͤchigen
Gefaͤhrten. 7.


Avia, 10. & bi-
Ne deſerat vi-
am regiam, 9.
propter ſemitam;
te. 7.
8. niſi ſit tritus
callis.


El - ne- hagyja
az orſzág -útját 9.
valamelly gyalog-
ösvényért, 8. ha-
nem-ha az jártt
út lejénd.


Die Landſtraſſe
9. verlaſſe er nicht
wegen des Fußſtei-
ges; 8. wenn, es
nicht ein gebahnter
Pfad iſt.


Avia, 10. & bi-
via 11. fallunt, &
ſeducunt in ſale-
bras; 12.


A’ járatlan
útak, 10. és a’ ket-
tö́s-útak 11. meg-
tsalnak, és egye-
netlen darabos he-
lyekre 12. viſznek.


manchmal auch
Die Abwege 10.
und Scheidewege
11. bet uͤgen und
verfuͤhren in un-
wegſame Derter;
12.


nonnunquam e-
tiam tramites, 13.
& compita. 14.


Tudokozódjon
néha a’ kereſzt-
útak-is, és a’ ſok-
felé ágazó útak
14.


manchmal auch
die Krummwege,
13. und Kreuzwe-
ge. 14.
12.


Sciſcitetur igi-
tur obvios, 15.
qua ſit eundum:


Tudokozódjon
tehát az eleiben-
akadóktól, 15. mer-
14.
rekellessen menni;


Deswegen erkun-
dige er ſich bey den
Begegnenden, 15.
welchen Weg er ge-
hen muͤſſe:


et caveat præ-
dones, 16.


és ö́rizkedjen a’
tolvajoktól, 16.


und huͤte ſich fuͤr
den Straſſenraͤu-
bern, 16.
hen muͤſſe:


ut in via, ſic
dones, 16.
etiam in diverſo-
rio, 17. ubi per-
noctat.


valamint az út-
tolvajoktól, 16.
ban, úgy a’ ven-
dég-fogadóban is,
17. a’ hol meg-hál.


gleichwie auf der
Straſſe, ſo auch
in der Herberge, 17.
wo er uͤbernachtet.


Poceſtný (Pautnjk, Wandrownjk.)
Poceſtný (Wandrownjk) 1. noſý na Ramenech w Rancy (Wi-
ſáku, Taniſtṙe,) 2. co ſe nemůże ſmėſtknati do
Kapſe (Waċku,) 3.
aneb do Tobolky (Mėſſce, Pytljka;) 4.
pṙikrýwá ſe Pláſſtėm;


K 5  w Ru-


( 154 )


w Ruce drżj Palicy (Hůl,) 6. kterau ſe podpjrá.
Potṙebuge poceſtnj Potrawy (Strawy,) gako téż wėrného
a pṙjwėtiwého Towaryſſe Ceſty (Spoluchudce.) 7.
Aby nezanechal (neopuſtil) Sylnice (obecné Ceſty,) pro
nėkterau Stezku (Chodnjk,) 8. leċby vtṙelá Ceſta
byla.
Odceſtj (Neſceſtj, Zceſtj) 10. a Rozceſtj 11. klamau, a ſwo-
dj na neſchodná (rumowatá, kámenitá) Mjſta, 12.
nėkdy y pṙjċnj Ceſty, 13. a kṙjżowé Ceſty. 13.
Nech ſe tedy doptáwá Potkáwagjcých ſe s ſebau, 15. kady
by mėl gjti;
a nech ſe wyſtṙjhá (waruge, hledj) Lotrůw (Laupeżnjkůw,) 16.
gak na Ceſtė, tak téż y w Hoſtincy (Hoſpodė,) 17. kde po-
nocuge (pṙenocuge.)


LXXII.
Eques. A’ Lovas ember. Der Reuter.


Eques 1. impo-
nit equo 2. ephip-
pium; 3.


A’ lovas 1. fel-
teſzi a’ lóra 2. a’
nyerget; 3.


und umguͤrtet
Der Reuter 1.
legt dem Pferde 2.
den Sattel 3. auf,


idque ſuccingit
cingulo; 4.


és azt le-ſzorít-
ja hevederrel; 4.


und umguͤrtet
denſelben mit der
Gurte; 4.


inſternit


( 155 )


inſternit etiam
dorſuale: 5.


reá-teríti a’ tza-
frangot - is: 5.


leget ihm auch
die Schabracke
(Ruͤckendecke) 5.
auf:


ornat eum pha-
leris, frontali, 6.
antilena, 7. &
poſtilena. 8.


Fel-ékesíti tzif-
ra ſzerſzámokkal,
homlok ſzíjjal, 6.
ſzügyellö́vel, 7. és
farmatringal. 8.


zieret es mit dem
Reitzeuge, dem
Stirnriemen, 6.
Bruſtriemen, 7. und
Schwanzriemen. 8.


Deinde inſilit
in equum;


Azután fel-ugrik
a’ lóra,


Hernach ſchwingt
er ſich auf das Pferd;


indit pedes ſta-
pedibus; 9.


lábait a’ ken-
gyelben 9. teſzi;


ſeꜩet die Fuͤße in
die Steigbuͤgel; 9.


quo equum flec-
ſiniſtra capesſit
lorum 10. freni,
(habenam), 11.


a’ mellyel for-
bal-kezében fog-
ja a’ kantár- 10.
ſzárat, 11.


mit der Linken
faſſet er den Zuͤgel
(Zaum) 10. des
Gebiſſes, 11.


quo equum flec-
tit, & retinet.


a’ mellyel for-
dítja és tartóztat-
ja a’ lovat.


womit er das
Pferd lenkt und
anhaͤlt.


Tum admovet
calcaria, 12. in
citatque virgula;
13.


Akkor oſztán
meg - ſarkantyúz-
za, 12. és veſzſzö́-
vel 13. neki-indít-
ja;


Dann giebt er
ihm den Sporn, 12.
und treibt es mit
der Spiꜩruthe 13.
an;


coërcet autem
poſtomide, 14.


a’ zabola 14. ál-
tal pedig meg-za-
bolázza (tartóz-
tattja.)
ja;


Die Hulftern 15.
und bendiget es
mit der Bremſe.14.
an;


quibus inſerun-
Bulgæ 15. pen-
dent ex ephippii
apice, 16.


A’ puska-tokok
15. a’ nyereg-ká-
pán 16. függenek,


Die Hulftern 15.
hangen am Sattel-
knopfe, 16.


Ipſe eques in-
quibus inſerun-
tur ſclopi. 17.


a’ mellyekbe te-
ſzik a’ pistolyo-
kat. 17.


Der Reuter ſelbſt
worein die Piſto-
len 17. geſteckt wer-
den.


Ipſe eques in-
tur ſclopi. 17.
duitur chlamyde;
18.


Ö́ maga a’ lo-
vas, kurta-mentét
18. véſzén magá-
ra;


lacerna
Der Reuter ſelbſt
iſt mit dem Reit-
rocke angethan; 18.


lacerna


( 156 )


lacerna (penu-
la) 19. a tergo
revincitur.


a’ köpönyeg 19.
hátúlra köttetik-
fel.


der Regenmantel
19. wird hinten
aufgebunden.


Veredarius 20.
curſim equo fer-
tur.


A’ posta 20.
nyargalvást me-
fel.
gyen a’ lovon.


Der Poſtilion
(Poſtreuter) rennet
ſehr ſchnell.


G e z d e c.
Gezdec 1. klade na Konė 2. Sedlo, 3.
a pṙipaſuge ge Popruhem (Wotézem,) 4.
a obſtele Dekem (Poſtlánjm, Cafrakem,) 5.
ozdobuge geg Pochwami (Pṙjprawau koṅſkau,) Náċelnjkem
(ċelnjm Ṙemenem,) Náprſnjkem (Podprſnjkem,) 7.
a Podocaſnjkem (podocaſnjnjm, podchwoſtnjm Ṙe-
menem.) 8.
Potom wyſkakuge (wyſedá, wymrſſṫuge ſe) na Konė;
wkládá (wſtrká) Nohy do Stṙmenė; 9.
lewau drżj Powodec (Wotėż) 10. Vzdy, 11.
kterýmż Konė ſhýbá (obrácý) a zdrżuge.
Potom pobjzý ho Oſtrohami, 12. a popaduge (pohánj)
Prutem, 13.
a zdrżuge (ſtahuge, ſkrocuge) Náhubkem (Sſkrabuſſkau,
Vdidlem.) 14.
Pochwy 15. wiſý od Hláwky ſedlowé, 16.
do kterých ſe kladau (ſtrkagj) Bambitky (Piſtole.) 17.
On ſám, Gezdec, odjwá ſe gezdeckým (gjzdným) Pláſſtėm, 16.
deſſṫowý Pláſſṫ 19. z Zadu ſe pṙiwazuge.
Poſſtowſký Gezdeċ (Poſſtáṙ) 20. vprkem (cwálem) gede (gezdj.)


LXXIII.


( 157 )


LXXIII.
Vehicula. A’ ſzekerek. Die Waͤgen.


Traha, 1. vehi-
mur ſuper nivi-
bus & glacie.


Szánon 1. já-
runk a’ havon és
a’ jégen.


Mit den Schlit-
ten 1. fahren wir
uͤber Schnee und
Eis.


Vehiculum uni-
rotum dicitur pa-
bo; 2.


Az egy-kerekǘ
ſzekeretske toló-
talyigának (ta-
lyitskának) 2
mondatik;


Der Wagen mit
einem Rade wird
ein Schubkarren 2.
genannt;


birotum carru-
ca; 3.


a’ két - kerekǘ,
talyigának; 3.


mit zwey Raͤdern
ein Karren; 3.


quadrirotum
currus. 4. 5.


a’ négy kerekǘ.
ſzekérnek. 4. 5.


mit vier Raͤdern
ein Wagen. 4. 5.


Currus partes
ſunt: temo, 6.
jugum, 7. com-
pages, 8. ſpon-
dæ, 9.


A’ ſzekérnek
réſzei ezek: a’
rúd, 6. a’ ferhétz,
7. a’ nyújtó, 8.
az óldalak; 9.


Die Theile des
Wagens ſind: die
Deichſel, 6. die
Wage, 7. die Fu-
ge, 8. die Leitern, 9.


tum axes, 10.
circa quos cur-
runt rotæ,


továbbá a’ ten
gelyek, 10. mel
lyek körǘl forog-
nak a’ kerekek,


dann die Achſen,
10. um welche die
Raͤder laufen,


quibus


( 158 )


quibus præfi-
guntur paxilli, 11.
& obices. 12.


a’ mellyeknek
eleikben tengely-
vég ſzegek 11. és
lötsök 12. üttet-
nek.


denen die Naͤgel
11. und die Lohne
12. vorgeſchlagen
werden.


ex quo prode-
Baſis rotæ 13.
eſt modiolus, 14.


A’ kereknek fun-
damentoma 13. a’
kerek - agy, 14.


Die Grundfeſte
des Rades 13. iſt
die Nabe, 14.


ex quo prode-
unt duodecim ra-
dii; 15.


a’ mellybö́l ti-
zenkét kerek-kül-
lö́k 15. jö́nek ki;


aus welcher zwoͤlf
Speichen 15. her-
vorgehen;


compoſitum e
hos ambit or-
bile,


ezeket körǘl-ve-
ſzi a’ kerek-tal.
pa,


dieſe umgiebt
der Kranz,


compoſitum e
bile,
ſex abſidibus, 16.
& totidem, vel
paucioribus can-
this. 17.


a’ melly, hat-
bóltozat - forma
talp - fákból, 16.
és vagy ugyan-an-
nyi, vagy keve-
sebbtalp-vasakból.
17. ſzerkeſztetett.
öſzve.


welcher zuſam-
der Kranz,
mengeſeꜩt iſt aus
ſechs Felgen, 16.
und eben ſo vielen,
oder wenigern Rad-
ſchienen. 17.


Currui impo-
nuntur crates. 18.


A’ ſzekerre ſze-
ker-kasok 18. ra-
katnak.
öſzve.


Auf den Wagen
werden die Flechten
geleget.


W o z o w é.
Na Sanėch 1. ſe wozýme po Snėhu a Ledė.
Wozýk o gednom Kole gmenuge ſe Táċky (Trakaṙ,) 2.
o dwau Kolech Káry, 3.
a ċtiṙech Kolech Wůz. 4. 5.
Ċáſtky Woza gſau: Oge, 6. Gho (Gaṙma,) 7. Spogenj
(Rozwora,) a Ṙebṙiny; 9.
dál Oſy, 10. okolo kteṙých Kola bėhagj,
pṙed kteréż wráżegj (wbjgegj) Zaoſky (Lůniky,) 11. a Kla-
nice (Lánė, Luſjnė.) 12.
Základ Kola 13. geſt Pjſt (Hlawa,) 14.
z kterého wycházý dwanácte Sſpic (Paprſſlkůw;) 15.
tyto obkliċuge (obgjmá) Laukot:
z ſſeſti Kṙiwolakoſtj (Kuſůw) 16. Kola ſlożená, a tolik-
neb méné Sſjnůw. 17.
Na Wůz ſe wykládagj Koſſiny (Koſſatiny.) 18.


LXXIV.


( 159 )


LXXIV.
Vectura. A’ ſzekerezés.
Das Fuhrwerk.


Auriga 1. sjun-
git parhippum 2.
ſellario 3. ad te-
monem,


A’ kotsis 1. bé-
fogja a’ rúdas-lo-
vat 2. a’ nyerges-
ló 3. mellé a’ ſze-
kér-rúdhoz;


Der Fuhrmann
1. ſpannet das
Handpferd 2. zu
dem Sattelpferde 3.
an die Deichſel,


de helcio 4. de-
pendentibus loris,
vel catenis. 5.


Azután reá- ǘl
a’ hámról 4. le-
függö́ ſzíj-kötél-
lel, vagy lántzal.
5.


mit dem vom
Kummet (Pferdge-
ſchirr) 4. herabhan-
genden Riemen oder
Ketten. 5.


Deinde inſidet
equo ſellario,


Azután reá- ǘl
a’ nyerges- lóra,


Hernach ſeꜩt er
ſich auf das Sat-
telpferd,


agit ante ſe an-
equo ſellario,
teceſſores 6. (ſci-
licet equos) ſcuti-
ca, 7. & regit
habena. 8.


hajtja maga elö́tt
az elsö́ - lovakat,
6. ostorral, 7. és
gyeplö́vel 8. igaz-
gattja.


treibet vor ſich
die Vorſpannpfer-
de 6. min der Peit-
ſche, 7. und lenket
ſie mit den Leitſei-
len. 8.


Axem
len. 8.


( 160 )


Axem ungit ex
vaſe ungventario
9. axungia;


A’ tengelyt
meg-keni a’ kenö́-
edénybö́l 9. ſze;
ker-kenövel;


Die Radachſe
ſchmieret er aus
der Schmierbuͤchſe
9. mit Wagen-
ſchmier.


et ſic aurigatur
et inhibet ro-
tam ſufflamine,
in præcipiti de-
ſcenſu:


és ekképen ſze-
és meg-tartóz
tattja a’ kereket
kötö́-lántzal 10. a’
meredek ereſzke-
dö́n:


und ſo faͤhrt er
und ſperret das
Rad mit der Hemm-
kette 10. in gaͤher
Abfahrt ein:


et ſic aurigatur
per orbitas. 11.


és ekképen ſze-
kerkézik a’ kerek-
vágáson (kerek-
nyomon.) 11.


Die großen Her-
und ſo faͤhrt er
in dem Wagenge-
leiſe. 11.


Magnates ve-
huntur ſejugibus,
12.


A’ nagy Urak
hat lovakon 12.
járnak,


Die großen Her-
ren fahren mit ſechs
Pferden, 12.


duobus rheda-
riis,


lógó-kotsiban,
két kotsissal,


mit zwey Kut-
ſchern,


alii bijugibus,
curru penſili,
qui vocatur car-
pentum; 13.


mások két lo-
lógó-kotsiban,
a’ mellyet hintó-
nak 13. hívnak;


andere mit zweyen
in einem Hang-
wagen, welcher ei-
ne Karoſſe (Kut-
ſche) genannt wird;
13.


Per invios mon-
alii bijugibus,
14. rheda (eſſe-
do.) 15.


mások két lo-
von, 14. kotsiban.
15.


andere mit zweyen
Pferden, 14. in der
Kaleſche (Chaiſe,)
15.


Per invios mon-
tes utuntur, loco
curruum, jumen-
tis clitellariis. 17.
18.


Az út nélkǘl
való hegyeken, ſze-
15.
kerek helyett, há-
tokon terhet - hor-
dó barmokkal 17.
18. élnek.


Uiber unwegſame
Gebirge gebraucht
man ſich, anſtatt
der Waͤgen, der Laſt-
tragenden Thiere.
17. 18.


żene
Wozba (Wozatagſtwj, Fůrmanſtwj.)
Wozatag (Powozný, Fůrman) 1. zapṙáhá Náruċnjho 2. k
Sedlowému 3. v Oge,
z Chomautu 4. wiſýcými Ṙemeni, neb Ṙetėzy. 5.
Potom wyſedá na ſedlowého Konė,


żene
Potom wyſedá na ſedlowého Konė,


( 161 )


żene pṙed ſebau pṙedcházegjcý (pṙedepnuté) (totiż Konė) 6.
Biċem, 7. a ṙjdj Opratau. 8.
Oſu maże (maſtj) z Kolomaznice 9. Kolomazem (Kolo-
maſtj,)
a zaſtawuge (zadrżuge, hamuge Kolo Hamulem (Hamow-
njkem, zadrżugjcým Ṙetėzem,) 10. na pṙjkrém
(kwapném) Schodu (Sgjżdėnj,
a tak gede ſkrze Kolege. 11.
Welicý Páni wozý ſe ſſeſti Koṅmi, 12.
ſe dwéma Wozky (Powoznými,)
na wiſutém Woze, kterýż ſe gmenuge Koċár (Hyntow.) 13
ginj dwėma Koṅmi, 14. na Koċárku, 15.
Pṙes bezceſtné (nepṙjſtupné) Wrchy (Hory,) mjſto Wozůw,
vżjwagj Dobytkůw oſedlaných. 18.


LXXV.
Navigatio. . A’ Hajókázás.
Die Schiffahrt.


Navis actuaria
1. inſtructa eſt re-
mis, 2. quibus
aquam remiges 3.
pellunt.


Az evezö́s-hajó-
nak 1. evezö́ - la-
pátjai 2. vagynak,
mellyekkel hajtják
az evezö́-legények
3. a’ vizet.


Das Ruderſchiff
1. iſt mit Rudern
2. verſehen, mit
welchen die Ruder-
knechte 3. das Waſ-
ſer ſchlagen.


Orbis Pictus. L. Proreta


( 162 )


Proreta 6. ſtat
in prora:


Az elsö́ - hajós
6. a’ hajó orrá-
ban áll.


Der Schiffmann
6. ſteht im Vor-
dertheile.


Gubernator 7.
ſedet in puppi,
tenetque clavum.
8.


A’ kormányos
7. a’ hajó farában
ül, és tartja, a’
kormányt. 8.


Der Steuermann
7. ſiꜩt im Hinter-
theile, und fuͤhrt
das Steuerruder. 8.


Plawba (Plawectwj, Plawenj.)
Lodj weſláṙſká 1. zaopatṙená geſt Weſly, 2. kterýmiż Weſlá-.
ṙi 3. Wodu żenau.
Pṙednj Plawec 6. ſtogj na Pṙedku (Ċele) Lodi.
Zpráwce Lodi 7. ſedj na Zadku (zadnj Stranė,) a drżj hlaw-
nj (pṙednj) Weſlo. 8.


Navigia 1. ma-
jora, non remis,
ſed ſolum vi ven-
torum impellun-
tur.


A nagy hajók,
1. nem evezö́ - la-
pátokkal, hanem
egyedǘl a’ ſzelek’
ereje’ által hajtat-
nak.


In den ſelben wird
Die groͤßern
Schiffe 1. werden
nicht durch Ruder,
ſondern blos durch
die Gewalt der Win-
de fortgetrieben.


In illis erigitui
malus, 2.


Azokban árbotz-
fa 2. állíttatik-
fel,


cui
In den ſelben wird
der Maſtbaum 2.
aufgerichtet,


cui
aufgerichtet,


( 163 )


cui adnectuntar
antennæ; 4.


a’ mellyre fel-
köttetnek a’ vitor-
la - fák; 4.


an welchen die
Segelſtangen 4. an-
gebunden werden,


his vela, 5. quæ
antennæ; 4.
ad ventum ex-
panduntur. 6.


ezekre pedig a’
vitorlák, 5. mel-
lyek a’ ſzél elle-
nében ki-feſzíttet-
nek. 6.


an dieſe die Se-
gel, 5. welche ge-
gen den Wind aus-
geſpannt werden.
6.


in puppi vexil-
In prora eſt
roſtrum: 11.


A’ hajó - elein
vagyon a’ hajo’
orra: 11.


Am Vordertheile
iſt der Schiffſchna-
bel, 11.
6.


in puppi vexil-
lum 12. ponitur.


a’ hajó - farában
záſzló 12. tétetik,


Mit dem Anker
im Hintertheile
wird das Faͤhnlein
(Flagge) 12. auf-
geſteckt.


Ancora 15. na-
vis ſiſtitur:


A’ vas-matska
15. által a’ hajó
meg - állíttatik:


Mit dem Anker
15. wird das Schiff
angehalten,


bolide 16. pro-
funditas maris ex-
ploratur.


az ónos-kötellel
16. (mellynek vé-
gin ón vagyon)
a’ tenger’ mélyſége
meg-vi’ sgáltatik.


mit dem Senk-
bley 16. wird die
Tiefe des Meeres
erforſcht.


Atque ita ipſa-
etiam maria tra-
jiciuntur,


Es ekképen a’
tengereken - is ál-
tal-mennek az em-
berek.


Und ſo wird ſelbſt
uͤber die Meere ge-
ſchifft.


Pontes & ſca-
phæ (lintres, cym-
jiciuntur,
bæ), ſunt navicu-
læ parvæ.


A’ hídasok, és
tsónakok, apró-
hajótskák.
berek.


Die Boote und
Kaͤhne (Nachen,
ſchifft.
Pletten, Zillen,
Tſchinakel) ſind
kleine Schiffchen.


Wėtſſj Lodi (Sſjfowé,) 1. ne Weſly, ale toliko Mocý
Wėtrůw hnány býwagj.
W nich ſe wyzdwihuge Żeżlo (Stéżeṅ, Slaup żeżelnj,) 2.
na které ſe pṙiwazugj Tyċe (Bidla) plachetnj, 4.
k tėmto pak Plachty lodnj, 5. které ſe proti Wėtru roztá-
hugj. 6.
Na Pṙedku (pṙednj Stranė) geſt Nos (Ċelo) Lodi, 11.


L 2 na


( 164 )


na Zadku (zadnj Strané) Praporec (Korauhew) ſe wywė-
ſſuge.
Kotwau 15. Lodj ſe zaſtawuge (zdrżuge:)
Olownicý (olowénau Kaulj) 16. na Prowázek vwázanau
ſkaumá (zpytuge) ſe Hlubina (Hlaub, Hlubokoſt) Moṙe.
A tak ſe pṙeplawugj y Moṙe.
Lodnj Moſty (Pṙjwozy) a ċlůny (Koráby, Kocábky) gſau
malé Lodky.


LXXVII.
Naufragium. A’ Hajó - törés.
Der Schiffbruch.


ne navis ad ſco-
Cum procella
1. repente oritur,
contrahunt nautæ
vela, 2.


Mikor hirtelen
ſzélvéſzes - háború
1. támad, öſzve-
vonják a’ hajósok
a’ vitorlákat, 2.


Wenn jaͤhling ein
Sturm 1. entſteht,
ziehen die Schiff-
leute die Segel 2.
zuͤſammen,


ne navis ad ſco-
pulos 3. allidatur;


hogy a’ hajó a’
tengeri kö́ſziklák
hoz 3. ne ütö́djön;


aut
damit nicht das
Schiff an die Klip-
pen 3. geworfen
werde;
zuͤſammen,


aut
werde;


( 165 )


ant in brevia
(ſyrtes) 4. inci-
dat.


vagy pedig fö-
veny-tollásokba 4.
ne akadjon.


oder auf die Sand-
baͤnke 4. laufe,
(ſtrande).


Si non poſſunt
prohibere,patiun-
dat.
tur naufragium.
5.


Ha eleit nem ve-
hetik, hajó-törést
ſzenyvednek. 5.


Wenn ſie nicht
ausweichen koͤnnen,
ſo leiden ſie Schiff-
bruch. 5.


Tunc pereunt
miſerabiliter ho-
mines, merces, &
omnia, quæcun-
5.
que ſunt in navi:


Akkor keserve-
ſen el-veſznek az
emberek, a’ por-
tékák, és minden
valami: tsak va-
gyon a’ hajóban:


Da hilft denn
Dann gehen die
Menſchen, die Waa-
ren, und alles, was
auf dem Schiffe ſich
befindet, jaͤmmer-
lich zu Grunde:


Neque hic quid-
quam juvat lacra
ancora 6. ruden-
te jacta.


Némellyek ki-
Nem-is haſznál
ekkor ſemmit a’
vastag hajó - köte-
len a’ tengerbe vet-
tetett öreg: vas-
gyon a’ hajóban:
matska. 6.


Da hilft denn
auch nichts der gro-
ße Anker, 6. wel-
cher an dem Anker-
ſeile ausgeworfen
wird.


Pars mercium
Ouidam eva-
dunt vel tabula 7.
enatando, vel ſca-
pha. 8.


Némellyek ki-
ſzabadúlnak vagy
deſzka - ſzálon 7.
ki-úſzván, vagy
tsónakon. 8.
matska. 6.


Ein Theil der
Einige entkommen
ſchwimmend auf ei-
nem Brette, 7. oder
auf einem Nachen.
8.


Pars mercium
cum mortuis a
mari 9. ad litto-
ra defertur.


A’ portékáknak
némelly réſze a’
hóltakkal eggyütt,
a’ tengertö́l 9. a’
partra ki-vettetik.


Ein Theil der
Waaren wird ſamt
den Todten vom
Meere 9. an die
8.
Ufer (das Geſtade)
geworfen.


Zlámánj (Tonutj) Lodi.
Kdyż Bauṙe 1. na Moṙi powſtáwá (wzniká,) ſtahugj (ſwi-
ṅagj) Plawcy Plachty, 2.
aby ſe Lodj o Skaliny (Auſkalj, wyſoké Skálj) 3. nevho-
dila (nevdeṙila,)
aneb do Mėlċin (Nákelůw) 4. ſe newrazyla (nezawadila,
newpadla.)
Geſtliż nemohau wyhnauti (zabrániti,) trpj Zlámánj (To-
nutj) Lodi. 5.
Tedy bjdnė hynau Lidé, kupecké Zbożj (Kaupė,) a wſſecko.
coż na Lodi geſt:


L 3 Aniż


( 166 )


Aniż tu co pomáhá tá weliká na tluſtém Prowaze lodnjm
wyhozená (wywrżená) náramná (hrubá) Kotwa. 6.
Nėkteṙj wycházegj plowage (plauge) aneb na Deſce (Prk-
nė,) aneb na Ċlůnku. 8.
Djl Zbożj (Partéky) s Mrtwými od Moṙe 9. na Bṙeh
wyhazowan býwá.


LXXVII.
Schola. Az Oskola. Die Schule.


et diſtingvitun
Schola 1. eſt
officina, in qua
novelli animi ad
virtutem forman-
tur;


Az oskola 1. ol
lyatén mǘhely,
mellyben a’ gyenge
elmék a’ jéles-tse
lekedetekre ſzok-
tattatnak;


Die Schule 1.
iſt eine Werkſtatt,
in welcher die jun-
gen Gemuͤther zur
Tugend gebildet
werden;


et diſtingvitun
in claſſes.


és meg - külöm-
böztetik (fel oſz-
tatik) ſzakaſzokra.


und wird in
Klaſſen abgetheilt.


Præceptor 2. ſe-
in claſſes.
det in cathedra;
3.


A’ tanító 2. a’
tanitói-ſzékben 3.
ǘl;


Der Lehrer
2. ſitzt auf dem
Lehrſtuhle;


aut


( 167 )


aut obambulat
inter diſcipulos, 4.


vagy pedig jár-
kál a tanítvánnyai
4. között,


oder geht untet
den Schuͤlern 4.
herum,


qui ſedent in
ſubſelliis. 5.


a’ kik alatso-
nyabb ſzékekben 5.
ǘlnek.


Iener lehret, die-
welche auf Baͤn-
ken 5. ſiꜩen.


IIle docet, hi
diſcunt.


Ö́ tanít, ezek
táblára 6. íratnak-
pedig tanúlnak.


Iener lehret, die-
ſe lernen.


Quidam legunt
Quædam præ-
ſcribuntur illis
creta, in tabella.
6.


Némelly dolgok
táblára 6. íratnak-
le eleikbe krétá-
val.


Einige leſen in
Einige Sachen
werden ihnen mit
der Kreide auf der
Tafel 6. vorge-
ſchrieben.


Quidam legunt
aliquem librum
manualem.


Némellyek köz-
zǘlök valamelly
kézi könyvet (min-
den - napi köny-
vet) olvasnak.


Einige leſen in
irgend einem Hand-
buch.


Quidam ſedent
ad menſam, &
ſcribunt: 7.


Némellyek az
aſztalnál ǘlnek,
és írnak: 7.


Einige ſiꜩen am
Tiſche, und ſchrei-
ben: 7.


Præceptor vero
corrigit 8. men-
das.


A’ Tanító pedig
meg-igazítja 8. a’
hibákat.


Der Lehrer aber
verbeſſert 8. die
Fehler.


Alii ſtant, & re-
citant memoriæ
mandata. 9.


Mások állanak,
és el-mondják, a’
mellyeket meg-ta-
núltanak (könyv-
nélkǘl tudnak) 9.


Andere ſtehen,
und ſagen das Aus-
wendiggelernte her.
9.


hi caſtigantur
Nonnulli con-
fabulantur, 10. ac
gerunt ſe petulan-
ter:


Némellyek egy-
mással fetsegnek,
10. és magokat
tsintalanúl viselik
(pajkoskodnak;


Einige plaudern,
10. und betragen
ſich muthwillig;


hi caſtigantur
virga. 12.
ter:


ezek veſzſzö́vel
meg - fenyíttetnek.
12.


dieſe werden mit
der Ruthe 12. ge-
ſich muthwillig;
zuͤchtiget.


Sſkola, (Vċitedlna, Vċírna.)
Sſkola 1. geſt takowá Djlna (Djlnice,) w které mladiċké
(mdlé, ſlabé, autlé) Myſli k Ctnoſtem wedeny
býwagj;.


L 4 a roz-


( 168 )


a rozdėluge ſe na Klasſy (Ṙády.)
Vċitel (Sſkolmiſtr) 2. ſeoj w vċitelſké Stolicy; 3.
aneb prochodj ſe mezy Żáky (Sſkolnjky, Vċedlnjky,) 4.
kteṙj ſedj na Lawicých. 5.
On vċj, tito pak ſe vċj.
Nėkteré Wėcy ſe gjm pṙedpiſugj Kṙjdau na Tabuli. 6.
Nėkteṙj ċtau nėgakau ruċnj Knihu.
Nėkteṙj ſedj pṙi Stole, a pjſſj: 7.
Vċitel pak naprawuge (zlepſſuge) Chyby (Omýly.) 8.
Ginj ſtogj, a odṙikugj (powjdagj,) co ſe z Pamėti nauċili. 9.
Nėkteṙj weſpolek ſſtėbetagj (klewetagj, tlachagj,) 10. a ſwé-
wolnė ſe chowagj (nezdwoṙile ſobė wedau, ſwėwolj;)
tito tṙeſtáni (káráni) býwagj Prutem. 12.


LXXVIII.
Urbs. A’ Város. Die Stadt.


Ex multis do-
mibus fit pagus,
1. vel oppidum,
aut urbs. 2.


A’ ſok házból
falu 1. leſzſz, vagy
mezö́-város, vagy
pedig kerített - vá-
ros (kúltsos - vá-
ros.) 2.


Aus vielen Haͤu-
ſern wird ein Dorf,
1. oder ein Markt-
flecken, oder eine
Stadt. 2.


Urbes


( 169 )


Urbes muniun-
tur & cinguntur
mœnibus, 3. val-
lo, 4. aggeribus,
5. & vallis (pa-
lis) 6.


A’ kerített - vá-
rosok meg- erö́sít-
tetnek és körǘl-vé-
tetnek kö́-fallal,
3. ſántzal, 4. tö́l-
téssel, 5. és pa-
lánkokkal. 6.


Die Staͤdte wer-
den befeſtiget, und
mit Mauern, 3. ei-
nem Walle, 4.
Schanzen, 5. und
Palliſaden (Pfahl-
werk) 6. umgeben.


extra foſſa. 8.
Intra muros eſt
pomœrium 7. in-
ternum;


A’ kö́-falon be-
lö́l vagyon a’ ke-
rítés’ belsö́-közi; 7.


Innerhalb der
Mauer iſt der
Zwinger, 7.


extra foſſa. 8.
In mœnibus ſunt


kívǘl az árok. 8.
rítés’ belsö́-közi; 7.


außerhalb der
Stadtgraben. 8.


extra foſſa. 8.
In mœnibus ſunt
propugnacula 9
& turres. 10.


Az ör -álló-he-
A’ kö́ - falokon
vagynak, a’ bás-
tyák, 9. és tor-
nyok. 10.


Auf den Mauern
Stadtgraben. 8.
ſind die Baſteyen,
9. und Thuͤrme. 10.


Speculæ 11.
exſtant in editio-
ribus locis.


Az ör -álló-he-
lyek 11. magos he-
lyeken ki-tetſzö́en
vagynak.


Die Warten 11.
ſtehen an erhabe-
nen Oertern.


In urbem in-
greſſus fit ex ſub-
urbio, 12.


a’ városba a’
külsö́ - városból
(hostátból) 12.
vagyon a’ bé-me-
netel,


In die Stadt
geht man aus der
Vorſtadt, 12.


per portam, 13.
plerumque ſuper
pontem. 14.


A’ kapunak
a’ kapun 13.
kereſztǘl, többnyi-
re hídon 14. által.


durch das Thor,
13. meiſtens uͤber
die Bruͤcke. 14.


Porta habet
cataractas; 15.
pontem verſati-
lem, 16. valvas;
17.


A’ kapunak
vagynak fel-vonó
re hídon 14. által.
gátorjai 15. (rós-
téllyai) ; fel-vonó
hidja, 16. két felé-
nyiló ſzárnya; 17.


Das Thor hat
Fallgatter, 15. ei-
die Bruͤcke. 14.
ne Zugbruͤcke, 16.
Fluͤgel; 17.


clauſtra ferrea,
& repagula, ut
& vectes. 18.


vas-reteſzei, és
zárjai, a’ mint
rúdjai - is. 18.


eiſerne Schloͤſſer,
und Riegel, wie
auch Schlagbaͤume.
18.


I. 5. In


( 170 )


ut & cœmete-
In ſuburbiis
ſunt horti, 19. &
prædia ſuburba-
na; 20.


A’ hostátokon
vagynak a’ ker-
tek, 19. és a’ kül-
sö́ - majorok; 20.


In den Vorſtaͤd-
ten ſind Gaͤrten, 19.
und Meyerhoͤfe;
20.


ut & cœmete-
ria. 21.


valamint a’ te-
metö́k - is. 21.


wie auch Kirch-
hoͤfe (Gottesaͤcker)
21.
20.


M ė ſt o.
Z mnoho Domůw býwá Wes (Weſnice, Dėdina,) 1. aneb
Mėſteċko (Mėſtys,) anebo hlawnj Méſto. 2.
Hlawnj Mėſta býwagj vpewnėna Zdmi, 3. Walemj (Sſancy,) 4.
Náſpem (Ohradau,) 5. a Koljm (Sſtachetkami.) 6.
Mėzy Zdmi geſt Parkan (Mėſtiſſtė; 7.
zewnitṙ mėſtſká Pṙjkopa. 8.
Na Zdėch gſau Baſſty 9. a Wėże. 10.
Wyhljdky (Warty, Stráżnice) 11. ſtogj na wys̈ſſjch, Mjſtech.
Do Mėſta wcházý ſe z Pṙedmėſtj, 12.
pṙes Bránu, 13. wėtſſjm Djlem po Moſtė. 14.
Brána má zapadacý Mṙjże, 15. obratný (zdwjhagjcý) Moſt,
16. Wráta; 17.
żeleżné Kliċky, a Záworky, gakoż y Sochory. 18.
W Pṙedméſtjch gſau Zahrady, 19. a ſedlſké Dwory;
gakoż y Hṙbitowy (Krchowy, Cymitery.) 21.


LXXIX.


( 171 )


LXXIX.
Interiora Urbis.
A’ Városnak belsö́-réſzei.
Das Inwendige der Stadt.


Intra urbem
ſunt: plateæ 1.
lapidibus ſtratæ;


A’ városban be-
lö́l vagynak: az
útſzák 1. kövekkel
ki-rakva;


Plaͤꜩe (Maͤrkte)
In der Stadt ſind:
Gaſſen (Straſſen)
1. welche gepflaſtert
ſind;


fora 2. (alicu-
bi cum portici-
bus; 3.) & angi-
portus. 4.


A’ közönſéges
a’ piatzok 2. (né-
hol fedeles torná-
tzokkal; 3.) és a’
ſzoros-közök. 4.


Oeffentliche Ge-
Plaͤꜩe (Maͤrkte)
2. (an einigen Or-
ten mit bedeckten
ſind;
Gaͤngen 3.) und
Gaͤßlein. 4.


Publica ædifi-
cia ſunt:


A’ közönſéges
épǘletek ezek:


Oeffentliche Ge-
baͤude ſind:


in medio urbis:
templum, 5. ſcho-
la, 6. curia, 7.
domus mercato-
ria. 8.


a’ város köze-
pin; a’ templom,
5. oskola, 6. ta-
náts-ház, 7. ke-
reskedö́-ház (kal-
már-ház.) 8.


circa
in der Mitte der
Stadt: die Kirche,
5. die Schule, 6.
das Rathhaus, 7.
das Kaufhaus; 8.


circa


( 172 )


circa mœnia &
portas: armamen-
tarium, 9. grana-
rium; 10.


a’ kö́-falak és
kapuk körǘl: a’
fegyveres-ház, 9.
az élés-ház, 10.


an den Mauern
und Thoren: das
Zeughaus, 9. der
Schuͤttkaſten, 10.


diverſoria, po-
pinæ, cauponæ,
11. theatrum, 12.
& noſodochium,
13.


a’ vendég-foga-
dók, konyha-há-
zak (Traktir-há-
zak) kortsmák,
11. a’ játék-nézö́-
hely, 12. és az
lsputály, 13.


an abgelegenen
die Wirthshaͤu-
ſer, Garkuͤchen,
Schenkhaͤuſer, 11.
das Theater (Schau-
ſpielhaus) 12. und
das Spital, 13.


in recesſibus:
cloacæ, 14. &
carcer (cuſtodia)
15.


a’ félre való he-
lyeken: a’ pervá-
ték, 14. és a’
tömlötz. 15.


an abgelegenen
Orten die Kloake,
14. und das Ge-
faͤngniß. 15.


In turre prima-
ria eſt: horolo-
gium, 16. & ha-
15.
bitatio vigilium.
17.


A’ leg-fö́bb to-
ronyban vagyon;
az óra, 16. és a’
vigyázók lakó-he-
lye. 17.


Auf dem hoͤchſten
Thurme iſt: die
Uhr, 16. und die
Wohnung der
Waͤchter. 17.


In plateis ſunt
putei. 18.
17.


Az útſzákon kú-
tak 18. vagynak.


Auf den Gaſſen
ſind die Bruͤnne. 18.


Fluvius 19. vel
rivus urbem in-
terfluens inſervit
ſordibus eluendis


A’ folyó-víz 19.
vagy patak, melly
a’ városon kereſz-
tǘl - foly, a’ ſze-
metnek ki-tiſztí-
tására ſzolgál.


Das Schloß (die
Der Fluß oder
Bach, welcher durch
die Stadt fließt,
dient den Unflat
auszufuͤhren.


Arx 20. exſtat
in ſummo urbis.


A’ vár 20. a’
városnak leg-ma-
gasabb, réſziben
vagyon.


Das Schloß (die
Feſtung) 20. iſt
am hoͤchſten Orte
der Stadt.


pṙi
Wnitṙnoſti, Mėſta.
W Mėſtė gſau: Vlice, 1. Kamenjm wydláżené (wylożenė;)
Ryṅky (Placy, Trhowiſſtė) 2. (nėkde s Podſýnimi,) 3. a
tėſné Vliċky. 4.
Weṙegná (obecná) Stawenj gſau:
v proſtṙed Mėſta; Koſtel, 5. Sſkola, 6. radnj Dům (Rat-
hauz, Rádnice,) 7. Dům kupecký; 8.


pṙi


( 173 )


pṙi Zdjch a Bránách: Dům Zbroge (Zbrognice,) 9. Obil-
nice (Seypka;) 10.
Hoſpody. (Hoſtince,) weṙegné Kuchynė, Krċmy (Sſeṅky,) 11.
Diwadlo (Dům hernj,) 12. a Sſpitál. 13.
po Stranách: Záchody 14. a Żaláṙ (Wézenj.) 15.
Na neywys̈ſſj Wėżi geſt: Orlog (Hodiny,) 16. a Obydlj
(Pṙjbytek) Stráżných (Hláſných.) 17.
Na Vlicech gſau Studnė. 17.
Ṙeka 19. aneb Potok pṙes Mėſto tekaucy, ſlaużj k wypla-
kowánj Neċiſtot.
Zámek (Hrad, Pewnoſt, Twrz) 20. geſt na neywys̈ſſjm Mj-
ſtė Mėſta.


LXXX.
Supplicia Maleficorum.
A’ Gonoſz-tévö́knek bǘntetéseik.
Die Leibesſtraſen der Uibelthaͤter.


Malefici 1. per
lictores 2. e car-
cere 3. producun-
tur ad locum ſup-
plicii;


A’ gonoſz-tévö́k
1. a’ poroſzlók 2.
által a’ tömlötz-
bö́l 3. a’ bǘntetés-
nek helyére vitet-
nek;


Die Uibelthaͤter
1. werden von den
Schergen 2. aus
dem Kerker 3. zum
Richtplaꜩe (Raben-
ſteine) gefuͤhrt;


ibique


( 174 )


ibique pœna,
promerita adfici-
untur.


és ottan méltó
bǘntetéssel meg-
bǘntettetnek.


und werven da-
ſelbſt mit ihrer ver-
dienten Strafe be-
ſtraft.oͤ


Latrones, ho-
micidæ, incendia-
rii &c. morte
mulctantur.


A’ latrok, gyil-
kosok, gyújtoga-
tók ’s a’ t. meg-
ölettetnek.


Die Raͤuber, Moͤr-
der, Mordbrenner
u. d. g. werden mit
dem Tode beſtraft
(hingerichtet.)


Sagæ (ſtriges)
ita dictæ, olim
cremabantur ſu-
per rogum, 10.
quamvis revera
ſagæ dantur nul-
læ.


Régenten az
úgy nevezett bo-
ſzorkányokatnagy
rakás-fán 10. meg-
égették: noha va-
lóſággal boſzor-
kány egy tsep
sints.


Die Zauberinnen
(ſogenannten He-
ren,) wurden vor
Zeiten auf dem
Scheiterhaufen 10.
verbrannt, obſchon
es wirklich keine
Heren giebt.


Vita donati,
numellis conſtrin-
guntur, 16. vir-
gis cæduntur, 20.
ſtigmate notan-
tur, relegantur,
damnantur ad tri-
remes, vel ad car-
cerem perpetuum.


A’ kiknek: éle
tek meg-engedte-
tik, kalodában 16.
tétetnek, meg-
veſzſzö́ztetnek, 20.
bélyeggei meg-bé-
lyegeztetnek, az
orſzágból, ſzám-ki-
vetteinek, gállyá-
ra, vagy örökös
tömlötzre ítéltet-
nek (ſzententziáz-
tatnak.)


Denen man das
Leben ſchenkt, die
werden an den
Pranger geſtellt, 16.
mit Ruthen ge-
ſtaͤupt, 20. gebrand-
markt, aus vem
Lande verwieſen,
auf die Galeeren,
oder zu ewiger Ge-
fangenſchaft verur-
theilt.


Ċaro-
Treſt (Pokuta) Zloċincůw.
Zloċincy 1. ſkrz Pochopy (Biṙice, Sſerhy) 2. z Żaláṙe (Wė-
zenj) 4. wywadėnj býwagj na poprawnj Mjſto;
a tam zaſtaużeným Treſtem (Pokutau) treſtáni (pokuto-
wáni) býwagj.
Lotṙi (Zbognjcy, Laupeżnjcy,) Wráźedlnjcy (Wrahowé,
Mordéṙi,) Paliċi (Zháṙi,) a t. d. vtráceni (vſmr-
ceni) býwagj.


Ċaro-


( 175 )


Ċarodėgnice, (Raużedlnice) tak ṙeċenė, pṙed Ċaſy páleny bý-
waly na Hranicy Djṙjwj: 10. aċkoli oprawdowė
żadných Ċarodėgnic nenj.
Ti, kterjm ſe Żiwot daruge, do Planýṙe (Klady) 10. wſtr-
ſkáni, Metlami (Pruty) mrſkáni, 20. Znamenjm
pṙipáleným (Ceychem) poznamenáni (ceychowáni,)
ze Zemė wypowėdeni, na Galie, anebo na wėċné
Wėzenj, odſauzeni býwagj.


LXXXI.
Menſuræ & pondera.
A’ mértékek és a’ fontok.
Maaß und Gewichte.


Res continuas
metimur ulna, 1.
ut, exempli gra-
tia: pannum, lin-
teum, &c.


Az egy végti-
ben - lévö́ - hoſzſzú
dolgokat singel
(réffel) 1. mérjük:
mint, példának-
okáért a’ poſztót,
gyóltsot, ’s a’ t.


Zuſammenhaͤngen-
de Sachen meſſen
wir mit der Elle, 1.
wie zum Beyſpiet:
Tuch, Leinwand
u. d. g.


Lqui-


( 176 )


Liquidas ſexta-
rio, vel congio,
2. ex. grat. vinum,
oleum &c.


A’ híg (folyó)
dolgokat, ittzével,
vagy kondérral, 2.
péld. ok. a’ bort,
olajat, ’s a’ t.


Das Fluͤßige it
der Halbe, oder
mit der Maaß, 2.
z. B. Wein, Oel
u. d. g.


Aridas modio,
vel cubulo, 3.
ex. grat. triticum,
avenam &c.


A’ ſzárazokat,
vékával, vagy kö-
böllel, 3. péld. ok.
a’ búzát, zabot,
’s a’ t.


Die trockenen Sa-
chen mit dem Vier-
tel (Scheffel) oder
Meꜩen (Kuͤbel) 3.
u. d. g.
z. B. das Getreide,
Haber u. d. g.


Gravitatem re-
rum experimur
ponderibus, 4. &
bilance. 5.


A’ dolgoknak
nehézſégét meg-
próbáljuk fontok-
kal, 4. és mérö́-
ſerpenyövel. 5.


Die Schwere der
Dinge pruͤfen wir
mit Gewichten, 4.
und mit der Wa-
ge. 5.


in cujus medio
In hac primo
eſt jugum, 6.


Ezen vagyon
leg - elsö́ben is a’
rúdja, 6.


An dieſer iſt erſt-
lich der Waagbal-
ken, 6.


in cujus medio
eſt jugum, 6.
axiculus: 7.


a’ mellynek kö-
zepin van a’ ten-
gelyetske; 7.


in deſſen Mitte
die Art: 7.


ſuperius truti-
na, 8. in qua exa-
men 9. ſe ſe agi-
tat:


fellyǘl a’ mér-
ték istápja, 8.
mellyben a’ mér-
ték-nyelve 9. ma-
gát mozgattja;


oben daruͤber das
die Art: 7.
Waaggericht, 8.
worin das Zuͤnglein
9. ſich bewegt;


utrinque ſunt
lances, 10. pen-
dentes funiculis.
11.


mind a’ két ól-
dalon mérö́-ſerpe-
nyö́k 10. vagynak,
mellyek madzago-
kon 11. függenek.


zu beyden Seiten
ſind die Waagſcha-
len, 10. welche an
den Waagſtraͤngen
11. haͤngen.


Statera 12. pon-
derat res ſuſpen-
ſas unco: 13.


A’ lántzos-font
(Római font, füg-
gö́-má’sa) 12. meg-
méri a’ horgára
13. fel -függeſztett
dolgokat:


Die Schnellwage
12. wiegt die an den
Hacken angehaͤng-
ten Sachen: 13.


pondus


( 177 )


pondus 14. ex
oppoſito indicat,
utrum ſit æquili-
brium, nec ne?


a’ fontja 14. an-
nakellenében, meg-
mutatja, ha meg-
van-é a’ mértékbe-
li egy arányúſág,
vagy nintsen ?


das Gewicht 14.
gegenuͤber zeigt an,
ob an beyden Sei-
ten ein Gleichge-
wicht ſey, oder
nicht ?


Dimidium li-
bræ, ſelibra eſt.


Egy fontnak-fe-
le, fél - font.


Die Haͤlfte eines
Pfundes, iſt ein
Halbpfund


Sed pecunia
numeratur, non
ponderatur, ut
olim.


De a’ pénzt
le, fél - font.
ſzámlálják, nem
mérik, mint ré-
genten ſzokták.


Aber das Geld
wird gezaͤhlt, nicht
gewogen, wie vor
Zeiten.


Mjry a Wáhy.
Nepṙetrżité (ſpogité) Wėcy mėṙjme Loktem: 1. gako, ku
Pṙjkladu: Sukno, Plátno a t. d.
Tekuté Żeydlem, neb Máſem (Pintau,) 2. k. P. Wjno,
Oleg a t. d.
Suché Ctwrtj (Ċtwrcý,) neb Mėṙicý (Korcem,) 3. t. P.
Pſſenicy, Owes a t. d.
Tjż (Tjhotu) Wėcý ſkuſſugeme Funty (Záważjm,) 4. a
Wáhami. 5.
Na nich pṙednė geſt Hṙjdel (Żrdka, Bidélko wáżné,) 6.
w gehoż Proſtṙedku Oſka: 7.
wzhůru Kleych (Negnoſt, Rownoſt, Wáhy,) w kterémż ſe
Gazeyċek 9. pohybuge;
ná obau Stranách gſau wáżné Miſky, 10. kteréż na Pro-
wázcých 11. wiſý.
Pṙezmen (náhlá Wáha) 12. wáżj Wėcy na Kliku (Hák) 13.
geho zawéſſené:
Záważj 14. naproti vkazuge, geſtli Rownoſt Wáhy, neb ne?
Polowice Libry (Funtu,) geſt Půlfunt (Půllibry.)
Ale Penjze ſe poċjtágj, newáżj ſe, gak pṙed Ċaſy.


Orbis Pictus M LXXXII.


( 178 )


LXXXII.
Sepultura. A’ Temetés.
Das Begraͤbniß.


Defuncti olim
cremabantar, &
cineres in urna 1.
recondebantur.


A’ hólttakat ré-
genten meg - éget-
ték, és hamvokat
egy vederben (kor-
ſó formájú fö́ld-
edényben) 1. el-
tették.


Wir legen unſe-
Die Todten wur-
den vor Zeiten ver-
brannt, und die
Aſche in einem Kru-
ge (Urne) 1. auf-
bewahrt.


Nos includimus
noſtros demortuos
loculo, (ſarcopha-
go;) 2.


Mi a’ mi halot-
tainkat koporsó-
ban 2. zárjuk;


Wir legen unſe-
re Verſtorbenen in
einen Sarg, 2.


imponimus fe-
retro; 3.


koporsó - rúdra
(Szent Mihály’
lovára) 3. téſz-
ſzük;


legen ſie auf die
Bahre; 3.


et


( 179 )


et efferri cura-
mus pompa fu-
nebri in cœmete-
rium, 4.


és ki-vitetjük te-
metési pompával
a’ temetö́be, 4.


und laſſen ſie mit
Leichen - Gepraͤnge
nach dem Kirchhofe
4. tragen,


ubi a veſpillo-
nibus 5. ſepulcro
inferuntur, & hu-
mantur.


a’ hol a’ sír-ásók-
tól 5. sírba tétet-
nek, és el - temet-
tetnek.


Es iſt aber aͤu-
allwo ſie von den
Todtengraͤbern 5.
ins Grab gelegt,
und eingeſcharret
werden.


Sed vero res
eſt periculi ple-
nisſima, mortuum
absque mora ſe-
pelire:


mert gyakran
De igen veſze-
delmes dolog a’ ha-
lottat minden vá-
tetnek.
rakozás nélkǘl el-
temetni:


Es iſt aber aͤu-
ßerſt gefaͤhrlich, den
Todten alſogleich
zu begraben:


nam ſæpe vi-
vit adhuc, qui ha-
betur pro mortuo.


mert gyakran
életben van még
az, a’ kit még
hóltnak tartonak.
temetni:


Denn oft lebt
derjenige noch, wel-
cher fuͤr todt gehal-
ten wird.


qui tamen mos
Cum funus pro-
cedit, more anti-
quo, cantantur
hymni, & cam-
panæ 10. pulſan-
tur:


Mikor a’ halot-
tat viſzik, régi ſzo-
kás ſzerint, éne-
kek énékeltetnek,
és a’ harangok 10.
húzattatnak:


Wenn die Leiche
fortgetragen wird,
werden nach alter
Gewohnheit, Lieder
geſungen, und die
Glocken 10. gelaͤu-
tet,


qui tamen mos
non ubique obti-
net.


a’ melly ſzokás
mindazáltal min-
den helyeken nin-
tsen.
húzattatnak:


welche Gewohn-
heit doch nicht uͤber-
all eingefuͤhrt iſt.
tet,


Sepulcrum 6.
(buſtum) cippo 7.
tegitur,


A’ sír 6. kopor-
ſó - kö́vel 7. fe-
detik-bé,
tsen.


Das Grab 6.
wird mit einem
Grabſtein 7. be-
deckt,


et monumentis,
8. epitaphiisque
tegitur,
9. ornatur.


és emlékezet-oſz-
lopival 8. ’s ko-
porsó-kövi- írással
meg- ékesíttetik.


und mit Denk-
maͤlern und Grab-
ſchriften geziert.
deckt,


M 2 Pohřeb


( 180 )


Pohṙeb (Pochowáwánj.)
Mrtwj (Vmrlcy) pṙed Ċaſy páleni býwali, a Popel w
Dżbánė (Wėdṙe) 1. ſchowán býwal.
My zawjráme naſſe Vmrlé do vmrlċj Truhly (Raketwy;) 2.
a na Máry kládeme;
a wynáſſeti dáwáme s pohṙebnjm Průwodem na Kerchow-
(Hṙbitow, Cymiteṙ,) 4.
kdeżto od Hrobáṙůw 5. do Hrobu kladeni, a pohṙbeni bý-
wagj.
Ale welmi nebezperná Wėc geſt, Mrtwého beze wſſeho Pro-
dlenj pochowati:
Nebo ċaſto żiw geſt geſſtė ten, kterého za zemṙelého magj.
Kdyż mrtwé Tėlo wynáſſegj, dle ſtarého Obyċege, ſpjwagj
ſe pohṙebnj Pjſnė, a na Zwonech 10. ſe zwonj:
kterýżto Obyċeg ne wſſady geſt.
Hrob 6. hrobowým Kámenėm 7. pṙikryt,
a pamėtnjmi Slaupy, 8. y hrobnjmi Nápiſy 9. ozdobowán
býwá.


INDEX


Index Titulorum.


Aër. - - 10
Agricultura. 88
Amphibia. - 64
Animalia, & pri-
mum Aves. 36
Aqua. - -  14
Arbor. - - 24
Aucupium - 100
Aves aquaticæ. 46
Aves Campe-
ſtres &Sylve-
ſtres. - - 42
Aves domeſti-
cæ. - - 38
Aves rapaces. 45
Canales corpo-
ris, & oſſa. 81
Caput & ma-
nus. - - 75
Caro & viſcera. 78
Cœlum. - 8
Convivium. 111.
Coquinaria. 106
Deformes &
monſtroſi. 86
Domus. - - 131
Domuspartes. 139.
Eques. - - 154
Equile. - - 146
Faber ferra-
rius. - - 134
Faber ligna-
rius. - - 126
Faber mura-
rius. - - 129
Feræ beſtiæ. 58
Feræ Pecudes. 56


Figulus. - - 138
Flores. - - 28
Fructus arbo-
rum. - - 26
Fruges. - - 32
Frutices. - 34
Hypocauſtum
cum Dormi-
torio. - - 141
Ignis. - - 12
Inſecta repen-
tia. - - 62
Inſecta volan-
tia. - - 48
Interiora ur-
bis. - - 171
Jumenta. - 54
Lapides. - 22
Laniona. - 104
Lintea. - - 120
Mellificium. 93.
Membra homi-
nis externa. 73.
Menſuræ &
Ponderas. 175
Metalla. - 20
Molitura. - 95
Mundus. - 6
Naufragium. 164
Navigatio. - 161
Nubes. - - 16
Olera. - - 30
Oſcines. - 40
Panificium. - 96
Pecora. - - 52
Pecuaria. 91
Piſcatio. - 98


Piſces fluviatiles
& lacuſtres. 66
Piſces marini &
conchæ. - 68
Putei. - - 144
Quadrupedia,
& primum do-
meſtica. - 50
Reſtio & Lo-
rarius. - 150
Sartor. - - 122
Schola. - -166
Scriniarius &
Tornator. 136
Senſus externi. 84
Septem ætates
hominis. - 71
Sepultura. - 178
Serpentes &
Reptilia. - 60
Supplicia Ma-
leficorum. 173
Sutor. - - 124
Terra. - - 18
Terræ fœtus. 19
Textura. - 119
Tractatio lini. 117
Vectura. - 159
Vehicula. - 157
Venatus. - 102
Viator. - - 152
Vietor. - - 148
Vindemia. - 104
Urbs. - - - 168
Orbis interio-
ra. - - - 171
Zythopoeia. 112


A’ Titulusoknak Lajstroma.


Aſztalos és
Eſztergályos. 136.
Ats. - - - 126
Barmok (Mar-
hák.) - - 52
Barom-tartás. 91.
Bodnár. - - 148
Eg. - -  8
Ektelenek és a’
Tsuda-terme-
tǘek. - - 86
Élö́-Állatok, és
elö́ſzör-is a’
Madarak. 36
Elö́-fa. - - 24
Ember életének
hét ideji, - 71
Embernek külsö́
tagjai. - 73
Éneklö́ Mada-
rak. - - 40
Értz-nemek. 20
Fáknak gyü-
mö́ltsei. - 26
Fazekas. - 138
Felhö́k. - - 16
Fene vadak. 58
Fö́ és kezek. 75
Fö́ld. - - - 18
Fö́ld Fajzati. 19
Fö́ld mivelés. 88
Fö́ldnek termé-
ſei. - - - 19
Folyó-vízi és tó-
béli halak. 66
Gonoſztévö́knek
bǘntetéseik 173
Haláſzás. - 98
Hajókázás. - 161


Hajó - törés. 164
Ház. - - -131
Házi madarak. 38
Háznák réſzei. 139
Hús és belsö́
Réſzek. - 78
Kenyér-ſütés. 96
Kerti vetemé-
nyek. - -. 30
Kováts. - - 134
Kö́-mives. - 129
Köteles (kötél-
verö́) és a’
Szíj-gyártó. 150
Kövek. - - 22
Kútak. - - 144
Külsö́Érzékeny-
ſégek. - - 84
Lennel való bá-
nás. - - 117
Levegö́- Ég. 10
Ló-lstálló. - 146
Lovas ember. 154
Madaráſzás. 100
Máſzkáló Bo-
garak. - 62
Mertékek és fon-
tok. - - I75
Méſzárosſág. 104
Mezei és erdei
Madarak. 42
Mezei Vetemé-
nyek. - - 32
Méz tsinálás. 93
Négy lábú álla-
tok-és elö́ſzör-
is a’ háziak. 50
Oskola. - - 166
Ö́rlés. - - 95


Ragadozó Ma-
darak. - 45
Repǘlö́ Bogarak 48
Ser - fö́zés. - 112
Szabó. - - 122
Szakátsſág. - 106
Szekerek. - 157
Szekerezés. - 159
Szoba és há-
ló-ház. - 141
Szövés, - - 119
Szüret.  - - 109
Temetés. - 178
Tengeri Halak
és Tsigák. 68
Teher - hordó
Barmok.  - 54
Testben lévö́ tsö́k
és tsontok. 81
Tsemeték. - 34
Tǘz. - - - 12
Útazó (úton-
járó.) - - 152
Vad Allatok. 56
Vadáſzás. - 102
Varga. - - 124
Város. - - 168
Városnak bel-
ſö́ réſzei. - 171
Váſznak. - 120
Vendég ſég. - 114
Világ. - -  6
Virágok. - 28
Víz. - - - 14
Vízben és ſzá-
razon egya-
ránt élö́ ál-
latok.- - 64
Vízi Madarak. 46


Titel - Regiſter.


Abtheilungen
des Hauſes. 139
Aeußerliche Glie-
der des Men-
ſchen. . . 73
Aeußerliche Sin-
nen. . . 84
Amphibien. 64
Backwerk (Baͤ-
cerey.) . 96
Baum. . . 24
Baumfruͤchte. 26
Begraͤbniß. . 178
Behandlung des
Flachſes. . 117
Bierbraͤuerey. 112.
Binder. . .148
Blumen. . . 28
Brunnen. . 144
Erde. . . . 18
Erdgewaͤchſe. 19
Feldbau. . . 88
Feld- und Wald-
gefluͤgel. . 42
Feuer. . . 12
Fiſcherey. . 98.
Fleiſcherey
(Schlaͤchterey) 104
Fleiſch und In-
geweide. . 78
Fliegendes Un-
geziefer. . 48
Fluß- und Teich-
fiſche. . . 66
Fuhrwerk. . 159
Gartengewaͤchſe. 30
Gaſterey,
(Schmaus) 114


Geaͤder und Ge-
beine. . . 81
Geſangvoͤgel. 40
Getreide, oder
Feldfruͤchte. 32
Haupt u. Haͤnde. 75
Haus. . .131
Hausgefluͤgel. 38
Heerd Vieh. 52
Himmel. - . 8
Honigbau. . 93
Iagd. . . .  102
Inwendige der
Stadt. . 171
Kocherey. . 106
Kriechendes Un-
geziefer. . 62
Laſtvieh. . . 54
Leibesſtrafen der
Uibelthaͤter. 173
Leinwand. . 120
Luft. . . . 10
Maaß und Ge-
wichte. . . 175
Maurer. . . 129
Meerfiſche und
Muſcheln. 68
Metalle. . . 20
Muͤhlwerk. . 95
Pferdeſtall. . 146
Raub Voͤgel. 45
Reuter. . . 154
Schiffahrt. . 161
Schiffbruch. 164
Schlangen und
Gewurme. 60
Schmied. . . 134


Schneider. . 122
Schule. . . 166
Schuſter. . 124
Seiler und Rie-
mer. . . 150
Sieben Alter des,
Menſchen. 71
Stadt. . . 168
Steine. . . 22
Straͤuche oder
Stauden. . 34
Thiere, und erſt-
lich die Voͤgel. 36
Tiſchler, und
Drechsler. 136
Toͤpfer. . . 138
Viehzucht. . 91
Vierfuͤßige Thie-
re und erſtlich
die Hausthie-
re. . . . 50
Ungeſtalten und
Mißgeburten. 86
Vogelfang. . 100
Waͤgen. . . 157
Wandersmann. 152
Waſſer. . . 14
Waſſervoͤgel. 46
Weberey. . . 119
Weinleſe. . . 109
Welt. . . 6
Wilde Thiere. 58
Wildes Vieh. 56
Wolken. . . 16
Zimmer mit dem
Schlafgemach 141
Zimmermann. 126


Regiſter Titulůw.


Audowé Ċlowė-
ċj zewnitṙnj. 75
Bednáṙ.  .  .  149
Chowánj Dobyt-
ka.  .  .  .  93
Ċtwernohá Zwj-
ṙata, a pṙednė
Domowá.  .  51
Délánj Lnu. 118
Dėlánj Medu. 94
Dėlánj Role (Ze-
me) Worba. 90
Dėlné Howado,
(táżný dobytek) 55
Diwoká (ljtá)
Zwėṙ.  . 60
Diwoká Howada. 57
Dobytek (Howa-
da.) .  .  .  53
Domácý Ptactwo. 40
Domu Ċáſtky. 140
Dům.  . . .133
Fůrmanſtwj. 160
Gezdec.  .  .  156
Gizba s ſpácý
Komorau.  . 143
Hadowé, a Zémė-
plazowé.  .  62
Hlawa a Ruce. 77
Hody (Hodokwas,
Hoſtina.) . 116
Hrnċjṙ.  .  . 139
Kamenj.  .  .  23
Kowáṙ.  .  . 135
Kowy.  .  .  21
Kregċjṙ.  .  .  123
Kṙowj, aneb Kṙo-
wina.  .  .  36
Kuchaṙſtwj. 108
Kwjtj.  .  .  30
Laupeżnj (drawj)
Ptácy.  .  .  46


Masſo a Stṙewa. 80
Mėſto.  .  .  . 170
Mjry a Wáhy. 177
Mlynáṙſtwj.  .  96
Myfliwoſt (Low)104
Nebe.  .  .  .  10
Nekṙtaltownj a
Potwornj.  .  88
Cbilj, (Zbożj.) 34
Oblaky.  .  . 17
Oheṅ.  .  .  .  13
Pekaṙſtwj.  .  .  98
Piwowaṙſtwj. 113
Plátna.  .  .  121
Plawba (Pla-
wectwj.) . 162
Poceſtný (Wan-
drownjk.)  . 153
Pohṙeb.  .  .  180
Polnj a Leſnj
Ptactwo.  .  44
Powėtṙj.  .  . 11
Prowaznjk a Ṙe-
menáṙ.  .  .  151
Ptáċnjctwj (Lo-
wenj Ptákůw.) 102
Ptactwo domácý,
(domownj Drů-
beṙ.) .  .  .  40
Trauby Tėla, a
Koſti.  .  . 83
Ṙeznjctwj (Mas-
ſáṙſtwj.) . 106
Rybáṙſtwj.  .  99
Ryby moṙſké a
Hlemeyżdi. . 70
Ryby ṙjċné (po-
toċnė) a rybniċ-
né (gezerné.) 68
Sedm Wėkůw
Ċlowėka. . 72


Stáge Koṅſká
(Marſſtal.) 147
Stolaṙ a Stru-
haṙ. .  .  .  137
Strom.  .  . 25
Stromowé Owo-
ce.  .  .  .  27
Studnė (Pro-
hlubnė.) . 145
Swėt. .  .  . 7
Sſkola.  .  .  167
Sſwec.  .  .  .  125
Teſaṙ.  .  .  . 128
Tkadlectwj (Tka-
dlcowſtwj.) 120
Tonutj, neb Zlá-
mánj Lodj. 165
Treſtánj na Tėle
Zloċinců. . 174
Wjnobránj.  .  111
Wnitṙnoſti Mė-
ſta.  .  .  .  172
Woda.  .  .  .  15
Wodné Ptactwo
(Drůbeṙ.)  .  47
Wodnozemnj Zwj-
ṙata.  .  .  .  65
Wozowé.  .  .  158
Záhradnj Owoce. 31
Zednjk.  .  .  .  130
Zemė.   .  .  . 18
Zemſké Zroſtliny
(Aurody.)  .  20
Żjżaly létawé. 49
Żjżaly plazýcý
ſe.   .  .  .  64
Zpėwawé Ptact-
wo (zpėwnj
Ptácy.)  .  42.
Zwjṙata, a pṙed-
nė Ptácy.  .  37